Éghajlat és természetvédelem | Itt az eső, de a legrosszabbkor!

2000 centauri birtok vágott

Éghajlat és természetvédelem | Itt az eső, de a legrosszabbkor!


Centauri cen logo Cenweb

Ilyesmit ritkán hallani tőlem. Mintha tipikus kárpátmedencei őslakó volnék, aki folyton panaszkodik, és akinek soha semmi nem jó. „Télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van, soha sincs jó idő, mindig esik az eső.” De most konkrétan tényleg várhatott volna pár napot, mondjuk egy hetet. Azért is bosszantó kicsit, mert előtte másfél hónapig nem volt semmi, csak száraz fagy vagy száraz meleg, ráadásul egy nappal korábban érkezett az eső, mint ahogyan a prognózisok mondták, így keresztül húzott jó pár számítást.

Aki olvasta a Rana projektről szóló posztomat, az felettébb csodálkozhat, hiszen nagyon kellene örülnöm, mivel épp az a gondunk, hogy számos veszélyeztetett kétéltű aligha tud az idén hol szaporodni, ha nem jönnek jelentős esők. Minden szaporodóhely szárazon áll a birtok környékén, így tehát áldás most az eső – nem mellesleg a növényzetnek is, ami napokon belül indul. Még két-három nap, és berobban az új vegetációs időszak.


A probléma csak az, hogy ez az eső nem lesz elég. Úgy tűnik, hogy holnaptól (2025.02.28-tól) megint hosszú, száraz, és immár meleg időszak következik, klasszikus tavasz, ha minden igaz. Így még kevésbé érthető, miért fáj nekem ennyire ez a két nap, hacsak nem azért, mert tipikus kárpátmedencei bennszülött vagyok én is, aki panasz nélkül nincs meg egy percig sem.

Természetesen nem erről van szó.

Ez az egy eső semmit sem old meg, a folytatásban pedig inkább aszály valószínű. Ezért égetően fontos, hogy időben végezzünk a nagy átalakítással, az új víztestek létrehozásával. Most abba nem megyek bele, hogy miért nem léptünk hamarabb. Egyelőre nem is ez a lényeg.

Mindenképp lépnünk kell, és ez még akkor is igaz, ha valami csoda folytán a március sok esőt hozna, és feltöltené a környékbeli szaporodóhelyeket, elsősorban a birtok szomszédságában a záportározót és a kissé távolabbi belvizet (itt találtunk egy jelentős zöld levelibéka szaporodóhelyet is). Ugyanis már középtávon is azzal kell számolni, hogy az aszályok rendszeresek lesznek. Száraz telek jönnek, száraz tavaszok, mint ahogyan az utóbbi 5-6 évben már alig volt normális csapadék. Vagyis stabil megoldás kell.


Esetünkben ez alapvetően két dolgot jelent. A Nagypatakon további fenékküszöböket kell emelni (néhány kisebb duzzasztást elvégeztünk már 2024-ben is), a jelenlegi tervek szerint 6 ponton, és a Kispatakra is kell egy kisebb fenékküszöb.

A fenékküszöb nem más, mint egyfajta dugó a patakmederben

(kőből vagy földből – nálunk gyakran hordalékfából is), ami megemeli a küszöb fölötti szakaszon a vízszintet. Most átlagosan méter szélesen megy körülbelül arasznyi magas víz a Nagypatakban. Ez nem sok. A küszöbök felett a jelenlegi vízmennyiség több ezerszerese állna a patakmederben, ami nemcsak azt jelenti, hogy milliószor több vízi organizmus élhet benne, hanem azt is, hogy a nagy esőzések és áradások kivételével (melyek ma már kifejezetten ritkák), szinte állóvíz alakul ki a küszöbök fölött, ami a területen élő kétéltűek számára kulcsfontosságú lehet. Csak a küszöbök miatt – ha köbméterben számolunk – az eddigi vizes élőhelyek több ezerszerese lehetne viszonylag kis befektetéssel.


A fenékküszöbök abban is segíthetnek, hogy a tavaly megtalált védett halfajok stabil élőhelyet találjanak nálunk.

A másik, legalább ilyen fontos tennivaló a Kisberek visszaalakítása mocsárrá (valaha minden bizonnyal az volt). Utóbbi helyen szükség lenne a patakparti fák visszavágására, hogy a markolóval hozzáférjünk a patakparthoz. Most nem megyek bele, miért van erre szükség. Készítek erről majd videót is. De itt a birtokon sosem vágtunk ki fákat (még holtfákat is csak egészen kivételes esetben, ha mondjuk az útra dőltek), ezért sem vitt rá eddig a lélek, hogy rendet vágjunk a Kisberek patakpartjánál.


élőhelytérkép birtok természetvédelmi terület rönkös új térkép
A birtok élőhelytérképe

Ám ezen a télen az a nagy fűz,

ami a leginkább akadályozta a Kisberekben a nagyléptékű munkákat, kidőlt, így most már végre elszántam magamat a patakpart kitisztítására mintegy 80 méter hosszúságban. Így géppel eltömíthetjük azt a két árkot is, ami levezeti a Kisberek vizét a Nagypatakba, többek között a dagonyáknál. Ha csak a két lefolyást megszüntetjük, már akkor is fontos mocsári területet kapunk.

Nagyon nehéz embereket és gépeket szervezni. Vasárnap jártuk be a területet a markolóssal.

A fűrészelést egy másik környékbeli ismerőssel tegnap délutánra terveztük, még az eső előtt. Rendkívül izgatott voltam. Hatalmas eredmények volnának a fent leírtak. Délután három órakor akartunk nekiesni a melónak, úgy láttam, hogy talán 2-3 óra alatt összevághatunk minden fát a Kisberekben (a patakpart többi részét, körülbelül 800 méter hosszan már tavaly megcsináltam), csakhogy már délelőtt 11 órakor felhívott az emberem, „Tibóre”, hogy nem lesz jó, esni fog az eső.

És azóta esik, ma reggeltől már inkább szakad.

A gond az, hogy szombat reggelre (2025.03.01.) szerveztük a markolót (én már február 22-23-ra is szerettem volna, de nem ment). Vagyis addigra ki kellene tisztítani a Kisbereknél a patakpartot. Másik emberrel is egyeztettem fűrészelés ügyben, sőt egy harmadikkal is, mert az meg a másik dolog, hogy roppant nehéz találni segítséget vagy segédmunkát. Csütörtök van, két nap múlva jönne a markoló. Kevés az idő. Állítólag holnap eláll az eső. Akkor talán holnap fűrészelhetünk, szombaton pedig a markoló tud valamit már tenni a Kisberek patak felől oldalán is.

Azon túl, hogy szorít az idő, és remélem, nem ázik fel a Kisberek annyira, hogy a markolóval ne tudjunk bemenni (erre gondolni se akarok), az is aggaszt, hogy vajon a Nagypatakon megjelenik-e valami komolyabb víz. Az alapvetően jó lenne, csak nem most. Fenékküszöböket nem akkor kell csinálni, amikor éppen nagy víz megy le a mederben, mert akkor félő, hogy a friss, laza föld jelentős részét a víz el is viszi. Csöndesebb, szárazabb körülmények között kellene küszöböket emelni, hogy legyen idő arra, hogy a föld tömörödjön, és olyan zátony képződjön belőle, amit később se visz el s visz, hanem átbukik fölötte.

Ha csak pár napot várt volna az eső,

már nem lenne ennyi dilemma. De mindegy. Azzal vigasztalom magamat, hogy bárhogy van is, bármennyi logisztikát igényel is, valamit haladni fogunk. Mindenképp megváltoznak az ökológiai körülményeink napokon belül. Legfeljebb csúszunk. Péntektől zavartalan idő ígérkezik legalább egy hétig. Még ha a Nagypatak meg is áradna valamennyire, a hét közepére lecsendesül. Legrosszabb esetben a Nagyapatokon egyelőre csak egy fenékküszöböt csinálunk meg kísérleti jelleggel. Meglátjuk.

Addig is elkészítem a vizes rehabilitáció terveit térképen, hogy megmutathassam nektek is, és láthassátok, miről is szólnak ezek az átalakítások pontosan. És kihasználom ezt a két napot – ahogy tegnap láthattátok is – arra, hogy bepótoljak néhány blogot. Ugyanis a birtokon és a vadkamera előtt sem állt meg az élet, ráadásul nemcsak a kétéltűek védelmi-kutatási programja indul újra (Rana projekt), hanem fejlesztjük az odútelepet, sőt: fontos lépéseket tettünk, hogy elindítsuk a Lacerta projektet is, amit szintén terveztünk már tavaly (a levendulással együtt). De minderről már másik posztban.                


Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


békák 7 adomány béka

Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több „Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

3 hozzászólás

  1. Pár nap, és minden optimális lesz, úgy kell legyen!
    Itt esni fog, ott pedig a Nap süt majd. 🙂

    1. Author

      Úgy legyen, mert rettenetesen izgulok. Még sosem izgultam ennyire a birtokkal kapcsolatosan. Ez olyasmi, amit szerettem volna megélni; ez olyasmi, ami után ez a terület már egészen más lesz. És tényleg nehéz felmérni, milyen erős hatással lesz az élővilágra. Utoljára gyerekkoromban izgultam ennyire. Csak a szívem bírja. 🙂 🙂

  2. A Nagypatak vízszintje mennyivel van mélyebben, mint a Kisberek talajszintje?

    Jó nagy munkák elé nézel! Ha nem mennek úgy a dolgok, ahogyan elképzelted, az se szegje a kedved! Most azért aggódsz, mert esik, a nyáron meg majd azért, mert nem esik. Így van ez, de majd csak alakulnak a dolgok, még ha lassabban is a tervezettnél.
    Én annyit tudok tenni, hogy szorítok a sikerért. De azt nagyon! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük