Hogyan tájékozódnak az állatok? Egy új kutatás segít megérteni

Zebradánió

Hogyan tájékozódnak az állatok? Egy új kutatás segít megérteni


Korábbi, rovarokkal és gerincesekkel végzett kutatások során már kiderült, hogy melyik agyterületen születik a döntés arról, hogy merre induljon az állat. De arról eddig csak feltételezések voltak, hogy ez pontosan hogyan működik. Most azonban a Müncheni Műszaki Egyetem kutatói pontos képet alkottak erről az agyi mintázatról a zebradániókban (Danio rerio vagy Brachydanio rerio).

A zebradániók a muslicákhoz hasonlóan számos okból, többek között jól feltérképezett genetikájuk és az emberhez való hasonlóságuk miatt kedvelt alanyai a tudományos vizsgálatoknak.


Dr. Wendy Leonard orvos, tudományos író ebben az angol nyelvű videóban mesél arról, miért szeretik a tudósok a zebrahalakat. Mert, mint mondja, ezek a gerincesek “gyakorlatilag emberek”, a betegséget okozó ismert emberi gének 84 százaléka megtalálható bennük, ugyanazok a kémiai anyagok vannak az agyukban, és még olyan betegségektől is szenvedhetnek, mint a függőség, a depresszió, a cukorbetegség és a szívbetegség. Ráadásul jobb adatokat kaphatunk tőlük, mint az egerektől, olcsóbban és időhatékonyabban.

Ahol eldől, hogy erre vagy arra

Az érintett agyterület, mely részt vesz annak eldöntésében, hogy az állat például jobbra vagy balra forduljon, egy körkörös struktúra a gerincesek és a rovarok agyának közepén (előbbi esetben a középagyban található, agykocsányok közötti mag vagyis nucleus interpeduncularis).

A kísérletek során képalkotó eljárásokkal és egy NeuBtracker nevű fénylemezes mikroszkópia-eszközzel figyelhették meg élőben a zebrahal agyában kommunikáló neuronokat. Ezzel a nyílt forráskódú eszközzel, amely a fluoreszcencia segítségével készít szuperfelbontású képeket,

még egy zebrahalembrió agyáról is jól látható felvételeket lehet készíteni (jelen tudásunk szerint) anélkül, hogy beavatkoznánk a viselkedésébe.


Így működik az eszköz

A kutatásról egyelőre még nem tettek közzé felvételt, de illusztrációként egy másik videón igen nagy felbontásban nézhetjük meg, hogy mi történik egy zebrahal-embrió agyában, amikor zenét hall.



Az embriók és a fiatal zebrahalak átlátszóak, így könnyebb megfigyelni az agyi hálózataikat. Most pedig az is kiderült, hogy bár a rovarok és a gerincesek agya nagyon különböző,

az irányválasztást illetően számos mintázaton osztoznak, ami arra utal, hogy az idegrendszer felépítésének bizonyos alapelvei az egész állatvilágban közösek.

Az eredmények megnyithatják az utat olyan vizsgálatok előtt, amelyek az irányválasztás neurális reprezentációit más gerincesek, például más halfajok, madarak, kétéltűek, hüllők vagy akár emlősök agyában is feltérképezik.

Ezek a munkák új megvilágításba helyezhetik, hogyan tárolódnak és jelennek meg az állatok agyában az arra vonatkozó döntések, hogy merre kell haladniuk.

Korábban az MIT kutatói egyébként azt is megfigyelték, hogy a zebradániók az őket körülvevő vizuális információkból háromdimenziós térképeket alkotnak a fizikai környezetükről.

Forrás: MedicalXPress, képek: Wikimédia, TUM

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kérj tőlünk hírlevelet!

    Név*

    Email cím*


    Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!

    Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.

    még több agy

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Még álmukban is énekelnek a madarak?

    Gabriel Mindlin, a Buenos Aires-i Egyetem fizikusa a 2000-es évek elején kezdett el érdeklődni a madárdal mechanikája iránt. Akkor még azt hitte, hogy ez csak…

    még több kutatás

    Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

    Frissítés: Egyre nagyobb a madarak agya

    A madarak agya a testméretükhöz képest nagyobb lett az utóbbi hetven millió évben végbement evolúciós változások eredményeként. A nemzetközi kutatásban…Tovább

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük