Vízi emlősök a birtokon | 2025-ben is megkerült a vízipocok!

Kószapocok

Vízi emlősök a birtokon | 2025-ben is megkerült a vízipocok!


Centauri cen logo Cenweb

Hód-vízünk már van, de nem azért, mert hód élne a területünkön. A Nagypatakon azt a szakaszt nevezzük így, amelyen először kezdtük visszatartani a vizet 2020 tavaszán egy hódgátra emlékeztető torlasszal. 2024-ig semmiféle vízi emlősállatról nem tudtunk. Arról vannak ugyan információink, hogy a környéken felbukkant már a vidra, a birtoktól északra, körülbelül 5 kilométerre tőlünk két esetről is tudunk, de hogy nálunk járt volna, arról nincs tudomásunk.

Egy esetben találtunk egy pontytetemet, ami a szomszédos horgásztóról került hozzánk, de azt nem vidra hozta át, hanem rétisas.

Hozzánk legközelebb hóddal épp a napokban találkoztunk azon a bányatavon ahonnan a nyárfa-csemetéket hoztuk. Ez már ugyanaz a vízrendszer, amelyhez a Nagypatak, vagyis a mi vizeink is tartoznak, így tehát – figyelembe véve, hogy a hód mennyire gyorsan terjeszkedik az egész országban – nem zárhatjuk ki, hogy pár éven belül megjelenjen akár a birtokon is. Ám összességében eddig rendkívül szegényes volt a fauna vízi emlősökben.


vidra7
Vajon, most, hogy vizes élőhellyé alakultunk, nőtt-e annak az esélye, hogy valamikor – új emlősfajként – vidrát észleljünk a birtokon?
hód hódrágás rágás kártétel eurázsiai kanadai hód Magyarország Európa pixa 4
9800 méterre van tőlünk (légvonalban) a legközelebbi ismert hódcsalád (2025.04.18-án találtuk őket). A birtokig vezető vízi útvonal sem lehet több mint 15 kilométer. A birtok 2025-től, a vizes élőhellyé válásunk óta ideális lenne a hód számára. Vajon megjelenik? És ha igen, akkor hogyan védjük meg a fáinkat? Meg kell majd védenünk?

Nem csoda, hisz nem voltunk vizes élőhely.

De már azok vagyunk! És egyre inkább. Épp csak létrehoztuk az első víztesteket 2025 tavaszán, amikor máris egy viszonylag ritka, kevéssé ismert, védett vízi emlősfajt találtunk meg, a Miller-vízicickányt. Ő volt a második vízi emlősünk. Az első a kószapocok – korábbi nevén vízipocok –, akit első alkalommal 2024-ben észleltünk a Sakál-víz környékén.



2025-ben nem kellett sokat várni az ismételt felbukkanására.

2025.04.18-án varsaellenőrzés közben a Nagyfűz-víz felső részén szép komótosan, a víz alatt körülbelül 20 centiméterrel átúszott az orrunk előtt a kristálytiszta vízben egy vízipocok. Korábban is észleltük, hogy a Nagypatakot kísérő sétányon „vakondtúrások” vannak, ezek azonban könnyen tartozhatnak inkább a kószapocokhoz. A kószapocok ugyanis jelentős földhalmokat túr ki a járatkészítés során, és ahol gyakori, ott a rét úgy fest, mintha sok vakond lakná.

Mivel a kószapocok – ellentétben a vakonddal – rágcsáló, vagyis növényeken él, rágásával egy kertben károkat is okozhat. Ezért Magyarországon leginkább kártevőként tartják számon. Természetes élőhelyén azonban semmi gondot nem okoz, őshonos állatfajunk, sőt: mivel járatai egy részét (akár a vidra vagy a hód) a víz alatt készíti, változatosabbá teszi a vizes élőhelyeket. Segíti a vízjárás változatoságát, segíti a víz talajba jutását. A földhalmok készítésével folyamatosan forgatja a talajt, a mélyebb rétegeket felszínre túrja, míg a felső rétegeket lefelé tereli. Ahol sok kószapocok él, ott a talajélet jóval intenzívebb és gazdagabb, mint más területeken. Tehát a kószapocok nemcsak jelenlétével gazdagítja egy ökoszisztéma faunáját, hanem áttételesen sok más fajjal is.

Ráadásul Európa egyes területeiről mára kiveszett.

Angliában már olyan védelmi, visszatelepítési programok futnak a kószapocok érdekében, mint ahogyan korábban mondjuk Magyarország igyekezett visszatelepíteni (sikerrel) az uhut vagy a hódot. És ha már hód: bár a kószapocok nem épít gátakat, de járataival és földhalmaival hasonlóan jelentős élőhelyátalakító lehet (ha tömeges), mint a hód.

Ám míg a hód szinte csak a farkasok számára jelent zsákmányt,

addig a kószapocok számos fajnak egyúttal táplálékbázis is. Elsőssorban a ragadozómadaraknak és baglyoknak, de előszeretettel zsákmányolják őket rókák, sakálok, nyestek, nyusztok, görények, hermelinek (utóbbi él nálunk a patakparton!), réteken akár gólyák, mocsaraknál fekete gólyák, gémek. Vagyis számunkra a kószapocok felszaporodása valóságos áldás lenne, s egy idő után akár érzékelhetően is növelhetné a ragadozómadarak jelenlétét. Ha kisemlősökről van szó, továbbra is igaz, hogy ez számunkra „szürke terület”. Míg a madarainkról szinte mindent tudunk, s lassan páratlanul részletes kép alakul ki a nappali és éjjeli lepkéinkről, a kétéltűinkről vagy a halainkról is, addig a kisemlősökről csak alkalmi megfigyeléseink vannak.

Nem először írom: ezügyben is lépni kell majd valamit, hogy elvégezzünk legalább egy alapszintű kisemlős-kutatást. A cickányoktól a denevérekig. Ha másért nem is, akkor azért, hogy ismét együtt izgulhassunk egy egészen új terület felfedezése, újdonságai és meglepetései miatt.    


Méz-gát térkép

Borítókép / illusztrációk: Pixabay

Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


tőkés réce tojó adomány pixa

Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több „Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük