Megtisztították a Tisza egyik szennyezett holtágát

Gyálai Holt-Tisza

Megtisztították a Gyálai Holt-Tisza szennyezett szakaszát


Befejeződött Magyarország egyik legnagyobb holtága, a Gyálai Holt-Tisza szennyezett szakaszának kármentesítése Szegeden. A környezetvédelmi beruházás uniós támogatással, négy és félmilliárd forintból valósult meg – tájékoztatta az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) csütörtökön az MTI-t.

A 18,66 kilométer hosszú holtágat – amely belvízvédelmi, öntözési és halgazdálkodási feladatokat is ellát – a Tisza szabályozása során, a tizenkilencedik század második felében a folyó kanyarulatainak átvágásával alakították ki.

A holtág rossz állapotát az ipari, illetve kommunális szennyvíz bevezetése okozta túlnyomó részben az 1970-es, 1980-as években. A 2000-es években a termálvíz bevezetése rontotta a vízminőséget, egészen a tavalyi év közepéig.



A kármentesítést részletes felmérés előzte meg, több mint hatszáz ponton végeztek iszapmintavételt, ellenőrizték a környező talajvíz és talaj állapotát. A vizsgálatok szerint a szennyezés a holtág Feketevíz elnevezésű, majdnem három kilométeres szakaszára korlátozódott. A mederüledékben a határérték alatt találtak fémszennyezést, illetve lényegesen nagyobb mennyiségben policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH). A felszín alatti vizekben és a környező talajban azonban nem mutattak ki komolyabb szennyezést.

A mintegy hetvenkétezer köbméternyi szennyezett iszap biodegradációs ártalmatlanításának pontos paramétereit egy pilot projektben határozták meg. Az iszapot szénhidrogénbontó baktériumokkal kezelték, komposztanyag és növényi töret hozzáadása mellett. A Feketevíz déli harmadát leszámítva a víz teljes leengedése nélkül termelték ki a mederüledéket. A szennyezett iszap egy részét elszállították veszélyeshulladék-kezelőhöz, a fennmaradó részt pedig a mederben tisztították meg.



A projekt alatt folyamatosan monitorozták a beavatkozás környezeti hatásait, a levegő és a talajvíz minőségét. A végleges medervonalat a megtisztított iszap visszahelyezésével alakították ki. A környezetvédelmi beruházás eredményeként javult az ár- és belvízvédelmi biztonság, a jó ökológiai állapot elérésével pedig nőtt a biodiverzitás és a hatásterületen élő lakosság egészséges életfeltételei is javultak.

Egy párhuzamosan futó, szintén uniós támogatással megvalósult, 2528 milliárd forintos költségvetésű beruházás során javították a holtág vízgazdálkodási infrastruktúráját. A többi közt összekapcsolták a holtág korábban egymástól elválasztott szakaszait, csaknem három kilométeren az áramlási viszonyok javítása érdekében eltávolították a mederben felhalmozódott iszapot, bővítették és felújították a vízkormányzó műveket, ezzel helyreállították a természetes folyásirányt, valamint a Hattyasi szivattyútelep átalakításával biztosították a vízpótlás lehetőségét.

Bővebb információk a Vízügyi Igazgatóság honlapján és Youtube-csatornáján találhatók.

Forrás: MTI, kép: OVF

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több környezet

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Újra nyitva a Rám-szakadék

A Pilisi Parkerdő Zrt. még áprilisban zárta le a Rám-szakadékot sziklaomlás miatt. Az eltelt időt arra használták, hogy a kirándulók feje fölé nyúló szikláknál új,…

még több folyó

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

1 hozzászólás

  1. Ez nagyon pozitív hír!
    Vajon milyen halak élhettek ebben a szennyezett holtágban? Kárász, törpeharcsa biztos. 😀
    Itt is nagyon ráférne az övcsatornákra egy ilyen kotrás, tisztítás, abban már a kárászok sem élnek meg. Szörnyű állapotban vannak, és magas belvíz esetén megy minden a Tiszába… 🙁

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük