Végre sikerült a rendes-éves citromsármány-fotózás is | Videó!
Február utolsó hétvégéje szokatlanul szerencsés és termékeny volt. Nemcsak csodálatos felvételeket készíthettünk a havazás utáni tájról, a havazás és a hóvihar közben is a vadakról és madarakról a vadkamerákkal, de ráadásul másnap, szombaton valami okból a citromsármányok (Emberiza citrinella) egy része bejött az Angolkertbe. Sőt: a teraszon eszegetett körülbelül 25-30 példány (a szezonban a maximum 220 példány körül volt.).
Törzsolvasók emlékezhetnek rá,
hogy először 2018. márciusában mentünk rá célzottan a sármányok fotózására, de akkor nem jártunk sikerrel. 2018 óra folyamatosan kísérletezünk, és a citromsármányok teleltetése, védelme, téli etetése kiemelt fontosságú projekt a rezervátumban. Az utóbbi két évben már sok fotót és videót kaptunk. Különösen 2025. februárjából, amikor először próbáltuk meg a sármányainkat vadkamerák segítségével megfigyelni és filmezni.
A 2025-ös tapasztalatok alapján 2025/26. telén két helyszínen is huzamosan filmeztük őket vadkamerával. Egyrészt a hagyományos helyükön, a sármányetetőn az Őskökényes keleti szélén, a parkolóban. Másrészt rövid időre nagy sármánygyülekezés alakult ki a Sakál-csobogón is, ahol szintén több ezer felvétel készült.
Ezek a felvételek alkalmasak az ivar- és korarányok megállapítására, és annak ellenőrzésére is, hogy ebben a szezonban a sármánycsapatainkban nem akadtak ritka sármányfajok. De arra nem voltak jók, hogy igazán szép fotóink vagy videóink szülessenek.
Amikor szintén egy havas időszakban a Sakál-csobogón összeverődött körülbelül 100-150 sármány, a tél leghidegebb időszakában, felmerült többször is, hogy a csobogónál ideiglenes lessátrat húzzunk fel, és abból fotózzuk őket. Csodálatos képek születhettek volna, de a rendkívüli hidegben (mínusz 15-20 fok) egészségügyi okok miatt (egy infarktus után), nem vállalhattam, hogy behasaljak egy sátorba, és ott töltsek el órákat a patakparton. Később le is tettem arról, hogy a citromsármányainkról ebben a szezonban értékelhető felvételek szülessenek.
Aztán jött 2026. február 20.
És váratlanul sármányok jelentek meg a teraszon. Továbbra is kérdés volt, hogyan lehetne megfelelő szögből fotózni őket. Végül az a döntés született, hogy vállalva a lakás kihűtésének kockázatát, az előszobát alakítjuk lessátorrá. A bejárati ajtót kinyitottuk, a küszöbhöz detektívüveget állítottunk, az ajtónyílást egy súlyos, vastag sötétítőfüggönnyel takartuk el. Az üveg elé jógamatracot dobtunk, odavezettük elosztóval az áramot, egyrészt, hogy a fényképezőgépet folyamatosan tölthessük, másrészt, hogy egy hajszárítóval forró levegőt fúvassunk a detektívüvegre. Mert a hóvihar javában tartott és az üveget állandóan beterítette hóval meg apró vízcseppekkel.
Az első fotó egy vörösbegyről (Erithacus rubecula) készült 13:02-kor, az utolsó 14:33-kor egy széncinegéről (Parus major). A két időpont közötti másfél órában azonban durván 1400 felvételt rögzíthettem elsősorban a sármányokról, részben pedig erdei pintyekről (Fringilla coelebs) és mezei verebekről (Passer montanus) is. Azt hiszem, most készítettük az eddigi legjobb képeket és videókat a sármányokról.
Most csak némi előzetest mutatunk ebből.
Annak is van persze oka, hogy viszonylag sok az „előzetes”, s végül ehhez mérten kevés videó kerül elétek. Nemcsak az időhiány a gond, hanem megfelelő technikai hátterünk sincs az anyagok feldolgozására. Nincs például egyetlen PC a házánál, kénytelenek vagyunk mindent laptopokkal intézni, ami rettenetesen megnehezíti és lelassítja a munkafolyamatokat (már amelyiket lehetővé teszi egyáltalán). Így tehát sok a remek alapanyag, de a feldolgozás folyton nehézségbe ütközik. Most azonban azt is hírül adhatjuk már, hogy 2026-ban újabb fontos fejlesztést vállaltunk be annak érdekében, hogy ezentúl jóval több kész anyag kövesse az előzeteseket. Így most reális az esélye annak is, hogy hamarosan a sármányokról is kaptok egy teljes videót. Berendezkedtünk egy huzamos fotózásra, de végül csak ez a másfél óra adatott.
Másnap hiába szerveztünk át mindent a sármányfotózás érdekében, nemcsak sármány, de más madár sem érkezett a teraszra. Az idő megenyhült, s délutánra a hó java is elolvadt. Erre a szezonra tehát ennyi volt. De mi boldogok vagyunk, hogy mégsem ment el egy egész tél a sármányok fotózása nélkül.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Emlékszem jól, nyolc éve nem jött össze, de most elbűvölt a citromsármány-veréb csapat a csobogónál.
egy kis tengelic is a csapatban, milyen bèkèsen szedegetnek.
Fantasztikusan szépek a felvételek- a galériában az első képen a jobb alsó saroknál van egy kis barnás vörös fejű madár- ő kicsoda? Sokat kupálódtam a gyönyörű madaras képeken, de még mindig nem ismerek fel mindenkit.
Tiszta őrület, micsoda megszállott kutatók vagytok, hóviharban az ajtóban egy detektív üveg mögül , úgy hogy fagyasztó lesz a lakásból – ez lenyűgöző. Kedves Mara – földig borulok a tolarenciád előtt.
azt hiszem, hogy a tengelicre gondolsz Lívia.
Én azt a madárkát mezei verébnek vélem – de hátha Cen’ majd segít eldönteni.
igazad van, Edit, jobban megnéztem, a „füle” tévesztett meg.
Igen, mezei veréb 🙂 🙂
Látszik, hogy fáznak: felborzolják a tollaikat.
Jól áll nekik a hófehér háttér! Nemcsak a piros odú pirosabb a havazásban, de a citromsármányok is még sárgábbak. 🙂
Jó képek!
Lehet a Vörösbegy vadkamera áttelepítése a hollóetetőről ami úgyis bezárt a bejárati ajtóra, fagyasztó nélküli képeket hozott volna. A sármányos galériából kimentettem egy képet, megy az osztályos galériába, a kankalinnal együtt:-))
Azért a vadkamerás fotók még mindig nem tudnak olyan minőséget, amit a fényképezőgép. Egyébként a vártnál jóval kevésbé hűltünk ki. 🙂