A halloween eredete | Aratóünnepből mindenszentek
Ha október 31., akkor mindenszentek. Vagy halloween? Vagy egyik sem? Úgy tűnik, hozzánk is egyre inkább begyűrűznek az angolszász hagyományok, a tökfaragás és a csokit vagy csalunk. De mi is ez nyugati hóbort?
A halloween gyökerei a kelta samhain aratási ünnepben gyökereznek, amelyet az ősi Nagy-Britanniában és Írországban november 1-jén tartottak.
A dátumot úgy választották ki, hogy az őszi napéjegyenlőség és az új év kezdetét jelző téli napforduló között nagyjából félúton álljon. Ez egybeesett az őszi aratással és a téli előkészületek kezdetével.
A kelták ugyanakkor úgy hitték, ilyenkor fellebben a fátyol, amely elválasztja a halandók világát és a természetfeletti tartományokat. A papok különböző rituálékat tartottak, az emberek pedig tüzet raktak, hogy a sötétséget bevilágítva elijesszék a természetfeletti lényeket, és álarcot öltöttek, hogy elbújjanak a szellemek és démonok elől, akikről úgy tartották, ilyenkor az élők közt járnak.
Mindenszentek és halottak napja
A hetedik században azután IV. Bonifác pápa kihirdette a mindenszentek napját az elhunyt katolikus szentek emlékére. Az időpontot először májusra tűzte ki, később viszont november 1-jére helyezték át, valószínűleg azért, hogy háttérbe szorítsák a Samhain pogány hagyományait.
Október 31-e így egyre inkább mindenszentekként (All Saints’ Day/All Hallow’s Day, azaz Szentek napja) vált ismertté, ebből ered a halloween elnevezés is.
835-ben IV. Gergely pápa a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte, november 2-a pedig a halottak napjává vált, melyen az egyház az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekrért imádkozik. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából az elhunytakról való megemlékezés általános, felekezetektől független napjává.
Az angolszász vidékeken október 31-gyel együtt ezt a három napot allhallowtide-nak is szokás nevezni. A tizenötödik század végére mindenszentek előestéjében összekeveredtek a szakrális és a világi elemek, és a világi ünnepségek különösen Nagy-Britanniában, Írországban és Skóciában tartották magukat.
Az írek és a töklámpás
Az 1800-as évek Írországában ilyenkor a szellemek elriasztására ijesztő arcokat faragtak különböző zöldségekből: általában tarlórépából, burgonyából vagy céklából. Ezek a faragványok lámpává fejlődtek, miután a fémből készült lámpásokat a legtöbben nem tudták megfizetni. Egy írországi múzeumban ma is megnézhetjük, milyen volt az eredeti “szellemrépa”.
Amikor az 1800-as évek közepén sokan vándoroltak ki az Egyesült Államokba a nagy éhínség elől menekülve, magukkal vitték a halloweeni hagyományokat is. Ráadásul kapóra jöttek az Amerikában őshonos tökféléket is, amelyeket különösen jól lehet faragni. Így születtek meg a mára az ősz jelképévé vált töklámpások.
A halloween annyira megragadta az amerikaiakat, hogy a 20. századra az Egyesült Államok egyik legfontosabb ünnepévé vált. Bizonyára nem véletlen, hogy nálunk is egyre terjed.
Forrás: Britannica, képek: Unsplash, Pixabay
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’
még több halottak napja
még több élet
De jó összefoglaló. Mi is faragtunk a takarmánytökből lámpást, gyertyát tettünk a közepébe és a kukorica góré teteje előtti kis deszkára felraktuk, jó magasra, hogy mindenki lássa, a szellemek is:-))). Jóleső borzongással lestük éjszaka, mi fog történni:-))
Anyánknak néha elege lett a sok kibelezett tökből, meg abból, hogy a gyertyázással mikor gyújtjuk fel a kukorica górét:-)))
De érdekes! Tényleg, ti már akkor is faragtatok tököt, amikor a halloween még nem is volt divat? Mindenki azt gondolja, én is azt gondoltam, hogy ez egy tök (haha) újkeletű szokás, aztán kiderül, hogy ezek az őszi rituálék is sokkal univerzálisabbak, mint az ember elsőre feltételezi.
Sosem hallottunk a halloweenről, faragtuk a tököt, mert az a hír járta a faluban több generáció óta, hogy elűzi a rossz szellemeket. Ráadásul a szüleim háza egy régi temető mellett volt, így még inkább hátborzongató volt este lesni a töklámpást:-))Amúgy a temetőben játszottunk, teljesen elhagyatott volt, kidőlt sírkövekkel, beszakadt tetejű hantokkal. A húgomnak sikerült is egyben landolni, volt is nagy sivítás. Később felszámolták, a köveket elvitték az új temetőbe, sorba állították őket a kerítés mellett. Aztán egy szlovén fickó megvette a területet és kerámiát üzemeltetett hosszú évekig a temető helyén. Amikor befuccsolt, mert annyi selejtet gyártottak az asszonyok, kifőzde lett, most pedig épült rá egy panzió…..Na én ott biztosan nem aludnék:-)))
😲😲😲😲
De érdekes!
Temetőben játszottatok? Ez nagyon Addams családos, igazi halloweeni gyerekek. 🙂
Amúgy sok lakóház is temetőkre épült, Budapest szinte nekropolisz, ahogy fentebb Edittel is pedzegettük, például itt a szomszéd utcát régen konkrétan Temető utcának hívták, sejtelmem sem volt erről.
Az biztos nem lenne jó reklám a panziónak, hogy temetőre épült. 🙂 Bár lehet, hogy ilyenkor halloweenkor megnőne a népszerűsége.
Kisgyerekkoromban Apa is faragott tököt és gyertyát is tett bele, ő ismerte a kelta eredetet.
Tök jó!