Egyre kevesebb élelmiszert pazarlunk
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint a magyar háztartásokban 2016 óta huszonhét százalékkal csökkent az élelmiszerpazarlás. A rekord számú, több mint ötszáz háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, hogy leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe.
A Nébih a Maradék nélkül elnevezésű programjában 2016 óta méri európai uniós módszertan alapján az éleliszerhulladékok mennyiségét, abban az évben a tényleges pazarlás még az összes élelmiszerhulladék mintegy fele, fejenként évi 33,1 kilogramm volt.
A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége viszont a program indulása óta huszonnégy kilogrammra mérséklődött. Jelentős csökkenést mértek a pékáruknál: hat év alatt csaknem hatvan százalékkal csökkent a fejenkénti éves pazarlás a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. A készételekkel szintén tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában csaknem huszonöt százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból.
A javuló eredmények ellenére továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kilogramm/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kilogramm/fő/év), a pékáruk (2,72 kilogramm/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kilogramm/fő/év).
A magyar háztartások évente összesen továbbra is 230 ezer tonna élelmiszert pazarolnak el, ebből az élelmiszermennyiségből pedig 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi három bőséges étkezéssel számolva.
A csökkenés eddigi ütemét tartva ugyanakkor 2030-ra Magyarország elérheti az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) fenntartható fejlődési célját, és felére csökkenhet a fogyasztói élelmiszerpazarlás. Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevő háztartások nyolcvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha kis mértékben is, de tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén.
Világviszonylatban a háztartások élelmiszerhulladéka a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség ötven-hatvan százalékáért felelős, és mintegy huszonöt százaléka kerül a komposztra, pedig az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.
Forrás: MTI, képek: Unsplash, Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Támogass egy 15 éve ingyenes nonprofit portált és egy természetvédelmi rezervátumot!
még több gasztro
még több hulladék
A brutális élelmiszer árak biztosan tudatosabb vásárlást és bespájzolást hoznak. Amiért vérzik mindig a szívem, hogy az el nem adott zöldségeket miért nem teszik ki a bolt elé szabad elvitelre, a kuka helyett. Vannak ezzel kapcsolatosan is kivételek biztosan. A régi lakóhelyemen egy önkéntes minden héten főzött a hajléktalanoknak, megkapta a pékségből az el nem adott zsemlét, kiflit, kenyeret, kalácsot stb, a lakásához közeli éttermekből a megfőzött de el nem fogyott ételt is, meg a boltokból a hentesárut. Volt egy szeretet doboz is a lakása bejáratánál a lépcsőházban, ünnepek idején oda vihettük a megmaradt ételt, süteményt. Biztosan más számok jönnének ki mondjuk egy ez évi , felmérésből. 2016 jó régen volt- bár azt nem olvastam hány évet vettek figyelembe. Személy szerint s mondhatom a környezetemben élők is nagyon tudatosak a vásárlásban és a főzésben, mindenki rászokott arra, hogy otthonról hozza az előző napi főzésből vagy vásárlásból megmaradt ételt. A csont meg megy a kutyáknak:-)) komolyan az ételmaradékot sem dobják el. Ők a középréteghez tartozó átlagos magyar családok, gyerekekkel, szülőkkel stb. Szóval nekem megint az a bajom, hogy úgy tűnik mintha a vásárló pazarolna és nem az aki elad minden áron.