Hogyan alszanak a madarak?
Hogyan alszanak a madarak? – A madarak alvásával kapcsolatosan ismét megdöbbentő és sok szempontból megmagyarázhatatlan jelenségekkel szembesülünk.
Szabó Edit kérdezte egyszer a világ legjobban repülő madaráról írt cikk alatt – ahol többek között arról is írtam, hogy a sarlósfecskék (Apus apus) képesek az éjszakát is a levegőben tölteni –, hogy
amennyiben éjjel is repülnek, mikor alszanak?
Jogos a kérdés, a válasz pedig megint csak a madarak elképesztő képességeinek világába vezet be minket.
A madarak alvásával kapcsolatosan ismét olyan megdöbbentő és sok szempontból megmagyarázhatatlan jelenségekkel szembesülünk, mint amikor például a madárdalt vizsgáljuk közelebbről nagy lassításban.
Jó pár helyen írnak a madarak alvásáról, néhol például a madáretető-tulajdonsokat figyelmeztetik arra, hogy az odúk nem csupán a költés időszakában fontosak, hanem télen is, amikor az odúlakók menedéket keresnek.
Viszont nem esik szó arról, mi történik egy téli éjszakán azokkal a fajokkal, melyek nem használnak odút fészkeléshez sem.
Elsőként próbáljuk meg elképzelni, hogy tengelicék, fenyőpintyek vagy zöldikék vagyunk, akik alkonyatkor – télen ez igen korai időpont – „felgallyaznak” egy fára, ha erre módunk van, akkor egy sűrű, védett fenyvesben.
Képzeljük el először is azt, hogy nem tudunk lefeküdni. Bármilyen fáradtak és álmosak vagyunk is, egész éjjel kapaszkodni kell az ágon. Erre viszonylag jó megoldást kínál, hogy a madarak lába szokatlanul mechanikus. Minimalizált szerkezetek, szinte nulla izommal, főként csontok és inak kombinációja. Nem kell szorítaniuk ahhoz, hogy kapaszkodjanak, inkább azt mondhatjuk, hogy a lábujjakat, mint egy bilincset, rákattintják az ágra. Ezzel azonban még nincs megoldva minden,
főként nem egy viharos éjszakán.
Gondoljuk el, milyen lehet egy szeles, fagyos éjt „átküzdeni” egy vékony ágon, míg az nem is egyszerűen mozog, hanem hatalmasan leng a sötét éjszakában.
A madarak alvásáról szólva gyakran a vonuló vagy az óceánok fölött kóborló madarakra hivatkoznak, mivel ezekben az esetekben elkerülhetetlen az alvás kihagyása. De indokolatlan ennyire messzire szaladni rögtön, hisz a kertünk madarai is milliószám kényszerülnek kihagyni éjjeleket viharos időben.
Vagy mégsem? Ez itt a nagy kérdés. Ha mi kényszerülnénk ilyen helyzetbe, nyilván másnap szédelegve indulnánk neki a napnak. Se nem a madarak!
Általában is elmondható, hogy
a madarak fokozott éberségre vannak ítélve,
hisz például ragadozók között élnek. Úgy tűnhet, hogy nem is alszanak igazán. Még ha lehunyt szemmel pihennek, felriadnak a legkisebb neszre is. Felületesen azt mondhatnánk, a madarak csak a „félálmot” ismerik. És ez valamelyest igaz is, de nem abban az értelemben, hogy sose aludnának mélyen. De míg nálunk a két állapot, mondjuk így: a szendergés és a mélyalvás két időben elkülönülő dolog, addig a madarak képesek mindkettőre egyidőben.
Míg nálunk – és általában az emlősöknél – az alvás mindkét agyfélteke kikapcsolását jelenti, addig a madarak képesek az agy egyik felét teljesen lekapcsolni, REM-állapotba hozni, míg a másik továbbra is abszolút ébrenlétben van. Magyarán az agy egyik fele mélyen alszik, míg a másik ezerrel figyel. Aztán fordítva.
Komolyan kérdezem: hát nem zseniális?
Más kérdés, hogy nem tisztázott, hogyan képesek erre. Ráadásul a madarak egy szemvillanás alatt képesek előállítani a REM-állapotot. Tehát amikor egy madár pár másodpercre megáll, elnyugszik, kicsit lehunyja a szemét, aztán repül tovább, olybá tűnhet, hogy nem sok történt.
Ám valójában ilyenkor a madár képes akár másodpercekben mérhető mélyalvásra is! Alszik is, de a biztonságát sem kockáztatja. Az óceánok fölött hetekig leszállás nélkül kóborló fajok (például albatroszok vagy fregattmadarak) épp úgy használják ezt a technikát, mint szárazföldi fajok vonuláson.
Számos nappali faj vonul éjjel, például a rigók, a partimadarak, pityerek, és sokan mások.
Azt hihetnénk, hogy másnap aztán kialusszák magukat, holott talán repülés közben is tudtak „hunyni”. Azon túl, hogy a biztonságuk szempontjából is fontos mindez, ennek köszönhetően képesek rövid idő alatt hatalmas távolságokat megtenni, hisz repülhetnek az alvás rovására is. De miért annyira fontos, hogy egy madár rövid idő alatt eljuthasson a lehető legtávolabbra?
Nemcsak arról van szó, hogy sokaknak kell átkelni tengereken, ahol meg sem tehetnék, hogy leszálljanak. A vonulás időszakában könnyen állhat elő olyan helyzet az időjárás hirtelen megváltozásával, amikor igen hamar kell lelécelni, és igen messzire kell menni ahhoz, hogy megint elfogadható klímán találják magukat. Tehát
ez a képesség többszörösen is élet-halál kérdés a számukra.
Visszatérve a kiindulási pontra: a sarlósfecskénél épp erről van szó, de mivel minden egyes vihar azt a kockázatot jelenti a számukra, hogy földre kerülhetnek, ahonnan aztán nem tudnak majd felszállni, így náluk a kedvezőtlen időjárás elől kitérni napi rutin (ahogy az korábban részletesen megírtam).
Fregattmadaraknál
ráadásul azt találták, hogy vitorlázás közben még arra is képes, hogy egyszerre kapcsolja le mindkét agyféltekét, de úgy, hogy a koordináció marad! Rövid időre tehát akár beállhat a teljes alvás állapota is. Ezzel együtt is sok madár szenved el elképesztő alváskieséseket, amit elvileg pótolniuk kellene. De két dolgot nem tudunk. Az egyik: a tudomány nem biztos abban, hogy valóban pótolják-e a kiesést minden esetben. A másik: nem tudjuk, hogyan képesek a pótlásra.
Bár első látásra úgy tűnhet, hogy a levegőben éjszakázó madár számára ijesztően kevés lehetőség nyílik pihenésre, a valóság ezzel szemben az, hogy számos lehetőségből választhat – és választ is. Ezeket minden bizonnyal kombinálja. Legalább három módszert használhat.
1. „Féloldalas” váltakozó alvással, hol az egyik, hol a másik agyféltekét pihenteti.
2. Egészen rövid teljes értékű, másodpercekben mérhető rövid REM-szakaszokat iktat be a repülésbe.
3. Végül, ha kedvezők a körülmények, magasan van, nyugodt a légkör, lekapcsolhatja akár mindkét agyféltekét, míg vitorlázó repülés közben a koordináció megmarad, vagyis nem fog zuhanni.
E három kombinációja révén épp elegendő alváshoz jutnak nemcsak a sarlósok, hanem minden madár a Földön. De cseppet sem lepne meg, ha idővel újabb és újabb trükkökről lebbenne föl a fátyol, mert ha van olyan társaság, mely újra és újra hajmeresztő meglepetésekkel nyűgöz le minket, akkor az kétségkívül a madarak csoportja.
Kérlek, oszd meg ezt az írást másokkal is!
Borítóképen dankasirály (Larus ridibundus) | Forrás: Pixabay
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több madár
még több tudomány
