Miller-vízicickány a birtok legújabb emlősfaja!
Így állja meg a helyét mindig minden sejtésem. Nemrégiben megkértem Sasszem néven dolgozó segítőnket, hogy rakja már fel a Cenwebre, amit Alfred Brehm írt a vízicickányokról. Kérésemnek alapvetően két oka volt. Egyrészt nagy kedvencem a vízicickány, mert rendkívül szép, és őrülten érdeke kis állat. Hogy ez valóban így van, arról bárki meggyőződhet, ha elolvassa, amit Brehm ír erről a vérmes kis vízi ragadozóról. Korábbról is jól ismertem a vízicickányokat, például gyöngybagoly köpeteiben többször is megtaláltam mindkét vízicickányfaj koponyáit.
Továbbá az motoszkált a fejemben már hetek óta, hogy a Nagypatak mentén kell, hogy éljenek vízicickányok, de ha eddig nem is éltek, a vizes élőhellyé alakulásunk után muszáj megjelenniük. Így szinte biztos voltam abban, hogy előbb-utóbb – főként, ha indítanánk végre egy komoly kisemlős kutatás is – megkerülhet majd a vízicickány.
S mit ad az ég, 2025.03.21-én reggel elpusztult vízicickányt találtam a Nagypatak partján, a Nagyfűz-víz jobb partján, mint utóbb kiderült a két vízicickány faj közül a ritkábbat, a Miller-vízicickányt (Neomys anomalus).
Azon túl, hogy roppant érdekes fajról van szó, vissza kell térnem ismét, régi, s egyre erősödő mániámhoz: Az utóbbi években gyűjtött faunisztikai adataink (idetartoznak a ritka békáink és gőtéink is) egyre inkább azt mutatják, hogy ez a völgy egy reliktum jellegű, magyarán jégkorszakból fennmaradt terület, jégkorszaki maradványfajokkal. Ritkán szoktam idézni Wikipédia-cikkeket, de most egy szakaszt hadd hozzak ide mégis szó szerint a Miller-vízicickányról:
„A Miller-vízicickány a hegyekben, nedves alpesi réteken, lápokon, mocsarakban, hegyi legelőkön és sűrű, nyirkos hangásokban fordul elő, főleg az eutrofizálódó vizek parti régióiban. Olykor még épületekben is megtalálható. A közönséges vízicickánnyal együtt is előfordul, de mivel rosszabbul úszik, az kiszoríthatja a gyorsabb folyású és szélesebb patakokból. Kevésbé kötődik a vízhez, mint rokona, ezért az időszakos vízborítású területeken is jól érzi magát. Forró száraz nyarakon, amikor élőhelye kiszárad, kedvezőbb vidékekre vándorol át. Elvándorol akkor is, amikor konkurense, az agresszívabb közönséges vízicickány túlságosan elszaporodik. Téli álmot nem alszik.”
Ebből a szakaszból számunkra az a legfontosabb, hogy ez a szócikk is a hegyvidékekhez, sőt, alpesi területekhez köti. Tehát a Miller-vízicickány immár ki tudja hányadik fajunk a fürge csellétől kezdve az alpesi tarajosgőtén és sötétszürke szigonyosbaglyon át (ez egy ritka lepkefaj), a fészkelő tüzesfejű királykáig, amely alpesi, montán élőhelyre utal.
Különösen érdekes, hogy a vízicickányok egyik legfontosabb zsákmányállata a leginkább hegyi patakokra jellemző fürge cselle!
Bár sajnálom szegény kis cickányt,
hogy elpusztult (talán macska fogta meg), ugyanakkor örülök, hogy végre megkerült egy ennyire érdekes, viszonylag ritka kisemlős-faj is. 25 év után már nagyon nehéz új emlősfajt találni a birtokon. Kivéve, ha kisemlősökről van szó. Ez arra ösztönöz, hogy legalább egy kísérletet tegyünk arra 2025-ben, hogy egy hatalmas hiányosságunkat szintén pótoljuk ebben a vegetációs szezonban, és legalább egy alapszintű kisemlőskutatást szintén elvégezzünk. Annál is inkább, hogy amint az alpesi tarajosgőtét és a gyepi békát is éveken át sejtettem a közelünkben, van egy másik sejtésem is, ami kisemlőssel kapcsolatos.
Úgy gondolom, hogy esetleg Magyarország egyik ritka, szintén jégkorszaki emlősfaja, a patkányfejű vagy más néven északi pocok is megkerülhet. De addig is örülünk, hogy új fajt köszönthetünk a birtok több mint ezer faja között. Biztosak lehetünk abba is, hogy mivel sosem látott vizes élőhelyi gazdagság köszöntött be a birtok életében, a vízicickányok is megtalálják itt az életfeltételeiket. Akár egészen jelentős állomány is kialakulhat.
Jellemző a vízicickányra, hogy még a járatait is úgy készíti (akár a hód), hogy legalább egy járat a víz alatt nyíljon. Sokszor a szárazság, az elapadó vizek miatt vándorol el távolabbra is. Mostantól a birtok egészen stabil vizeket biztosít a számára, és nagy területen, szóval: előtte a pálya. Hajrá Miller-vízicickány!
Borítókép: Wikipédia
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Szegény cickány! ☹ Ő már a negyedik állat, akit holtan találtál.
A szomszédos birtokon lévő tóban élhetnek vízicickányok?
Szomorú, hogy nem élő példányt találtál, de lehet az nem is lenne egyszerű, a mozgékonységa miatt.
Nem úgy néz ki a kis tetem, mintha macska ölte volna meg, eléggé puffadt szegényke. 🙁