Íme a tökéletes összefoglaló arról, miért jó az erdős sztyepp!

Íme a tökéletes összefoglaló arról, miért jó az erdős sztyepp!


Kert és vadon | ökológia


“Tölgyesi Csaba remekül, közérthetően teszi világossá és átláthatóvá a hazai ökológia szerkezetet, e szerkezet alapvető hármasságát…”

Szerencsére úgy tűnik, hogy egyre többen látják be: most már nemcsak elvenni kell, hanem visszaadni is – a vadonnak. Egyre többen gondolkodnak abban, amiben mi itt a birtokon most már 25 éve. Gondoljunk csak a Remény Farmra, ahol úgy gazdálkodnak, hogy azzal ne kizsigereljék a földet, hanem regenerálják (hamarosan írunk a látogatásunkról).

Egyre több helyen válik világossá,

akár olyanok számára is, akik korábban nem voltak madárbarátok vagy természetvédők, hogy helyre kell állítani területeket, vizet kell visszaadni, élőhelyeket, erdőket és mezőket, ha azt akarjuk, hogy maradjon némi esély az emberhez méltó életre és életkörülményekre.


Aki nem tudja kivárni a Remény Farmról érkező beszámolóinkat, az ebben a podcastben viszonylag sokat hallhat a látogatásunkról.

2024 nyarán beszéltünk a legtöbbet arról, hogy a mi 11 hektáros privát természetvédelmi területünket, amely 25 éve még kukoricatarló volt, a régió legértékesebb élőhelytípusa felé visszük, az erdős sztyepp irányába.

Azért került ez elő az idén hangsúlyosan,

mert talán ez volt az első olyan év, amikor látványosan jelentek meg vagy lettek tömegesek olyan fajok (főként lepkék), melyek már azt jelezhetik: az irány jó volt, és a birtokot sok faj már erdős sztyeppnek „nézi”. Több mint 60 nappali lepkefajt és több mint 300 éjjeli lepkét regisztráltunk! A korábban kimondottan ritka sakktáblalepke az idén tartós és látványos rajzást produkált, új fajként pedig (sok más faj mellett) megjelent a hatfoltos csüngőlepke is. E fajok jelentős része a Kárpát-medencére oly jellemző erdős-sztyeppi területeken fordul elő a leginkább, így a megjelenésük, rendszeressé vagy tömegessé válásuk a birtok ökológiai értékének radikális növekedését jelzi.


Sokan azonban először nálunk olvastak-hallottak az erdős-sztyeppről, mint kiemelkedően értékes élőhelyről. Most szerencsére belebotlottunk egy olyan videóba, amiben láthatjátok: nemcsak mi gondolkodunk ebben!

Dr. Tölgyesi Csaba ökológus beszél

tőlünk teljesen függetlenül az átlátszó.hu videójában az erdős sztyeppről, főként abban az összefüggésben, hogy az Alföldön a szárazodás, sivatagosodás ellen nem feltétlenül az erőtelepítés a megoldás, semmi esetre sem a zárt erdők telepítése, mivel az Alföld adottsága egészen más beavatkozást, visszaalakítást igényel.

Az ökológus neve talán ismerősen csenghet a Cenweb olvasóinak. A szegedi egyetem kutatóival együtt napelemparkok élővilágát is kutatja Dr. Tölgyesi Csaba, és egy ilyen felmérés során talált Magyarországra nézve egy egészen új madárfajt, az ibériai hantmadarat. Erről kétszer is írtunk annak idején, mégpedig azért, mert ez volt az első olyan eset, amikor vérvétel után, genetikai vizsgálat döntötte el egy madárról, hogy pontosan mi a faji hovatartozása, végső soron azt is, hogy tényleg új faj-e Magyarországon.


A napelemparkok kutatása egyébként is rendkívül fontos, mivel egyre jelentősebb területeket foglalnak el, és ilyenkor természetesen nemcsak az kérdés, hogy mennyiben segítenek az energiafelhasználás zöldítésében, hanem az is, hogy milyen élőhelyeket foglalnak el vagy teremtenek.

Tölgyesi Csaba remekül, közérthetően teszi világossá és átláthatóvá a hazai ökológia szerkezetet, e szerkezet alapvető hármasságát,

  • a füves területek,
  • erdős területek
  • és vizes élőhelyek

hármasságát. Minden, amit mond elsősorban az Alföldre vonatkozik, de mi hozzátesszük, hogy a felmelegedés előrehaladásával a Dunántúl jelentős területei sem lesznek többé alkalmasak összefüggő erdőségek eltartására, viszont az erdős sztyepp élőhely, mint az egyik legdiverzebb élőhelytípus a dunántúli területeken is remek lehetőség. Főként, ha kisebb-nagyobb víztestek is színesíthetik ezeket az élőhelyeket.

Csakugyan jó szívvel ajánljuk az alábbi videót. Abba a ritka videótípusba tartozik, amit érdemes többször is meghallgatni, és alaposan megjegyezni a hallottakat.

…hogy a tudást és információt úgy tároljuk, ahogyan áradáskor a vizeket kellene.     


Ezt a videót is ajánljuk, főként arról, hogyan kellene bánni a vizekkel!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Rekordot dönt a kökénytermés az idén!

Ha nem jön közbe semmi, akkor ősztől – november elejétől körülbelül – tonnaszám várja az érett kökény, elsősorban a vonuló, aztán pedig a telelésre érkező…

1 hozzászólás

  1. Tegnap is meghallgattam Tölgyesi Csaba videóját, ma is- továbbá döbbenten hallgattam Magyar Kittit. Tényleg nem hallják a szakemberek kiáltásait rendszer szinten akiknek az lenne a dolga, hogy felügyeljenek és vigyázzanak dolgokra? Szívszorító a hatalmas pusztaság. Nagyon rosszul bánunk a kincseinkkel. Megosztom- remélem sokan megnézik, olvassák ezt a felrázó cikket is.
    A csöngei tűzvész után egy asszony faültetésre hív minket. A kiégett területeken mikor lehet eredményesen fát ültetni?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük