Hogyan tájékozódnak az állatok? Egy új kutatás segít megérteni
Korábbi, rovarokkal és gerincesekkel végzett kutatások során már kiderült, hogy melyik agyterületen születik a döntés arról, hogy merre induljon az állat. De arról eddig csak feltételezések voltak, hogy ez pontosan hogyan működik. Most azonban a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói pontos képet alkottak erről az agyi mintázatról a zebradániókban (Danio rerio vagy Brachydanio rerio).
A zebradániók a muslicákhoz hasonlóan számos okból, többek között jól feltérképezett genetikájuk és az emberhez való hasonlóságuk miatt kedvelt alanyai a tudományos vizsgálatoknak.
Ahol eldől, hogy erre vagy arra
Az érintett agyterület, mely részt vesz annak eldöntésében, hogy az állat például jobbra vagy balra forduljon, egy körkörös struktúra a gerincesek és a rovarok agyának közepén (előbbi esetben a középagyban található, agykocsányok közötti mag vagyis nucleus interpeduncularis).
A kísérletek során képalkotó eljárásokkal és egy NeuBtracker nevű fénylemezes mikroszkópia-eszközzel figyelhették meg élőben a zebrahal agyában kommunikáló neuronokat. Ezzel a nyílt forráskódú eszközzel, amely a fluoreszcencia segítségével készít szuperfelbontású képeket,
még egy zebrahalembrió agyáról is jól látható felvételeket lehet készíteni (jelen tudásunk szerint) anélkül, hogy beavatkoznánk a viselkedésébe.
A kutatásról egyelőre még nem tettek közzé felvételt, de illusztrációként egy másik videón igen nagy felbontásban nézhetjük meg, hogy mi történik egy zebrahal-embrió agyában, amikor zenét hall.
Az embriók és a fiatal zebrahalak átlátszóak, így könnyebb megfigyelni az agyi hálózataikat. Most pedig az is kiderült, hogy bár a rovarok és a gerincesek agya nagyon különböző,
az irányválasztást illetően számos mintázaton osztoznak, ami arra utal, hogy az idegrendszer felépítésének bizonyos alapelvei az egész állatvilágban közösek.
Az eredmények megnyithatják az utat olyan vizsgálatok előtt, amelyek az irányválasztás neurális reprezentációit más gerincesek, például más halfajok, madarak, kétéltűek, hüllők vagy akár emlősök agyában is feltérképezik.
Ezek a munkák új megvilágításba helyezhetik, hogyan tárolódnak és jelennek meg az állatok agyában az arra vonatkozó döntések, hogy merre kell haladniuk.
Korábban az MIT kutatói egyébként azt is megfigyelték, hogy a zebradániók az őket körülvevő vizuális információkból háromdimenziós térképeket alkotnak a fizikai környezetükről.
Forrás: MedicalXPress, képek: Wikimédia, TUM
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!