Menő vagy ciki? | Új Budapest-imázsfilm készült
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendszeresen készít imázsfilmeket Budapestről. Idén a téma az influenszerség volt, a főszereplők pedig azok a világ különböző országaiból érkező influenszerek, akik májusában egy háromnapos “média trip” keretében jártak a fővárosban.
A videóban tehát a hazájukban a hírek szerint többmilliós követőtáborral rendelkező influenszereket láthatunk. A turisztikai ügynökség az egyre népszerűbb influenszermarketing stratégiájának hullámára ült fel, amelyhez sok cég folyamodik, ha el akarja adni a termékeit, miután a vásárlók egyre inkább a megalapozott vagy legalábbis annak vélt vélemények alapján döntik el, hogy megvegyenek-e valamit. Kedvenc influenszerük szava pedig gyakran ilyen megalapozott véleménynek számít az emberek, főleg a fiatalok szemében. (Ezért is van óriási felelősségük az influenszereknek abban, hogy mit reklámoznak, mit képviselnek, milyen példát mutatnak.)
Az ötlet szerintem alapvetően nem rossz: hívjunk meg népszerű influenszereket, forgassunk velük reklámfilmet, és aztán, amikor majd megosztják a követőikkel a videót, azt rengetegen megnézik majd, és Budapestre akarnak jönni. Kérdés, hogy mennyire lett jó a megvalósítás, és mennyire sikerül teljesíteni ezt a célt, valamint, hogy mi történik közben az egyéb esztétikai és minőségi szempontokkal.
Mint az ügynökség írja,
a forgatásnak keretet adó eseménysorozat ideje alatt több mint 2000 bejegyzés született a közösségi médiában a magyar fővárosról. A tartalomgyártók több mint 1000 Instagram sztoriban, 900 bejegyzésben és 200-nál is több TikTok-videóban osztották meg személyes élményeiket Budapestről.
A kezdeményezés célja az volt, hogy a 25-40 éves korosztályból még több külföldi vendéget csábítson a magyar fővárosba. A véleményvezérek a magyar turizmus számára legfontosabb küldőországok piacairól és a nagy növekedési potenciálú tengerentúli országokból érkeztek. Összesen ötvenen, tizennégy országból.
Amikor először megnéztem a videót,
azt tűnt fel, hogy hiányzik belőle a koncepció, az összetartó erő. Persze ez csak egy reklám, de ettől még lehetnek elvárásaink, hiszen láttunk már több nagyon jó reklámfilmet. Aztán második nézésre észrevettem, hogy bár korábban megállapítottam, hogy egy ilyen filmhez az egy perc az ideális hossz, és hogy a többi, kétperces Budapest-filmet a felénél meguntam, ezt a már majdnem három percet szünet nélkül végignéztem, és nem éreztem úgy, hogy elkapcsolnék. Kíváncsi voltam, hogy mi fog még történni – fog-e történni is valami. Ezt mindenképp az előnyére írnám, noha az üzenettel nem feltétlenül értek egyet és rezgek együtt. De nem nekem kell új, és lehetőleg gazdag turistákat csábítani Budapestre.
A korábbi videók arról szóltak, hogyan tölthet el egy átlagember a párjával néhány napot egy szép városban. Az átlagembert pedig szó szerint kell érteni, mert Budapest sokáig a leggazdaságosabb európai fővárosok közé tartozott, és talán még mindig odatartozik.
Így tölthetsz el néhány napot influenszerként Budapesten
Ez a videó viszont arról szól, (bár ha erről szól, akkor viszont lehetne részletekbe menőbb) hogy milyen a magasélet Budapesten, és hogyan tölthetsz el néhány napot milliós követőtáborral rendelkező influenszerként itt. Ez már nem csak az utazásról szól, hanem azt a trendet is megragadja, ami miatt oly sokan utaznak el otthonról: hogy menőnek érezzék magukat. Menők legyenek, mert utaznak, mert menő helyre utaznak, ott menőn – akár feltűnően – viselkednek, és menő fotókat, videókat csinálnak. Az utazás itt már nem is elsősorban élmény, hanem annak bizonyítéka vagy bizonygatása, hogy menő vagyok. Menőbb a többieknél. Az utazással járó jó érzést ez adja, és nem az, hogy felfedezhetek új dolgokat. Nem azért utazom, hogy felfedezzem a világot, hanem azért, hogy a világ felfedezzen engem.
Rengeteg fiatal, ha megkérdezik tőle, hogy mi szeretne lenni, azt mondja, hogy influenszer, ami, elnézve, hogy milyen szemkápráztató összegeket lehet bezsebelni egy-egy poszttal, érthető karrierterv. Lassan már az lesz az átlagos, ha valaki influenszer akar lenni, vagy annak vallja magát. A videó hozzájuk szól, ezen belül is azokhoz, akik elég tehetősek ahhoz, hogy ez reális céljuk legyen, és azért utaznak, hogy ott is költekezhessenek. Az utazási inspiráció immár azt jelenti, hogy újabb és újabb háttereket keresek a szelfimhez.
A forma uralma
Tehát, ha a képek egymásutánjában nincs is koncepció, a marketingben annál inkább van. Azzal lehet vitatkozni, hogy jó-e ez az irány. Sok marketinges biztosan azt mondaná, hogy az a jó reklám, amiben ütős tartalom is van, mégis ez a ritkább.
De a számok beszélnek, a karaván halad, az MTÜ adatai szerint a kampány meghozta gyümölcsét: Budapesten 20 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma. Az eseményt követő három és fél hétben a tavalyi év azonos időszakához képest Amerikából 54, az Emírségekből pedig 40 százalékkal több szállásfoglalás érkezett.
Azt is megtudjuk, hogy a filmforgatás során közel száz fős stáb és öt drón követte az influenszerek minden lépését. A videó tehát valószínűleg nem úgy született, hogy valaki megírt egy forgatókönyvet, hanem úgy, hogy mindent felvettek, aztán ebből válogattak. Rengeteg a technikai erőforrás, és kevés a gondolat. Ez ugyanaz a tendencia, ami a Netflixen is megfigyelhető. Sok a tökéletes látványvilágú film, aminek összecsapták a forgatókönyvét.
Az influenszer-típusú reklámfilmre egyébként jó példa ez a hotelreklám Palvin Barbival. Itt sem kell világmegváltást keresnünk, de van koncepciója, atmoszférája, karaktere és főhőse. Persze az összehasonlítás egy kicsit csalás, mert Palvin Barbi tényleg cool ellentétben egy csomó influenszerrel, aki csak szeretne az lenni.
A legjobb turisztikai kampányfilmek
Ha a legjobb turisztikai kampányfilmeket keresi az ember, általában rögtön Svájccal találkozik szembe, mint a műfaj legelismertebb alkotásainak otthonával. Az országot népszerűsítő etűdökben mindig az egyik legnépszerűbb “svájcikum”, Roger Federer szerepel különböző viccesnek szánt helyzetekben más hírességekkel együtt. Az mindenesetre látszik, hogy rendszerint sokat adnak a koncepcióra és a forgatókönyvre.
A svájciak kreativitását úgy tűnik, Svédország is megirigyelte, mert rajtuk keresztül igykeszik eladni magát. A videó szerint az emberek rendszeresen összekeverik Svédországot és Svájcot, ezért most elmondják, hogy mi a különbség a két ország között.
Még mindig északon maradva: ez az izlandi, pandémia ihlette utazási videó is aranyos: “sok mindenen vagyunk túl, adjuk ki Izlandon!”
De ez a Denvert reklámozó film az közvetlen, mesélős, élményszerű stílusával mindent visz. Bár nem vagyok egy lelkes horgász, ha épp a következő úti célomat keresném, komolyan elgondolkodnék egy ilyen vízparti programon a Sziklás-hegységben.
Forrás: Fewstones, Trendyminds
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több film
Ezt ismeritek?
Egy imázsfilm 1959-ből. 🙂
https://videa.hu/videok/film-animacio/az-en-varosom-munich-laszlo-film-animacio-AzmDzuL2DYltJTGw
Ez tök jó, köszi! 🙂
Én nem ismertem. Ki ez a Münich László és miért nem találni róla az égvilágon semmit a neten?
Nyomoztam kicsit. 🙂
Elírták a rendező nevét, helyesen Mönich László.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/M%C3%B6nich_L%C3%A1szl%C3%B3
Á, köszi szépen! 🙂
Azt hiszem, minden reklámfilmnek megvan a célközönsége, akiknek szánják. Ennek a Budapest reklámfilmnek is. (Nem én vagyok! 🙂 )
Az ötlet jó, a film szépen fényképezett, de tartalma tényleg nincs, bár lehet, hogy akiknek szánták, azok ezt nem is várják el. Talán azért nézik végig, hogy vajon melyik híresség fog még feltűnni benne, a városra magára nem is figyelnek annyira. S talán azért jönnek el mégis, mert kíváncsiak rá, milyen az a város, ahol a kedvencük járt. No meg hogy elmondhassák, ők is jártak ott.
Én az olyan reklámfilmeket szeretem, amiben van ötlet. Az erőltetett humortól kiráz a hideg.
Például a mai napig nem tudom megfejteni a Foodora reklám szlogenjét: “Mert jólesik.” Mi az, ami jólesik?
Ezt a filmet szerintem nem a magyaroknak készítették, nem mi vagyunk a célközönség, ezt biztosra veszem. 🙂 Ezen én is gondolkodtam, hogy vajon a fiatalok igénylik-e a történetet, vagy megelégszenek egy-egy szép látvánnyal, hangulattal. Minden marketingképzés arról szól, hogy kell a jó történet, amihez kapcsolódni lehet, és hogy hogyan hozzuk ezt létre. Az Instagram is storynak nevezte el az egyik funkcióját (noha történetre ahhoz sincs szükség), közben viszont úgy tűnik, hogy a történetet mellőzik az alkotók, ahogy ez a netflixes példából is látszik. Ez egy nagyon érdekes kérdéskör szerintem, hogy mi is történik a történettel.
Ez a foodora nekem kimaradt, de azt hiszem, nem vesztettem semmit.
Az egyik legzseniálisabb reklámkapmány, amivel eddig találkoztam, szerintem a Diesel-farmer néhány plakátsorozata volt. Volt egy “stay young” azaz maradj fiatal nevű kampány, ahol minden plakáton provokatív, ironikus fricskát adtak a divattrendnek olyan mondatokkal, minthogy ne szexelj, ne dolgozz, mert ezek öregítenek, egyél algát, és mellette a képen egy viaszbaba volt diesel farmerben a felirattal, hogy született 1884-ben. Ugyanebben a szellemben született az “élj gyorsan” (live fast)-sorozat, és volt egy “nem lehetsz elég jól öltözött az apokalipszishez” című is, ahol meg azt mutatták meg, milyenek lennének/lesznek az egyes városok, ha elönti őket a víz/elsivatagosodnak a klímaváltozás miatt. Itt található egy kis ízelítő a kampányokból. https://www.thefader.com/2024/02/06/kith-launch-record-label-with-new-track-from-camron-and-swizz-beatz
Szerintem sem a magyaroknak készült a reklám.
Én meg a Diesel-farmer – meg a többi említett – reklámról maradtam le. Köszi a linket! 🙂
Úgy tűnik magyar influenszer sincs olyan akit a fővárosról szóló film elkészítéséhez ki lehetne tenni a kirakatba. Azért az eléggé dehonesztáló érzés, hogy a nagy történelmi múltú és gyönyörű épületekkel teli Budapestről nem tud egy érdekes nem felejtős film készülni – mint pl. a Federeres svájci csalogató. A táncos videóról meg lefelejtették szegény matyóbabának öltözött Tóth Gabikát:-)))
Szörnyű a felturbózott szájú influencer mintha Bp. azokról szólna akik kizárólag kifelé élnek- nem is értem miből gondolja bárki is, hogy a luxus és a csillogás majd tömegeket vonz. Na hát akkor hajrá ….
Magyar influenszer még csak akadna, de olyan, aki New York-ban és Dubajban is mond valamit, már nem biztos..
Nem is biztos, hogy olyan nagy tömegeket akarnak vonzani. Sok helyen problémát okoz, hogy túl sok a turista, ezért egyre inkább arra törekszenek az úti célok, hogy kevesebb és gazdagabb turisták vonzzanak. Szerintem Budapest is beállt a sorba és luxus úti céllá (is) szeretne válni, mert abban van a nagy pénz.