Szürke gém love story a rezervátumban
Soha olyan rendszeresen nem láttunk szürke gémet (Ardea cinerea) a rezervátumban, mint 2026 tavaszán. 2025 és a vizes élőhellyé válásunk előtt negyedszázadon át egyszer sem észleltünk olyan szürke gémet, aki leszállt volna a területünkön. Tavasztól őszig időnként láttunk gémeket a légtérben, főként olyan példányokat, akik a szomszédos Horgász-tóról kaptak szárnyra, hogy aztán tegyenek egy kört felettünk. Az első gém nem sokkal a Nagypatak duzzasztása után, 2025 május 10-én délután (Madarak és fán napján) bukkant fel a Nagypatakot kísérő sétányon. Erről akkor nagy örvendezéssel számoltunk be. Mert bár másutt ez a faj gyakori, nálunk, egy ennyire kicsi és marginális területen, melynek közelében számottevő vizes élőhely sincs, nagy eredmény volt már ez is.
2025 őszén fogtunk bele komolyabban a vadkamerázásba.
Nem számoltunk be róla, de a Kisberekben augusztus-október során rendszeresen mutatott a kamera szürke gémeket. Ott egyébként már korábban is, 2025 márciusában is láttuk ezt a fajt. Novembertől azonban már nemigen mutatkoztak gémek. 2026 tavaszán márciustól ismét rendszeressé vált egy példány, főként a Kisbivalyos öntésterületén, ahol számos felvételt készített róla a vadkamera („Vörösbegy”).
Ugyanitt áprilistól fehér gólya (Ciconia ciconia) is felbukkant. Mindkét faj a sekély vízben gyűlésező békák miatt lehetett a vendégünk. Ezekben a vizekben nemcsak az országosan gyakori erdei béka (Rana dalmatina) gyülekezett, hanem két ritka békafaj is, a gyepi béka (Rana temporaria) és a mocsári béka (Rana arvalis). Sajnos fekete gólya (Ciconia nigra) továbbra sem bukkant fel ezeken a felvételeken, holott nagyon vártuk.
Később, májustól a patakparton
két vadpartot is hosszan megfigyeltünk kamerával. „Vörösbegy” figyelte a Felső-víz bal partját, „Fantombika” pedig a Sakál-víz bal partját. Utóbbi a népes vadmalac-hordák miatt a Csíkos-vadpart nevet kapta, a Felső-víz vadpartja pedig épp a gémek miatt a Gémes-vadpart nevet. Először ugyanis a Felső-víznél láttunk gémet rendszeresen a kamera felvételein. Először csak egyet, feltehetően azt a madarat, akit márciusban is észleltünk a Kisbivalyoson. Később azonban az első gémhez csatlakozott egy második gém is. Természetesen nemcsak a Gémes-vadparton mozogtak, főként a hajnali-reggeli órákban, hanem a patak teljes hosszán, így a Csíkos-vadparton is számos esetben felbukkantak.
Vélhetően mindkét gém fiatal,
2025-ös születésű madár volt, akik még nem álltak be költésbe. Az is feltételezhető, hogy itt, a rezervátumban találkoztak egymással. Könnyen lehet, hogy az egyik hím, a másik, tojó madár volt. Hamar egymásra találtak, és rendszeresen láttuk őket együtt repülni a patak mentén. Később, június közepe táján, talán a vízszint drasztikus csökkenése miatt, amiként a tőkés récéink (Anas platyrhynchos) is, a gémek is elhagyták a rezervátumot, s júliusban már egyáltalán nem láttuk őket. Bizonyára átmentek egy nagyobb vizes élőhelyre.
Talán miután nálunk egymásra találtak, elindultak egy olyan vizes élőhelyet keresni, ahol fészkelésre alkalmas nádasokat és a fiókák felneveléséhez szükséges halban gazdag vizeket találnak. Végül talán valahol a Balaton körzetében állapodnak meg, esetleg a Kis-Balatonnál, mi azonban reméljük, hogy vonuláson azért visszalátogatnak hozzánk, és talán magukkal hozzák majd a fiataljaikat is.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Nagyon kecses és szép madár!
A rezervátum (most még) fészkelőhelynek nem alkalmas, de találkahelynek igen! 🙂