Az Alzheimer-kór 45 százaléka megelőzhető lenne Magyarországon
Az Alzheimer-kór egymillió embert érint Magyarországon betegként, illetve hozzátartozóként, ám az esetek 45 százaléka megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lenne. Kevés az állami segítség, a betegség terheinek túlnyomó többségét a családok viselik – erről beszéltek szakemberek az Alzheimer-kór világnapja, szeptember 21. alkalmából az MTI érdeklődésére.
Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense elmondta: az Alzheimer-kór az idegenrendszer elfajulásos betegsége, a demencia leggyakoribb oka. A demencia egy tünetegyüttes, amelynek jellemzője a szellemi képességek olyan mértékű hanyatlása, amely miatt a beteg már a mindennapokban is segítségre szorul, nem képes az önellátásra.
A demencia 70-80 százalékát az Alzheimer-kór okozza.
Pontos adatok nincsenek, becslések szerint Magyarországon a 65 év felettiek 10 százaléka, mintegy 2-300 ezer ember szenved a betegségtől. Hozzátartozókkal, gondozókkal együtt közel egymillió embert, a lakosság 10 százalékát érinti a probléma. Az emlékezőképesség egészséges emberekben is tág határok között változhat, 40-50 év felett romlik az a képesség, hogy megjegyezzünk, felidézzünk neveket, vagy akár azt, hogy mit hová tettünk. A memória teljesítőképeségét a fáradtság, stressz, szorongás is ronthatja.
Az Alzheimer-kórról a tünetek alapján csak valószínűségi diagnózist lehet alkotni, a szövettani vizsgálat ad biztos eredményt. A betegség pontos oka nem ismert, többnyire nem egy tényező idézi elő. A kiváltó okok között lehet genetikai hajlam, amit jelez, ha a családban korábban már előfordult ilyen betegség. E mellett a szakirodalom többnyire 14 rizikófaktort azonosít, köztük a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a depressziót, az alkoholt, a dohányzást, az elhízást, a szellemi és fizikai aktivitás hiányát, a szociális kapcsolatok elapadását – ismertette Hidasi Zoltán.
A betegség progresszív, idővel rosszabbodik,
ám ennek a folyamatnak az ütemét nehéz megjósolni: van amikor évtizedekig elhúzódik, és van, amikor évek alatt súlyos állapotba kerül a beteg. Az Alzheimer-kórnak jelenleg nincs hatékony gyógyszeres kezelése. Ezért is fontos a betegség minél korábbi diagnosztizálása, hiszen a kockázatok ismeretében megelőzhető, illetve jelentősen lassítható a demencia. Az egészséges életmód, a cukorbetegség és a magas vérnyomás megfelelő kezelése sokat javíthat a beteg életminőségén.
A szellemi hanyatlás kialakulásában esetenként hormonális eltérés vagy valamilyen hiánybetegség, például vitaminhiány is szerepet játszhat, így akár a B12-vitamin is számottevően javíthat a beteg állapotán. A tünetek megjelenésekor elsőként a háziorvost kell felkeresni, és az ő döntése alapján következhet a neurológiai, pszichiátriai szakellátás.
Melcherné Kázár Ágnes Eszter háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a magyar lakosság milliós nagyságrendben érintettje a demenciának betegként vagy családtagként, 65 évtől az életkor emelkedésével gyorsan nő a betegek aránya a korosztályban, a 80 felettieknek akár 30-40 százaléka is demens lehet. A nemzetközi felmérések szerint a betegség 45 százalékban megelőzhető vagy jelentősen késleltethető.
A demencia megelőzéséért nemcsak időskorban lehet tenni.
Fiatalkorban fontos egyrészt az egészségtudatos életmódra nevelés, másrészt a neuroplaszticitás, az idegsejtek rugalmasságának, fejlődőképességének javítása magas szintű oktatással. Felnőttkorban egyrészt az elsődleges megelőzés, az egészséges táplálkozás, mozgás, stresszmentes életmód, alkohol mellőzése, másrészt a másodlagos megelőzés, a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség megfelelő kezelése csökkentheti a demencia kockázatát, amely ezek szövődménye lehet. Magyarországon többnyire késői a betegség diagnosztizálása, jellemzően középsúlyos-súlyos stádiumban ismerik fel, hogy milyen betegséggel állnak szemben.
A demencia középsúlyos eseteinél a beteg önellátásra minimális segítséggel képes, azonban a háztartása viteléhez, pénzügyei kezeléséhez mindenképpen segítséget igényel. Súlyos esetekben már az önellátást is segíteni kell, mert a táplálkozás, tisztálkodás sem megy egyedül. Magyarországon ennek az állapotnak a terheit túlnyomórészt a családok viselik, nagyon kevés az állami segítség. Ez elfogadhatatlan.
Magyarország két évtizede elfogadta az ENSZ fogyatékosságügyi egyezményét, amely szerint a kognitív funkcióvesztés fogyatékosság. Ám, a magyar jogszabályok nem ennek megfelelően kezelik a demens betegek otthoni ápolását. Miközben a hozzátartozók gyakran munkahelyüket is feláldozva gondoskodnak a betegről, legfeljebb havi 50 ezer forint ápolási díjat kaphatnak, jövedelemalapú ápolás díjat nem, hiszen a demencia Magyarországon nem számít fogyatékosságnak.
Melcherné Kázár Ágnes Eszter arra hívta fel a figyelmet: Magyarországon nincs átfogó demenciastartégia és nincs demenciaregiszter. Mindehhez az első lépés a demencia népegészségügyi prioritássá emelése és a kognitív funkciózavar fogyatékosságként való elismerése.
A 2030-ig szóló „Van értELME!” program az előző kormány idején, 2023-ban jelent meg. 2024 márciusában azt közölték, rövidesen a kormány elé kerülhet, ám nyilvánosan hozzáférhető, elfogadott program, költségvetés, ütemterv és mérhető eredmények nem ismertek. Az évekkel ezelőtt bejelentett Nemzeti Demencia Programból eddig semmi nem valósult meg – közölte a Feledhetetlen Alapítvány vezetője.
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több egészség
„szövettani vizsgálat ad biztos eredményt” – ez nem igaz már vagy 30 éve…. Vannak a funkcionális képalkotásban (PET/CT-PET/MR)olyan tracerek amik specifikusan az az agyban lerakódott amyloidhoz kötődnek- utoljára a Vizamyl névre hallgató tracerrel lehetett study keretében(sajnos itthon ez sincs befogadva) vizsgálatokat végezni. Szóval jobb előbb tájékozódni. A demencia (van jó sokféle) beelőzte a rákot ami ma már krónikus betegségnek számít. 13 évvel ezelőtt voltam egy olyan központban Európában, ahol már akkor létrehoztak egy demencia vizsgáló és kutató központot ahol neurológusok, pszichiáterek, pszichológusok, radiológusok nukleáris medicina szakemberek és a gyógyszergyárak kutató dolgoztak együtt. Itthon még odáig sem jutottunk el, hogy a vizsgáló módszerhez OGYI által befogadott tracer és megfelelő mennyiségű PET/CT/MR kamera legyen- a hozzáértő szakemberekről nem is beszélve (itthon egyetlen egy szakember van aki már 30 évvel ezelőtt Amerikában csak agyat vizsgálat PET-ben évekig, majd erről könyvet is írt, sokéve kéri, mondja a magáét itthon a szakmának a döntéshozóknak, a finanszírozónak stb. mindhiába….) Szóval lehet ismételgetni , hogy mi a helyzet , nem most találja fel senki a spanyol viaszt – csak azt nem tudom ki kire vár, hogy előre lépés legyen akár a klinikum oldaláról, akár a képalkotó vizsgálatok oldaláról, illetve a gyógyszerek kipróbálása oldaláról. Szóval a diagnózis egyenlőre a pszichológusok tesztjein múlik, vagy ha valaki szerencsés talál egy jó pszichiátert, aki időben szól. Egyszer itt ez már volt téma, akkor írtam ide néhány szuper jó filmet ami erről szól- ha esetleg valaki nem emlékszik, az egyik legjobb a „Megmarad Alicenak” c. film Julianne Moore-val.
https://ok.ru/video/1841905732132