Fehér ibolya él a birtokhatártól 70 méterre!
2024 egyik legszebb találata új nappali lepkefajok terén a védett málna-gyöngyházlepke. Írtunk a megfigyelésről részletesen ITT, és fotókat is mutattunk. A rendkívül dekoratív faj nemcsak azt jelezte, hogy hamarosan eléri a nappali lepkefajaink száma a bűvös ötvenes határt, s nemcsak egy újabb és mutatós lepkefajt üdvözölhettünk, hanem abból a szempontból is érdekes, ha azt nézzük, milyen tápnövényeken fejlődnek a málna-gyöngyházlepke hernyói.
Az egyik tápnövénye ugyanis az ibolya.
Ez több szempontból is izgalmas a számunkra.
Amint szeretnénk az Alsófenyéresen egy kis levendula-rezervátumot, úgy hosszú évek óta ábrándozom arról, milyen volna létrehozni egy ibolyagyűjteményt. Az idén kis híján hozzá is láttam, majdnem közzétettem egy felhívást, amiben arra kértem volna az olvasókat, hogy adományozzanak a kertjeikből ibolyákat, egyébként pedig az volt a terv, hogy kocsival végigjárom a Balaton környékét, és ahol ibolyákat látok a kertekben, töveket koldulok. Szégyen vagy sem.
Így létrejöhetne egy számos színváltozatból és fajból álló „ibolya-park”, aminek 2024 tavaszán már nevet is adtam az ibolya latin neve után: Viola-park.
Ám az ibolya-projekt egyelőre nem indult el, az ibolya-park vagy Viola-park várat még magára, mert 2024 év elején olyan elementáris erővel kellett ráfordulnunk a kétéltűek kutatására, nem mellesleg az éjjeli lepkék kutatása is fullon ment már kora tavasztól, hogy teljesen lehetetlenné vált bármit tenni ibolya-ügyekben. Holott látjuk, hogy az ibolyák megszaporítása, egy ibolya-park létrehozása olyan védett és attraktív fajoknak is fontos lehet, mint amilyen a málna-gyöngyházlepke.
Erről viszont eszembe jut egy súlyos mulasztásom tavaszról. Bár nem a birtokon, de a birtokhatártól mindössze 70 méterre, a nyugati vadföldön túli fiatal erdő keleti fekvésében két helyen is találtam egy olyan virágos növényt, amit korábban a tág környéken se láttam,
méghozzá fehér ibolyát (Viola alba).
Körülbelül 8-10 tő virágzott, de mivel rossz időjárási körülmények között jártunk ott – azon a túrán Mara is részt vett, többek között a mókusok nyomában barangoltunk aznap –, csak szégyenletesen rossz képeket tudtam lőni róluk. Később, amikor kimondottan miattuk visszamentem a domboldalba, sajnos már elvirágoztak.
Nem véletlen, hogy csak ritkán látok fehér ibolyát.
Magyarországon viszonylag szórványos, leginkább a Mecsekben és a Balaton-felvidéken találkozhatunk vele, száraz lomberdőkben, vagy erdős-sztyeppi élőhelyeken. Március-májusban virágzik, magjait a hangyák terjesztik. Bár viszonylag ritka, mégsem védett. Sajnos kevés van a túloldalon is, minden esetre nagy öröm, hogy még ilyen botanikai kincseket is rejt a szűk környék. Holott növénytani szempontból a birtok mindmáig szinte halott, viszonylag fajszegény és nem élnek rajta védett növényfajok, mondjuk orchideák.
Nem csoda, hisz eredetileg a területünk kukoricatarló volt, és bár mára (24 év alatt) szinte egy “karcmentes” erdős-sztyepp arculatát vette fel, ritka növények betelepülésére-betelepítésére még nem jutott idő.
Ha végre sikerülne kijelölni azt a területet, azt a parcellát, ahol reálisan gondozhatnánk, gyarapíthatnánk egy ibolya-gyűjteményt, ahol létrehozhatnánk a Viola-rezervátumot, akkor a fehér ibolyát mindenképp be kell telepíteni, hisz már tudjuk, hogy él a környéken, természetes úton is megtelepedett, mondhatni: őshonos a birtok közvetlen környékén. És persze a fehér ibolya is növelhetné a málna-gyöngyházlepke fennmaradásának és gyarapodásának esélyeit.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Anyám meghonosította nálam a régi lakóhelyemen, “kutyaibolyának” hívta a fehér ibolyát. A házuknál is volt az Őrségben, mára sajnos eltűnt.
Nálunk kifejezetten invazív faj! Teljesen kiszorította a hagyo.ányos lila ibolyát. Sajnos.😟