Sosem volt ennyi kardoslepke, és ez jó jel nagyon!
Mindössze 4 valódi pillangófaj él Magyarországon. Ezt sokáig én sem tudtam, és mind a mai napig időnként „lepillangozók” lepkéket (irodalmi szövegben ez továbbra is megengedett). Annak érdekében, hogy ne kelljen ezt a kérdést minden esetben, ha a birtokon előforduló pillangókról van szó, elölről tárgyalni, különálló posztban írtam itt arról, hogy mi a különbség a lepkék és a pillangók között. A kardoslepke (Iphiclides podaliriu) ugyanis nemcsak lepke, hanem pillangó is.
És nem csupán a Magyarországon élő körülbelül 3500 lepkefaj közül emelkedik ki szépségével, hanem a pillangók között is dekoratív fajnak számít, hisz bár a pillangók általában rendkívül díszesek és színesek, közöttük is akadnak szerény küllemű fajok. Így például a birtokon is előforduló kis apollólepke (Parnassius mnemosyne) annyira szolid, hogy a „közönséges” lepkék közül sem tűnik ki igazán. Távolról csak egy egyszerű fehér lepke, mint mondjuk a gyakori répalepke (Pieris rapae) vagy káposztalepke (Pieris brassicae). Hozzámérten a kardoslepke igazán feltűnő jelenség.
Ahol akad kardoslepke, nem is igen marad észrevétlen.
Nálunk is az első fajok között került fel a birtok fajlistájára. Már 2020-ban is szerepelt, de korábban is láttuk, igaz, mindig csak elvétve. Egy évben átlagosan csupán 2-3 alkalommal. Részint ennek köszönhető az is, hogy fotózni csak 2024-ben sikerült. A kardoslepke nálunk általában nem száll le, ha mégis, akkor a kökénybokrokra (ez tápnövénye is) olyan magasan, ahová nem érünk fel. 2024-ben emlékezetes alkalom volt, amikor az Őskökényes északkeleti sarkán egy példány szokatlanul nyugodt volt és nektárt gyűjtögetett a mézelő zóna virágain. Így nyílt alkalom először fotózásra és videózásra.
De ez koránt sem jelentette azt, hogy a kardoslepke gyakoribbá vált volna.
2025-ben viszont jóval gyakrabban látjuk. Április első felében – a lehűlést megelőzően – naponta találkoztunk vele, néha több példánnyal is. Korábban szinte mindig az Őskökényes, illetve a Hospoda környékén repkedett. A lepkék 2025-ös tavaszi „berobbanásáról” szóló legutóbbi posztunkban részleteztük, hogy az új vizes élőhelyek váratlan hatással vannak a nappali lepkéinkre is. Míg korábban a tavaszi lepkemozgalmak epicentruma az Angolkertre és az Őskökényes környékére esett, most egyértelműen a patakparton a legintenzívebb a mozgás. Sok lepkét látunk a saras, pocsétás helyeken szürcsölgetni. Miután számos gyakori fajt észleltünk a Nagypatak mentén, végül feltűnt a kardoslepke is, akit szintén láttunk pocsétánál szívogatni a Nagyfűz-tóka partján.
Ezúttal is sikerült fotózni és videózni.
2025.04.27-ig körülbelül 12 alkalommal észleltük, egyszerre maximum 2 példányt. Most azt reméljük, hogy a bíztató kezdet után rendszeressé válhat. Hatalmas mézelő zónákat telepítettünk 2025-ben, minden korábbinál több fajjal (több mint 100 virágos növényfajt és vadvirágot vetettünk!), és évről évre jobb élőhely a birtok. Egyre inkább hasonlít egy erdős sztyeppre, s egyre hatékonyabban szorítjuk ki a kanadai aranyvesszőt (Solidago canadensis). Bokrosaink, köztük a kökényesek tömege is jelentősen nő évről-évre, és most már állandó vizeink is bőséggel vannak. Egyszóval: adottnak tűnik minden, hogy amint tavaly, a korábban kimondottan ritka sakktáblalepke (Melanargia galathea) vált gyakorivá, mostantól akár a kardoslepke is megszokottabb látvány lehessen.
Azért sem hiú remény ez, mert a birtokon egyetlen lepkefaj sincs egyelőre, amely hanyatlana, viszont számos faj jött fel az utóbbi években, és vált nemcsak rendszeressé, hanem gyakorivá is. Fontos tudni, hogy Európa egész területén gyakori fajok is ijesztően megfogyatkoztak.
Nálunk épp ezzel ellentétes folyamatok zajlanak!
Korábban országos szinte gyakori fajok ritkák voltak vagy szórványosak, majd az utóbbi 2-3 évben látványosan stabilizálódtak. Korábban például hiába kerestek módszeresen a pókhálóslepkét (Araschnia levana), először 2022-ben találtuk meg. Ma az egyik legtömegesebb fajunk (2025 tavaszán is). Jelentősen gyakoribb a nappali pávaszem (Inachis io), az atalantalepke (Vanessa atalanta), az erdei szemeslepke (Pararge aegeria), stabilizálódni látszódik a citromlepke (Gonepteryx rhamni), stabil a ritka és védett tűzlepkék (Lycaeninae) csoportja is.
Jelentős eredmény volna, ha közléptávon elmondhatnánk: a pillangók helyzete is stabilizálódott a rezervátumunkban.
Borítókép: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több lepke
De éééédes!!!! <3
Szabályosan látszik rajta a lelkesedés, hogy végre hörpölgethet 🙂
Nem is értem, én folyton keverem a fecskefarkúval. De csak első ránézésre. 🙂