Vonuló hegyi billegető a rezervátumban!
Tegnap reggel (2025.10.10.) említettem, hogy a vadkamera új madárfajt talált a rezervátumban, a Kisberekben a Pelso-tavon, sőt: egy időre kiraktam egy felvételt a nyitóoldalunkra is a madárról. Legutóbb 2025. augusztus 10-én észleltünk új madárfajt, amikor végre megkerült a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus) a Nagypatak partján a nagy fűzfánál. Ez volt a 155. madárfaj, amit a rezervátum területén vagy légterében észleltünk. Mielőtt írnék a 156. madárfajunkról is, be kell pótolnom egy elmaradást, ami csaknem annyira fontos fajról szól, mintha egészen új fajt találtunk volna.
A hegyi billegető (Motacilla cinerea) Magyarország második legritkább billegetőfaja. A barázdabillegetőt (Motacilla alba) ismerik a legtöbben, sokfelé gyakori költő, még városokban is. A sárgabillegető (Motacilla flava) is gyakori a nyílt füves és vizes élőhelyeken, bár őt a laikusok kevésbé ismerik. A hegyi billegető (Motacilla cinerea) már csak szórványos fészkelő hegyvidéken. A negyedik faj, a citrombillegető (Motacilla citreola) alapvetően a Kárpát-medencétől keltre él, bár az utóbbi 10-15 évben egyre sűrűbben kerül meg nálunk is, főként a tavaszi vonuláson, májusban. Előbb-utóbb várható a megtelepedése is.
Mind a négy fajra igaz, hogy amennyiben szeretnénk odacsábítani őket egy területre, a legeredményesebbek akkor lehetünk, ha vizes élőhelyeket hozunk létre. A barázdabillegető a legkevésbé szűktűrésű faj, de még ő is keresi a vizek közelségét. A másik három faj még inkább!
A barázdabillegető már költött a rezervátumban,
az Angolkertben régen, 2005. környékén. Miután fészkelőként eltűnt, rendszertelenné vált a területünkön, leggyakrabban a légtérben észleltük, főként átvonuló csapatait. A szomszédos Horgász-tavon azonban rendszeres fészkelő. A 2025-ös vizes élőhellyé válásunk visszahozta ezt a fajt is. Költése még nem volt, de már rendszeresen láttuk a patakparti övezetben a költési időben. Ha csapadékosabb tavaszunk lesz 2026-ban és tudjuk folytatni a vizes élőhellyé alakítást is, akkor nem reménytelen visszahozni ezt az egyébként gyakori madárfajt is a fészkelőink közé (amint visszahoztuk például a mezei verebet is).
A második leggyakoribb billegetőfaj a sárga billegető.
A rezervátum területén egyszer bukkant fel tavaszi vonuláson 2003-ban, az akkor még kopár Angolkert területén a legelésző Gerbeaud közelében. Egy másik, ritka alfajt, egy hím kucsmás billegetőt (Motacilla flava feldegg) pedig a birtokhatártól 120 méterre egy belvízen észleltünk szintén tavaszi vonuláson. Ez a két előfordulás rendkívül kevés ahhoz mérten, hogy országos szinten ez a faj mennyire gyakori. Igaz, elsősorban mocsárréteken. Például a Kis-Balatonnál vagy a Hortobágyon. A vizes élőhellyé válásunk ezen a helyzeten is változtathat, ha sikerülne öntésterületeket fenntartani huzamosabb ideig a tavaszi vonulás idején (április-májusban). A sárga billegető fészkelővé a rezervátumban aligha válhat, de szórványos átvonulóvá annál inkább.
A ritka citrombillegető kivételes esetben – ha mondjuk olyan pokoli szerencsénk van, mint amilyen szerencsénk volt a havasi sarlósfecskével (Tachymarptis melba) –, szintén megjelenhet az öntésterületeinken.
A legradikálisabb változást viszont a hegyi billegető esetén vártuk.
2000. és 2025. között mindössze 3-4 esetben észleltünk átvonuló példányokat a légtérben őszi vonuláson. A hegyi billegetőről érdemes tudni, hogy ősszel lehúzódik a hegyekből, és akár csapatosan is déli-délnyugati irányba vonulhat. Ebben a régióban szeptember-november között (gyakran télen is) rendszeresen látni például balatoni mólókon. Nem ritkaság lecsapolt halastómedrekben, de még kisebb árkokban, belterületi vízelvezetőkben is látni. Kisebb folyók, patakok partján is bárhol felbukkanhat. (A szomszédos Horgász-tó bazalttal kirakott partvonala is ideális a számára, így ott talán már korábban is előfordulhatott.)
Miután a Nagypatak vízszintjét a többszörösére emeltük, a patakmederben állandóan van víz, gázlók és csobogók keletkeztek, a Kisberekben pedig három tavacska is, joggal számoltunk azzal, hogy a hegyi billegetőt előbb-utóbb észlelni fogjuk a partjainkon. Az a fontos, hogy nyílt, kopár partokat találjon. Úgy számolunk, hogy amennyiben teljes sikerre visszük a vizes élőhelyprogramot, az eddig rendkívül ritka és jellemzően magas- és középhegységi élőhelyekre jellemző madárfaj rendszeres átvonuló, sőt, akár telelő madárfaj is lehet nálunk szeptembertől áprilisig.
Bár az első év vízviszonyai a lehető legkedvezőtlenebbül alakultak,
hiszen szélsőséges aszály sújtja a régiót, emiatt nemcsak öntésterületeink nincsenek, de a patak vize is megállt 2025. június negyedikén, és azóta sem indult újra. Ennek ellenére a számításaink bejöttek, és 2025. szeptember 18-án a Felső-víznél belefutottunk az első olyan hegyi billegetőbe, aki nemcsak átrepült felettünk, hanem a patakparton mozgott. Először az Árasztó-gázlónál reppent fel, másodszor pedig a torkolatnál láttuk. (Ugyanezen a szakaszon észleltük júliusban az első erdei cankót is.)
Ez önmagában is majdnem akkora siker, mintha új madárfajt csábítottunk volna a területre. Ahhoz hasonló jelentőségű, mint a jégmadár (Alcedo atthis) rendszeres megfigyelése. Jégmadarat sem láttunk leszállni nálunk 2025-ig, ezzel szemben az idén már videókat is készítettünk róla a Forrás-tónál vadkamerával. A vadkamera-hálózat abban is sokat segíthet, hogy az esetleg megjelenő újabb hegyi billegetőkről pontos információkat (és felvételeket) gyűjtsünk.
A hegyi billegető remek indikátora lesz a rezervátum élőhelyrehabilitációjának. Ráadásul gyakran látható – akár télen is – együtt egy másik madárfajjal, a havasi pityerrel (Anthus spinoletta), ami megint csak új madárfaj volna a rezervátumban. Utóbbi egyébként kedveli a tocsogókat, az elöntött réteket is.
Reméljük, hogy az első hegyi billegető-észlelés után nem kell sokat várni a következőre, és arra sem, hogy először mutathassuk meg fotókon, esetleg egy vadkamera felvételein. Ennek esélye nagyságrendekkel növekedne meg akkor, ha jelentős esőket kapnánk, és a patakmederben a víz áramlása ismét megindulna.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Pixabay és Wikipédia commons |
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Akkor már nem is kell tovább találgatni. Így egész máshogy néz ki ez a madár, mint amelyik a vízben ment.
Ez nem ugyanaz a faj! Ami a vízben keresgélt, az egy másik, hamarosan arról is írok. A hegyi billegetőről nem készült felvétel, nem engedte, hogy megfotózzam. 🙁