Így hangzik a vapitibőgés
Miután Észak-Amerikában is megkezdődött a szarvasbőgés, és a Yellowstone Nemzeti Park látogatói sorra töltik fel a videókat az akcióba lendülő bikákról, úgy tűnhet, a tengerentúliak kissé kevésbé tekintélyt parancsolóan adják elő magukat. Íme:
Ehhez képest a gímszarvas:
A National Geographic A Gyűrűk Ura gyűrűlidérceihez hasonlította a vapiti hangját, és magyarázatot is fűzött az első hallásra talán tényleg lidércesnek tűnő jelenséghez. Mint írják, a tudósok sokáig nem értették, hogyan, és miért produkál ilyen magas hangot egy ilyen hatalmas állat. Aztán rájöttek, hogy
a bikák egyszerre két hangot adnak ki: egy magas visítást és egy mély bőgést.
Az előbbit az állat az orrlyukai összehúzásával illetve tágításával, valamint a lágy íny és a szájpadlás fuvolához hasonlóan történő megrezegtetésével éri el.
A bőgés idején egy bikának akár harminc vagy több tehénből álló csordája is lehet, és olykor egy-két fiatal bika is csatlakozhat hozzájuk az idősebb alárendeltjeként. Az év más időszakaiban más csoportszerkezet jellemző, nyáron a tehenek és a borjak általában nagy csordákba tömörülnek, míg a bikák magányosan, párban, esetleg hármasával járnak.
Télen a bikák nagy csapatokat alkotnak, a tehenek, borjak és fiatal bikák pedig több százas vagy még nagyobb létszámú csordákban élnek. A bikák az évnek ebben az időszakában általában a zordabb, nehezebben megközelíthető vidékeken tartózkodnak, míg a tehenek, borjak és fiatalabb állatok az utakhoz és az emberi tevékenységhez közelebb eső vidékeket keresik.
Forrás: Yellowstone, 24.hu, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!
még több szarvas
még több 5G
“az állat az orrlyukai összehúzásával illetve tágításával, valamint a lágy íny és a szájpadlás fuvolához hasonlóan történő megrezegtetésével éri el”
Lehet azt mondani, hogy fütyül? Vagyis egyszerre bőg és fütyül? 😮😮
Aha, igen, lehetséges..a whistle, ahogy a videóban hívják, fütyülést is jelent, és az eredeti cikkben is azt írják, ha jól értem, hogy nem a hangszalagokat használja. Nagyon érdekes. Kiegészítem majd ezekkel az infókkal a cikket. https://www.nationalgeographic.com/animals/article/160420-elk-animals-science-sounds-wildlife
Érdekesnek találtam a témát, körbejártam hát kicsit a neten. 🙂
Egy cikkben ezt a szarvasbőgést az emberi torokhang- vagy felhangénekléssel hozták párhuzamba. Ezt a kanadai innuitok és mongol énekesek tudják. (Régebben, talán még a tesztidőszakban, hoztatok is ide ilyen mongol énekest, úgy emlékszem.)
Egy cikk erről:
https://fidelio.hu/jazz-world/miben-rejlik-a-torokenekesek-titka-1594.html
Köszi! 🙂 Ez tök jó! A cikkhez linkelt 24.hu cikkben is van egy nő, aki így énekel.
Igen! 🙂
Láttam, hallottam én is.
Bevallom megbűvöltem néztem a szarvasok torkát, meg azt, hogy liftezett valami a bőgésnél a nyakuk bőre alatt az egész szügyükön, s nem tűnt egy fix izomnak:-) Valami játszott a torkukon, mint egy hangszeren:-)))
Utána megnéztem Cen videóját újra, fantasztikus. Talán Edward is előkerül, ahogy mondta. Amúgy itthon Ölvedi Gábor tibeti torokénekes ad nagyszerű koncerteket meditációval egybekötve.