Mit tegyünk, hogy a Nagysásréten is áraszthassunk?
Egyelőre nem sejlik fel olyan időszak a láthatáron, amikor ismét áraszthatnánk a völgyben, de azért a tervezés és gondolkodás (az élet) nem áll meg, hiszen tudjuk: még ha nem is oly gyorsan, nem is épp akkor, amikor nekünk a legjobb (augusztusban a madárvonulás kezdetén), de előbb-utóbb megérkezik a víz abban a mennyiségben, ahol már áraszthatunk a Nagyberekben. Egyszercsak beborul az ég, és addig esik az eső, míg minden korábbinál több víz meg nem jelenik a Nagypatakon.
Emlékezzünk vissza: 2025. március elsején álltunk neki létrehozni az első víztesteket a rezervátumban, s ha nem vágunk bele ebbe a projektbe, ebben a pillanatban csak egy sáros árkunk volna, semmi több. Ezzel szemben van három stabil kis tavacskánk a Kisberekben és öt duzzasztott patakszakaszunk, ahol ugyan ismét apad a víz, de a kiszáradás esélye még jó ideig nem fenyeget (holott minket eddig elkerültek a jelentős esők).
Az extrém szárazság miatt azonban a patakon a víz áramlása 2025. június hetedikén délután (vagyis lassan már két hónapja!) megállt, és azóta sem indult újra. Korábban, május végéig volt annyi víz a talajban és a patakban, hogy elárasszuk a Nagyberek nádasait. Az utolsó alkalommal már feltöltődött az Edward-csatorna is, s némi víz átszivárgott a Nagysásrétre.
Összesen tehát három, viszonylag rövid életű árasztásunk volt.
Így is jelentős hatást váltott ki a Nagypatak duzzasztása, a nádasok megerősödtek, és a vízi élővilág megerősödött:
- fészkelő faj lett a tőkés réce (Anas platyrhynchos)
- és a vízityúk (Gallinula chloropus),
- először észleltünk éneklő cserregő nádiposzátát (Acrocephalus scirpaceus),
- nőtt a berki tücsökmadár-párok (Locustella fluviatilis) száma,
- rövid ideig bár, de rendszeresen észleltünk jégmadarat (Alcedo atthis),
- arról nem is szólva, hogy jelentős számú gyepi béka (Rana temporalis)
- és mocsári béka (Rana arvalis) jelent meg nálunk a tavaszi nászidőszakban.
- Összesen több mint fél millió ebihal nevelkedett nálunk,
- megkerült az ország legritkább kétéltűje, az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex),
- megjelent a szintén vízhez kötődő, védett kis színjátszólepke (Apatura ilia),
- sőt: a szitakötő-állomány erősödésén keresztül vélhetően a gyurgyalag (Merops apiaster) megtelepedésében is szerepet játszhattak az új vizes élőhelyek.
És még hosszasan sorolhatnánk, mi minden történt a vizes élőhelyeknek köszönhetően, a „Kert és vadon” rovatban március óta közel 350 posztban írtunk erről, ugyanakkor igazán jelentős öntésterületet még nem sikerült még létrehozni.
Ennek elsődleges oka az aszály.
Március elseje óta mindössze három csapadékhullám ért el minket, de csak az egyik hozott számottevő csapadékot. Ugyanakkor az első három árasztásból is sokat tanultunk. Láttuk például, hogy amikor a Nagyberek megtelik vízzel, akkor a Nagyberek-csatornát kísérő sánc alatt is lassan visszaszivárog a víz a Dalmát-vízbe. Azt is láttuk, hogy amikor magasabb a vízszint az Árasztó-gázlónál, akkor hiába fogja a vizet a nyúlgát (homokzsákokból rakott magasítás), a gázló lábánál is szivárog a víz. Vagyis, ha az összes érkező vizet kitereljük a Nagyberekbe, valamennyi víz akkor is hamar visszaszivárog. A célunk viszont az lenne, hogy ha lehet, a legteljesebb mértékben a Nagyberekben maradjon a víz, illetve onnan továbbhaladjon a Nagysásrétre. Ehhez azonban mérsékelni kellene a szivárgásokat.
Erre találtunk egy megoldást.
Ráadásul egy olyan megoldást, ami sekély, vízzel elöntött terület nagyságát is növelné. Jelenleg a Nagypatakot kísérő sétányon végi lehet menni, de érdemes lenne a Dalmát-gázlónál szintén emelni egy nyúlgátat (homokzsákokból). Egy olyan magas nyúlgátat (80-120 centiméter magasat), ami összeköti a Nagypatak magasan lévő balpartját egészen a Nagyberek-sánccal. Így a víz a Dalmatina-gázlónál annyira magas lenne, hogy 30-40 centiméter magasan a sétányt is ellepné. Ez a magas víz ellentartana a Nagyberek felől érkező szivárgásnak, és mivel a Dalmatina-víz is megemelkedne, az Árasztó-gázló szivárgása is mérséklődne.
Az elgondolás „szépséghibája”, hogy amíg most akadálytalanul lehet végigsétálni a Nagypatakot kísérő nádasok között, a Dalmatina-víz mellett fel kellene lépni a sáncra, és csak azon lehetne eljutni az Árasztó-gázlóig. Nincsenek illúzióim, gondolom sokaknak ez teljesen homályos, ezért mellékelek térképet is. A lényeg egyébként is csak annyi, hogy amennyiben ilyen radikálisan fognánk a Dalmatina-gázlónál a patakot, a Nagyberek jóval tovább tartaná a vizet, vélhetően magasabban is, aminek pedig egyenes következménye lenne, hogy a víz – miután eléri és feltölti az Edward-csatornát – átszivárogna a következő „kazettába”, a Nagysásrétre, és az első valóban csapadékos időszak alkalmával végre tényleg kapnánk egy jelentősebb méretű, sekély öntésterületet.
Rendeltünk is 200 homokzsákot még május végén, de miután a rendelés június közepén megérkezett, kiderült, hogy a kapott zsákok ekkora nyúlgát építésére alkalmatlanok (túl kicsik). Viszont alkalmasak a gázlók kisebb kimosódásainak javítására és az újabb kimosódások megakadályozására. A Dalmatina-gázló magasításához azonban nagy jutazsákokat kell beszereznünk, méghozzá legalább 100-150 darabot. A zsákokat a gázlónál töltjük meg erdei földdel, esetleg a Nagyberekből veszünk ki földet olyan helyről, ahol az árkokat, mélyedéseket egyébként is jó lenne nagyobbítani.
Szóval lesz még munka bőven.
Nem tudjuk, mennyi időnk maradt „a nagy esőkig”. Hamarosan fel kell készülni ezekre az „apró” módosításokra is, és talán nem ártana folytatni a sáncok építését a Kissásrétnél. Mert a visszaszámlálás elkezdődött. Augusztus van. Körülbelül húsz nap múlva nemcsak a szarvasbőgés kezdődik, hanem megérkezhetnek az első tartósan hűvös és nedves hetek is, és akkor először láthatjuk, hogyan is működik a vízmegtartásunk normális körülmények között. Mert eddig csak aszályos időszakban láttuk. Most már minden nappal ahhoz közelítünk, amikor arra is komoly az esély, hogy tartósan, akár hónapokig is víz alatt lehet a Nagyberek, és talán még a Nagysásrét egy része is. S hogy mindez mit hozhat nekünk „madárban”? – nem is oly sokára meglátjuk.
Illusztrációk: Centauri
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Bevallom, hogy amint elkezdted mesélni a részleteket, én mindjárt kerestem egy térképet itt az oldalon, és azon követtem. Így – mivel ott az emlegetett nevek is olvashatók -, megértettem a terveteket – azt hiszem.
Nem tudom, hogy a módosított fotó kinek mennyit segít a megértésben, de vannak kétségeim, mivel azon így fentről még az sem látszik, hogy hol folyik a patak – annyira benőtte azt a növényzet. Talán egy rendes térkép jobb lett volna!
Én vagyok ebben a legfogyatékosabb úgy tűnik- el sem tudom képzelni hogy mi hogyan kapcsolódik, azonban az biztos, hogy amit Centauri és Mara kigondol annak pontosan az lesz az eredménye ahogy elképzelik. A Telepesek társasjáték jutott eszembe, a tudatos birodalom építés és a legelőnyösebb kombinációk létrehozása egy minimális számú lehetőséggel.