Fenyőpinty | Újabb téli madárvendég érkezett meg, nem is akármennyi!

Fenyőpinty és a madarak vedlése

Fenyőpinty | Újabb téli madárvendég érkezett meg, nem is akármennyi!


Centauri cen logo Cenweb

Nemrégiben arról számoltam be, hogy a rigók rekordokat döntögetnek a birtokon. A rigók rajzása továbbra is tart, még ha kicsit csökkent is a létszámuk, ugyanakkor szép sorban érkeznek a téli madárvendégeink. Nemcsak a csíz, nemcsak a királykák és tüzesfejű királykák vonulnak, hanem megjött a tél egyik legjellegzetesebb és leggyakoribb, a madáretetőkön is gyakori, olykor tömeges madárvendége a fenyőpinty (Fringilla montifringilla), méghozzá a korábbi évekhez mérten szokatlan nagy tömegben.


2024.10.23-án a birtokon összesen körülbelül 200-300 fenyőpintyet észleltem,

és ami különösen fontos: ebből 100-150 példány nem átrepülő madár volt, hanem a bokorsorokban, főként a Kiskarám nevű parcella alacsonynövésű kökényesén mozgó csapat. Jelentősebb számban fenyőpintyek a birtokon csak télen szoktak megjelenni, leginkább akkor, amikor hó is van. Utóbbi esetben jelennek meg a madáretetőn is. Nálam a szóróetetőn a maximum valamikor a 2000-es évek elején volt, amikor még előfordult, hogy 100-120 fenyőpinty is lakmározott a teraszomon.

A fenyőpintyek rajzása október 23-án a birtokon egész nap tartott, tehát akár a megadott létszámnál többen, sőt jóval többen is lehettek, de ilyen esetekben nehéz megítélni, melyik csapatot láttuk már és melyiket nem. Az biztos, hogy még késő délután, szürkületkor is láttam a Nagyfenyősorra leszálló madarakat, akiket a ház lapostetőjéről fotóztam is (bár ezek sem lettek igazán jó fotók).

Az élénk fenyőpinty-mozgás két oknak is köszönhető.

Az egyik az lehet, hogy miután szeptember elejét még elviselhetetlen hőhullámokban töltöttük, szeptember közepétől váratlanul visszabillent az időjárás a régi őszök szintjére, és azóta viszonylag átlagos, sokszor csapadékos, hűvös ősz van. Talán tőlünk északra is a régi ritmusban érkezett az ősz, illetve egészen északra már a tél, így a madarak is a régi metódus szerint, s hamarabb, nagyobb tömegben húzódnak délre. Ezt mutatja egyébként a darvak vonulása is, akik rövidebb ideig gyülekeztek a Hortobágyon, és a birtok légterében is a megszokottnál hamarabb jelentek meg tömegesen.

Másrészt az is előfordulhat – de erről nincsenek konkrét infók –, hogy 2024-ben jó évet zártak az északon fészkelő fenyőpintyek, sok fiókát reptettek, így most a délre húzódó csapatok is tömegesebbek. Bárhogy van is, örülünk nekik, és jó volt látni, hogy 11 hektáros területünkön egész nap olyan nyüzsgést csináltak más fajokkal, közel 1000 rigóval, 100-150 mezei verébbel, 20-30 meggyvágóval és cinegékkel együtt, amit rég nem láttunk.

A fenyőpinty nemcsak pompás szép pintyféle a téli kertben, bokorsorokon, mezőgazdasági területeken, parlagokon, erdőkben és etetőkön, hanem legalább két szempontból rendkívül érdekes is.

Egyrészt messziről érkezik.

Fogtak már vissza Magyarországon olyan madarat is, aki Norvégia legészakabbi tájáról érkezett, és került meg madár Szibériából (Oroszországból), 3280 kilométeres távolságból is.

Madáretetősöket az is érdekli, hogy a madaraik mennyire hűségesek hozzájuk. Általánosságban is azt mondhatjuk, hogy a madáretetős madarak egy része rendkívül hűséges, ugyanakkor mások szeretnek kalandozni. Ugyanez igaz a fenyőpintyre is. Egy részük határozottan területhű a telelőterületen is, és konkrét madáretetőket, udvarokat vesz célba, bármilyen messziről is érkezzen. Mások viszont telelőterületet váltanak, s néha nem is épp kevéssel mennek odébb.

  • Egy Magyarországon visszafogott madár a következő télen Magyarország helyett Grúziába ment telelni.
  • Megint másik példány a következő télre Magyarország helyet Spanyolországot választotta.

A fenyőpintyeknél leginkább a tojók és a fiatalok vonulnak délre, a hímek és az idősebb madarak nagyobb arányban maradnak az északi területeken. Ez meg is látszik a nálunk látható csapatokon. A fenyőpintyek 60%-a tojó vagy fiatal (ugyanez más pintyféléknél, például az erdei pintynél és a zöldikéknél is megfigyelhető).

És végül ajánlom figyelmedbe a fenyőpinty vedléséről szóló rövid, érdekes írásunkat.

A fenyőpinty ugyanis egészen lenyűgöző, zseniális megoldást talált arra, hogy az egyik legnehezebb, leginkább megterhelő biológiai folyamat terhétől megszabaduljon. Minden madárfaj vedlik, évente legalább egyszer lecseréli a teljes tollruhát. Nem egy madárfaj egészen másként néz ki nyáron és télen.

A fenyőpintynek is van téli és nyári tollruhája.

Most épp téli tollazatban érkeznek hozzánk tömegével, némi szerencsével a tél legvégén, márciusban már láthatunk valamit a pompás nyári tollruhából is. Csakhogy míg sok más faj ezt rendkívül fárasztó és energiaigényes vedléssel oldja meg, addig a fenyőpinty vedlés nélkül, a tollazat lecserélése nélkül lesz nyárra egészen más, mint amilyennek most látjuk. Na de hogyan? Nagy varázsló, nagy trükkmester a „öreg a fenyőpinty”!

Erről olvashattok EBBEN a cikkünkben.

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


daru daruvonulás madárvonulás madárvilág Grus grus crane pixa 1 adomány

Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több kert

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük