🌍 Melyik a Föld legnagyobb élőlénye?
Melyik a Föld legnagyobb élőlénye?
Egyszerű kérdés, de messzire vezet.
Valóban átvette egy gombafaj a legnagyobb élőlény címét a fáktól?
Ha csak egy gyors választ akarunk: az oregoni mézgomba, korábban meg egy nyárfaliget volt, azelőtt pedig a mamutfenyő. De amilyen könnyű arra válaszolni, melyik a legnagyobb állat (kék bálna), épp oly nehéz körültekintő választ adni a legnagyobb élőlény kérdésére. Ráadásul a tudományos igényű megállapítások sem olyan egyértelműek, mint első ránézésre hinnénk.
Barnamoszat és mamutfenyő
Valaha ez beugrató kérdés volt, amire sokan vágták rá: a kék bálna. Éberebbek rögtön tudták, hogy az élőlények körébe tartoznak – természetesen – a növények is, ott viszont a mamutfenyő a legnagyobb. Mire gimnazista lettem, egy mindmáig kevésbé ismert faj vette át a vezetést: az óriás barnamoszat (de felmerült a Sargassum moszat neve is).
Utóbbi azért sem vált széles körben ismertté, mivel kevésbé látványos, mint a mamutfenyő, ráadásul ódzkodik az ember elfogadni, hogy valamiféle „maszadék” legyen a listavezető. A barnamoszat azonban – amint sok óceáni alga és moszatféle – hatalmas mezőket növeszt. Egyébként is rendkívül érdekes faj, mely akár a Bermuda-háromszög néhány rejtélyét is magyarázhatja (erről bővebben később).
A moszatokat hajlamosak vagyunk növényeknek tekinteni, holott megoszlanak a vélemények erről, és itt kezdődnek a gondok.
Bár ezzel sosem foglalkoznak, a moszatok telepes szerveződésűek, vagyis bár óriásira nőhetnek,
több száz méteresek is lehetnek,
mégsem tekinthetők egyértelműen önálló élőlénynek (ez a későbbiekben más jelöltek esetén is kardinális kérdés lesz). A telepes moszatoknál a sejtek osztódás után is együtt maradnak, bár minden sejt önálló. Másként úgy is fogalmazhatunk, hogy nincsenek szöveteik, hisz minden sejtjük egyforma. A moszatok is ilyenek, így tehát a barnamoszat ebből a szempontból nem felel meg a legnagyobb élőlény kategóriájának.
A legnagyobb telep lehet, de nem a legnagyobb önálló élőlény.
A barnamoszat esete hívja fel a figyelmet rá, hogy e kérdés eldöntésekor fontos kérdés, mikor beszélünk szövetekről.
| MI A SZÖVET A WIKI SZERINT? : A szövet egy adott funkció elvégzésére specializálódott (többnyire azonos eredetű) sejtek és a sejtek közötti terekben található sejtközötti állomány együttese. FORRÁS |
Önálló élőlény esetén
az osztódó sejtek differenciálódnak, speciális tulajdonságú és alakú sejtek jönnek létre speciális funkciókra (pl. vörösvérsejt, hámsejt, izomsejt, idegsejt stb.), melyek aztán szintén speciális feladatokra szöveteket hoznak létre, azok pedig szerveket. Ahol ez megvan, önálló élőlényről beszélhetünk.
Ahol csupán azonos sejtek szaporodnak, ám együtt maradnak, azok telepeknek tekinthetők.
Mamutfenyő és kék bálna
Bár úgy tűnik, hogy a kék bálna és a mamutfenyő rég kisesett a versenyzők köréből, koránt sem kerülnek annyira háttérbe, mint a legújabb források alapján hihetnénk. Hiszen az ő esetükben legalább egyértelműen kijelenthetjük: valóban önálló élőlényekről van szó.
A barnamoszat után újabb jelöltet fedeztek fel 2001-ben, aki a Pando nevet kapta. Ez valójában egy 43 hektáros Utah állambeli nyárfaerdő,
mely csak látszólag olyan, mint amilyennek az erdőket megszoktuk.
Pando, a gigászi nyárfa
Nemcsak a legnagyobb (vagy egyik legnagyobb) élőlény, hanem a legöregebb is, becslések szerint 80.000 éves, annak ellenére is, hogy az egyes fák 80-120 évesek csak. Azt is tudjuk, hogy Pando „fiú”, annak idején ugyanis egyetlen hímivarú nyárfamag került a területre, az abból szárba szökkenő fa azonban nőivarú fajtárs híján nem szaporodhatott ivaros úton, így gyökérhajtásokkal terjeszkedett tovább és tartotta fenn magát 80.000 évig.
Az egész erdő ugyanazon fához tartozik!
Mivel a nyárfa esetében nem kérdés a szövetes szerveződés, mivel egyértelműen egyetlen élőlényről van szó, ne vegyük még ki az esélyesek közül. Ráadásul, még ha nem is a legnagyobb kiterjedésű, de az egyik legnagyobb tömegű, hisz az erdő teljes tömege kb. 6 millió tonna.
Új aspiráns a mézgomba
A Föld legnagyobb élőlényének kategóriájában a tudomány legújabb felfedezettje azonban egy kalapos gomba, az úgynevezett mézgomba Oregonban.
Ez a faj komoly károkozó, épp ez inspirálta a kutatókat tüzetesebb vizsgálatra. Az eredmény meghökkentő. A mézgomba – hasonlóan a hazai kalapos gombákhoz – élete javát a talajszint alatt éli, és csak kedvező időjárás mellett jelenik meg a felszínen. Ilyenkor látjuk a klasszikus tönkös-kalapos gombatestet, de a gombákat valójában sosem látjuk; amivel találkozunk és amit szedünk, az csupán a termőtest, mint amilyen egy növény virága.
Az oregoni vizsgálat során egymástól távoli gombatestek genetikai vizsgálata kimutatta, hogy azok ugyanahhoz a gombához tartoznak. Vagyis a gomba a talaj alatt igen nagy távolságokra terjeszkedik, majd a „legváratlanabb” helyeken a felszínre tör.
A Blue Mountins hegységben vizsgált telep kiterjedése 9,65 km², így kiterjedését illetően kikiáltották a legnagyobbnak.
Tömegében azonban feltételezhetően nem éri el a Utah állambeli nyárfaerdő tömegét. És bár ezt a gombát például a Wikipédia a Föld legidősebb élőlényének tartja (2400 évesre becsülik), ez aligha állja meg a helyét.
A nyárfaerdő 80.000 éves,
de ha csak a világ legidősebb fáit nézzük, akkor sem stimmel. A ma ismert legidősebb fa Kaliforniában található. A Matuzsálem névre keresztelt szálkásfenyő – melynek helyét a nemzeti park titokban tartja – 4700 éves. De a korábbi csúcstartó (talán ezt a fát ismerik a legtöbben, s ő volt sokáig a legnagyobb élőlény kategóriájában is az első), a szintén kaliforniai óriás mammutfenyő a Sequoia Nemzeit Parkban, ő is 3200 éves, tehát csaknem ezer évet ver rá az oregoni mézgombára. Nem mellesleg akkora, hogy a National Geographic is csak 126 felvételből tudott összerakni róla olyan fotót, ami az egész fát mutatja.
…és a helyzet bonyolódik…
De van itt még egy probléma. Nem egészen tisztázott, hogy a gomba voltaképp micsoda.
Jellemző, hogy rendszertani besorolásával sokat bajlódott a tudomány (csakúgy, mint a moszatok esetében), de viszonylag hamar kivették a növények köréből. Ma önálló csoport, bár olyan változatosságot mutat, hogy bajos a gombákról egységesen beszélni. Többek között épp az a „gond”, hogy nincsenek a növényekéhez mérhető szövetei. Sokszor álszövetekről beszélnek. A kérdés az, hogy az álszöveteket végső soron minek tekintjük. A gombák sok tekintetben a telepes szerveződésekhez hasonlítanak.
Önálló lény egy gomba?
Ha ezt vesszük figyelembe, akkor az oregoni gombatelep inkább olyan szerveződésnek tűnik, mint a moszatmező, és nem tekinthető önálló élőlénynek. Fordítva: ha a gombatelep az lehet, miért nem az a moszatmező? Ha mindkettő az, akkor viszont a moszattelep, tömegét és kiterjedtségét illetően akár versenyre kelhet a mézgombával is.
Most, hogy sikerült összekavarnom mindent, valahogy rendet kellene rakni mégis. Rövid, mégis árnyalt választ adni talán úgy lehet, ha két opciót jelölünk meg.
Az egyikben számolunk azzal, hogy telepek nem feltétlenül tekinthetők önálló élőlényeknek. Ha ebből indulunk ki,
akkor a Föld legnagyobb élőlénye:
Pando, a nyárfaerdő
a második pedig még mindig a kaliforniai mamutfenyő.
Ha telepes gombákat és moszatokat is egy polcra rakunk a növényekkel, akkor az első helyen a mézgomba ÉS a barnamoszat áll (nem dönthető el biztosan az elsőbbség, bár kiterjedtségben a mézgomba elsőbbsége biztosnak tűnik), a második helyre csúszik le a nyárfaerdő, de a harmadikon még mindig ott lesz a nagy mamutfenyő.
Így némiképp talán sikerült rendet rakni ebben a kérdésben, ám érdemes pár sor erejéig tovább gondolkodnunk.
Úton Gaia felé
Hisz ebbe a versenybe beletuszkolták az ausztrál korallzátonyokat is. Ezekről tisztáztuk, hogy nem önálló élőlények, mint inkább életközösségek. Így is nehezen érthető, miért emelik ki sok helyen, hisz joggal kérdezhetjük: a dél-amerikai esőerdők nem életközösségek-e? Minden valószínűség szerint igen, és ha méretüket vizsgáljuk, nagyobbak is a korallzátonyoknál. Életközösségekben gondolkozni indokolt, viszont, ha következetesek vagyunk, el kell jutnunk odáig, hogy a legnagyobb ilyen közösség a bioszféra maga.
Ha a Gaia-hipotézist vesszük alapul – amint én például ezt tartom a jövő útjának –, akkor viszont fordul a kocka: talán egy zátony is élőlény, talán egy hangyaboly is. A bioszféra egésze viszont biztos.
Arra a kérdésre tehát, hogy melyik Föld legnagyobb élőlénye, csak egyetlen, meghökkentő választ adhatunk: a Föld maga.
Hogy ezen belül milyen kisebb-nagyobb egységeket találunk, s azok miként aránylanak egymáshoz, nehezen meghatározható, elsőrangúan azért, mert például a rendszertan segítségével igyekszünk rendet vágni a fajok milliói között,
valójában viszont átmenetek sokaságával szembesülünk,
amint a szövetes és álszövetes szerveződés kérdésének esetében is (az álszövet leginkább annyit mond a gombákról, hogy nemigazán tudjuk hová tenni őket); önálló élőlény és telepes szerveződés között nincsenek olyan éles határok, melyek könnyen átláthatóvá tennék számunkra a rendszert.
Van az a nézőpont, ahonnan nézve az ember sem különbözik gyökeresen egy telepesen szerveződő moszattól.
Egyfelől lényeges különbség, hogy a mi sejtjeink differenciáltak, másfelől viszont csak ennyi a különbség. Bárhogy igyekszünk egyre kisebb fragmentumokban analizálni a világot, sosem jutunk el odáig, hogy tökéletesen érthető és leírható darabokra tördeljük.
Magabiztosságunk akkor a legnagyobb, ha kellőképp kicsi szegmenst vizsgálunk, mivel ott drasztikusan csökken a vizsgált elemek száma. Ez történik, ha a legnagyobb állatra vagyunk kíváncsiak. Azzal, hogy állatra keresünk rá, a Földön élő fajok tízmillióit zártuk ki a vizsgálatból. Válaszunk is egyszerű és egyértelmű lesz. De ha összetettebb ismereteket feltételező kérdést teszünk fel – ilyen a legnagyobb élőlény kérdése –, és szeretnénk körültekintők maradni, máris bajba kerülünk.
De ne essünk kétségbe, inkább lássuk, hogy a világ, melyben mi is „csak” differenciált szervezetek vagyunk, lenyűgözően komplex; olyannyira, hogy látszólag egyszerű kérdések megválaszolása is bőséges munkát ad nekünk a következő tízezer évre is.
Unatkozni tehát sosem fogunk. 🙂
Kérlek, oszd meg ezt a cikket másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több vadon
még több “Leonardo”
A napokban jutott eszembe ez a posztod, érdemes lesz újra elolvasni!
Na most aztán jól össze vagyok zavarva. Amúgy minden valaminek a leszármazottja- mégha szélesen vagy hosszan terjeszkedik is. A Pando akkor egy klón, meg a moszatok is , meg a gombák is. Túl sok értelme nincs annak melyik a legnagyobb, inkább annak lenne ki tudott az evolúció során ugyan olyan maradni s miért. A XXI-ik századi ember visszaköveti valahova az egészet, a mai vizsgálati lehetőségek szerint. Olyan ez mint a kórbonctan, ahol utólag állítanak fel elméletet arról , hogy a boncolás pillanatában mit látnak és mi vezethetett oda.
Valaha, még földtörténitelig is nagyon rég, bizony ezek az ősi gombák voltak a legnagyobb élőlények.
https://index.hu/tudomany/til/2015/09/05/valaha_hatalmas_gombak_uraltak_a_foldet/