Vizes élőhelyek védelme | Új szabályok érintik a gazdákat
2025-től új uniós előírásnak kell megfelelniük a vizes élőhelyen gazdálkodóknak, amely a vizes élőhelyek és tőzeglápok védelmét, ezzel pedig a vízvisszatartást és a talaj szervesszén-tartalmának megőrzését szolgálja.
A cél a szénben gazdag talajok védelme
a vizenyős területek, tőzeglápok megőrzésével. E területek az ökoszisztéma, a biológiai sokféleség megőrzése és az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése szempontjából rendkívüli jelentőséggel bírnak. Mint az erről szóló tájékoztatóban olvasható, amellett, hogy az Európai Bizottság számon kéri a követelmény végrehajtását, az utóbbi években jellemző szélsőséges időjárási viszonyokat figyelembe véve közös érdekünk, ennélfogva prioritást kell, hogy élvezzen ezeknek a területeknek a védelme.
Ezek a területek egyszerre töltenek be számos környezeti funkciót:
- Nem csak a tábla szintű-, hanem a tájléptékű vízvisszatartásban is kulcsszerepet játszanak. A felületükön keresztül a mélyebb talajrétegekbe szivárgó víz egyszerre szolgálja a környező mezőgazdasági területek és a természetes élőhelyek kiegyensúlyozottabb vízellátását az év során.
- Az ilyen területek talaja szerves szénben gazdag, illetve további jelentős mennyiségű légköri szén-dioxid megkötésére alkalmas. A már megkötött és tovább akkumulálódó szervesszén-mennyiséget a talajfelszín alatt tartva jelentősen hozzájárulunk a klímaváltozás elleni erőfeszítésekhez. Ennek érdekében csupán annyit kell tennünk, hogy bolygatás, azaz forgatás és mélyebb művelés nélkül használjuk őket a jövőben.
- Az átlagosnál magasabb víz- és szervesszén-tartalomnak köszönhetően a területek figyelemreméltó mennyiségű biomasszát termelnek ki a felszín alatt és felett egyaránt. A dús növényzet és a színes állatvilág a biológiai sokféleség megőrzésében komoly segítség a hazai ökoszisztémának.
- A vizenyős területek jótékony hatással vannak a környező területek mikroklímájának stabilitására (elsősorban a magasabb páratartalom és a kisebb napi hőingadozás miatt), ami egyszerre jelent előnyt a mezőgazdasági termelésben és a természetvédelemben.
- A kellően nagy felületen jelenlévő talajfelszíni víztelítettség ma már tudományosan igazolt módon befolyásolni képes a helyi csapadékviszonyokat. Ezt a jelenséget nevezzük konvektív csapadéknak; amit hétköznapi megfogalmazásban úgy is mondhatunk: ahol van víz a földterületen, a tájban, ott nagyobb valószínűséggel hullik csapadék is.
A védendő területek
- megfelelő mértékben kapcsolódnak a mezőgazdasági területhez
- az átlagosnál magasabb a széntartalmuk
- a területet időszakosan víz borítja
A gazdálkodóknak az érintett területeken
- tilos szántást végezni, a vizet levezetni, és meg kell akadályozni a veszélyes gyomnövények és az inváziós növények
megtelepedését. - A víz levonulása vagy elszivárgása után a területen mezőgazdasági termelőtevékenység végezhető.
- Tilos 25 cm-nél mélyebben bármilyen talajművelést végezni.
- Amennyiben gyepterületen határolták le a védett területet, akkor azt tilos szántóvá átalakítani.
Részletes információk az új szabályozásról itt találhatók.
Kép forrása: Pixabay
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több vizes élőhely
Csak aztán tényleg úgy is legyen 🙂
Hát ez a támogatás feltétele, nem hiszem, hogy ezzel nagyon bindzsiznének..
„konvektív csapadék- amit hétköznapi megfogalmazásban úgy is mondhatunk: ahol van víz a földterületen, a tájban, ott nagyobb valószínűséggel hullik csapadék is”- hogy ez milyen érdekes , olyasmi mint a kondíció specifikus hatás az emberben egy szertől- erősítik egymást a hatásban és nem kioltják vagy gyengítik.
Kíváncsi leszek, hogy ez az EU előírás mennyire lesz hatékony, hányan keresnek majd kiskapukat. 🙁
Szerencsére már eddig is lehetett hallani olyan gazdákról, akik a józan eszükre hallgatva önként is próbáltak tenni valamit. Olvastam cikkeket olyanokról, akik a csatornák vizét megpróbálják eltereléssel mélyebben fekvő területekre vezetni, hogy ott az be tudjon szivárogni a talajba.
Milyen jól jönnének most a mocsarak amiket az „elvtársak” lecsapoltattak, majd azt követően szekértelem nélkül fásítottak. Micsoda programozott pusztítás volt a Hanság lecsapolása . Amikor kezdtem az egyetemet, még volt KISZ- ott az egyik lány pl. azt mondta „Sajnos nincsenek most olyan nagy célok mint pl. a Hanság lecsapolása….” Végre történik valami helyreállítás is a természetben-olyan amire törvény kötelez.