A méhlegelők menthetik meg Szegedet a kiszáradástól
Az elsősorban falfestményeiről ismert Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden.
Az egyesület 2021-ben Beporzó hadművelet néven indított természetvédelmi „street art” programjában Szegeden tíz helyszínen alakítottak ki vadvirágos méhlegelőket, melyek számát most megduplázták, így már 22 ilyen terület van a város belső és a külső területein.
Februártól késő őszig vizsgálják, hogy a magas növényzet, amely megtöri a parkok gondozott gyepfelületeit, milyen élőhelyvédelmi, klímajavító, biodiverzitást növelő és vízmegtartó szerepet tölt be.
A klímaváltozás miatt több magyar város, így Szeged éghajlata is egyre szárazabbá és forróbbá válik. A kedvezőtlen változások mérséklése érdekében át kell alakítani a zöldfelületeket, és olyan növényeket kell találni, melyek bírják a melegebb, szárazabb városi klímát.
A kutatók megvizsgálják, mely időszakokban milyen beporzó rovarok és milyen életstádiumban fordulnak elő a méhlegelőkön, emellett a méhlegelők talajra gyakorolt hatásait is monitorozzák, hogy milyen szerepük van a helyi vízbeszivárogtatásban, vízmegtartásban, talajéletben és talajszerkezetben.
Olyan, lehetőleg őshonos fajokból álló növénytársulásokat szeretnének kialakítani, melyek a leghatékonyabban alkalmazkodnak a városi klímához, és lehetőleg önfenntartók.
Forrás: MTI, címlapkép: Nagy Sándor/Facebook
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.
még több méhlegelő
még több virág
