Megélnének a növények a Hold talajában?
Az emberiséget több évtizede foglalkoztatja a kérdés: lehet-e növényt termeszteni más égitesteken, például a Holdon. Az utóbbi időben pedig el is indultak az ilyen irányú kísérletek a Holdról hozott talajminták segítségével. A NASA listát állított össze azokról a növényekről, amelyek valószínűleg életben maradnának a Hold talajával megegyező szerkezetű és szemcseméretű talajban. Olyan növényeket válogattak, amelyeknek kicsit a vízszükségletük, de az átlagostól nagyobb az oxigéntermelésük. Fontos szempont volt, hogy alkalmasak legyenek emberi fogyasztásra, és megkössék a környezetükben található, illékony szerves vegyületeket.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói
bebizonyították, hogy az ajánlott növények sorából a mustár emelkedik ki leginkább. A holdtalajba ültetett mustármagjuk sikeresen kihajtott és növekedett.
„Hatalmas felfedezésnek mondható, hogy a korábbi hidroponikus növénytermesztéssel ellentétben talajban, ráadásul holdtalajban sikerült növényt termeszteni néhány csepp víz segítségével. Mára eljutottunk odáig, hogy nem kell a magoknak túl nagy segítség ahhoz, hogy kihajtsanak. Minimális vizet meglévő ásványok bontásával is elő lehet állítani, ilyen például a réz-szulfát, amely hevítésével víz szabadul fel” – mondta Barkó György, a kutatócsoportot vezető tudományos főmunkatárs.
Persze, ha nem tekintjük „nagy segítségnek” azt, hogy a növényeknek valószínűleg a földihez hasonló légkörre és fényre is szükségük van ahhoz, hogy növekedjenek. A MATE kutatói arra is rávilágítottak, hogy mindenképpen zárt környezet szükséges a növényeknek ahhoz, hogy sikeresen kifejlődhessenek a Holdon, hiszen a sugárzás egyébként megölné őket. Ezért barlangban vagy hegybe fúrt alagútban kell gondolkodniuk a kutatóknak. A MATE Műszaki Intézetében található speciális vitrinben a szakértők egy ilyen barlang körülményeit próbálták előidézni a megvilágítás és a hozzáadott víz mennyiségének tekintetében, kivéve a nyomáskülönbséget.
A kutatók célja
nemcsak a növények kihajtatása és életben tartása volt, hanem az is, hogy a folyamat fenntartható legyen, vagyis, hogy a növényekből további magok teremjenek. A mesterséges körülmények között nevelt növények három magot is hoztak. Hasonló körülmények között termett magokkal eddig még csak a MATE Műszaki Intézete rendelkezik, ezért a kutatás világszinten is egyedülálló. A magokat jelenleg a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontban elemzik, vizsgálják.
„További fontos kérdéseket szükséges megvizsgálni a három kikelt mag kapcsán. Ilyen például, hogy felvesznek-e mérgező nehézfémeket esetleg a talajból, és ebből adódóan emberi fogyasztásra alkalmasak maradnak-e” – hangsúlyozta Barkó György. A tudományos vizsgálati eredmények az év végére várhatóak.
A kutatókat foglalkoztató másik lényeges kérdés, hogy a magok űrbe juttatása után történik-e velük valamilyen változás, például életképesek maradnak-e az utazást követően is. Barkó György és csapata jövő év februárjában egy Falcon 9 típusú rakéta segítségével tervez mustármagokat feljuttatni az űrbe, majd egy Föld körüli út után visszajuttatni őket a Földre.
A kísérletben az indítás gyorsulásának, illetve az út során a magokat érő sugárzásnak a hatását vizsgálják. Így egyértelműen kiderül, hogy túlélhetik a magok a néhány napos Holdig tartó utazást.
A válaszokat jövő év április környékén kaphatjuk meg, abban az esetben, ha az utazás problémamentesen zajlik le, és a hasznos teher egy része – amelyben a magok is vannak – épségben visszatér a Földre.
Forrás: MTI, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több kozmosz
Ezek szerint az még nem derült ki, hogy a „holdi” körülmények között nevelt mustár által hozott magok csíraképesek-e, kelne-e ki belőlük újabb növény, ha elvetnék őket.
Érdekes kísérlet.
Úgy tűnik, az még nem derült ki. Tényleg érdekes! Én is arra is kíváncsi lennék, miben más mondjuk a holdi mustár íze, mint a földié. 🙂
Azt hiszem, arra még várnunk kell egy kicsit, hogy megkóstolhasd! 🙂