A negyedik csapadékhullám ellenére ismét mélypontra jutottunk
Aggasztó, de ez van: már egyenként számoljuk a csapadékhullámokat. Nem csoda, hiszen 2025. március elseje és 2025. augusztus hetedike között mindössze négy csapadékhullám jött, ám azok közül is csak egy volt számottevő. Nem is, inkább helyesbítek, merthogy számottevő csapadékot nem kaptunk ez idő alatt. De az egyiknek (július 7.) volt némi hatása. A többi csak megáztatta a mezőket. Mindebből már kitalálható, hogy a legutóbbi, augusztus eleji csapadékhullám ismét csak némi öntözést hozott. A rétjeink, a kaszálóink szebben zöldülnek (főként mert nagy meleg sincs, épp ellenkezőleg, nálunk klasszikus koraőszi hőmérsékletek vannak), de a patakmederben a vízszint meg se moccant. Egy milllit se.
Továbbra is úgy gondoljuk, amit az eddig tapasztalatok alapján már nem egyszer megírtam, hogy legalább háromnapos intenzív eső kell ahhoz, hogy a Nagypatak vízszintje jelentősen megemelkedjen, és újra elinduljon a víz áramlása a patakban és a gázlókon.
Ma, augusztus hetedikén kettős fordulópontot értünk el.
Kereken két hónapja állt meg a víz a patakban. 2025. június hetedikén délután már nem bukott át egy cseppnyi víz sem a gázlókon. Ez azt jelentette, hogy azóta a patak nem folyik. A három felső szakasz egyszer kapott némi utánpótlást, de a két alsó szakaszban két hónapja folyamatosan csökken a vízszint. A legalsó duzzasztáson, a Hód-vízen már csak 15-20 centiméter magas.
És kereken egy hónapja annak, hogy a vizes élőhelyeink elérték a legszélsőségesebb állapotot 2025. július hetedikén. Ezen a napon egyúttal a magyarországi aszály is a legsúlyosabb pontjára ért; azon a napon nagyobb területen volt súlyos aszály, mint a hírhedt 2022-es aszály legsúlyosabb napján, augusztus végén. Július hetedikén érkezett a harmadik csapadékhullám, ami országosan és nálunk is javított valamit a helyzeten.
Ám most, kereken egy hónappal később, annak ellenére, hogy a múlt héten is jött némi eső, pontosan ugyanott tartunk, ahol egy hónapja. Már az Árasztó-csatornában sincs víz, a Cselle-öbölben talán még három pohárnyi. Vagyis részünkről ismét elértük az eddigi legszárazabb állapotot.
A prognózisok a hétvégére ismét hőhullámot ígérnek, s még legalább 8-10 napig nincs a láthatáron csapadék. Így bizonyára elérünk majd egy minden eddiginél súlyosabb kiszáradást is. Attól nem tartunk, hogy a duzzasztott szakaszok teljesen kiszáradjanak, mert a körülményekhez mérten eddig is jól tartották magukat. Ennek részint az is oka lehet, hogy kedvező fekvésben vannak, ahol már délután fél egytől, a magas égeres miatt árnyékban van a meder. A nádasok is sok árnyékot adnak, és talán még mindig van a környező talajban a tavasszal tartalékolt nedvességből.
A Kisberekről ezúttal is el kell mondani,
hogy a Kisberekben a három kis tavacskánkat semmi sem érinti, történjen bármi. A vízszint ott változatlan, mindhárom tavacska vize friss, tiszta, üde, mintha csak medencék volnának. Arról viszont most már letehetünk, amiben annyira reménykedtünk egészen a múlt hétvégéig: nem tudjuk megnézni a vizes élőhellyé válásunk első évében, hogy milyen egy nyári árasztás. Még ha kedvező fordulat jönne, akkor is legközelebb augusztus végén, szeptember elején áraszthatunk. Holott a madárvonulás már elindult, sőt dübörög (erről részletesen hamarosan), és ha most volnának öntésterületeink, sok madárra számíthatnánk. Így viszont szárazon állnak a patakot kísérő rétjeink.
Annyit tehetünk, hogy figyeljük a prognózisokat, ugrásra készen, és igyekszünk biztosítani, hogy a legjobb öntésterületeken röviden tartsuk a gyepet. Mert az öntések akkor a legvonzóbbak a vonuló madarak számára, ha sekélyek és nyíltak. A patak mentén augusztus hatodikán megkezdtük a karbantartási munkákat, lenyírtuk a sétányt, ma kaszálunk és lassan hozzálátunk a gázlók magasításának is, elsősorban – ahogyan arról nemrégiben írtunk is – a Dalmatina-gázlón a magasabb vízszint és az erőteljesebb árasztás érdekében. Igyekszünk a fontos munkákat elvégezni még a szarvasbőgés kezdete előtt, hogy aztán a lehető legkevesebbet zavarjuk a vadvilágot a bőgésben.
Vessétek össze ezeket a Felső-vízről készült képeket. Jól látszik, holt tartunk most.
Fotók: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
A Kisberek forrástavai milyen mélyek?
Mindhárom tavacskát úgy alakítottuk ki, hogy alapvetően sekélyek legyenek (a kétéltűek miatt), de mind a háromban van egy központi, mély (150 centiméter ) „medence”. Akár halak is élhetnének bennük, csak ugye, ahogyan azt sokszor írtam már, a kétéltűek szaporodásának biztosítása miatt nem telepítünk ezekbe a vizekbe halakat. Amúgy nagy hírek vannak a Kisberekből, talán már ma hozunk egyet! Jól érzékelem, hogy kis kedvenced a Kisberek? 🙂
Igen, talán a forrástavacskák miatt is. 😊
Akkor elárulok egy apró titkot: két napja már a Kisberekben dolgozik a vadkamera, méghozzá a Pelso-tó partján. 🙂 Közvetítést tervezünk onnan, most próbálgatjuk a lehetőségeket, keressük a legjobb beállításokat és helyeket.
De jó! 😊