A szívinfarktus éves túlélése terén rosszul teljesít Magyarország
A szívroham kezelésében Európai viszonylatban kiemelkedő eredményeket ér el Magyarország, de a betegség egy éves túlélési aránya jelentősen rosszabb, mint a környező országokban – mondja dr. Merkely Béla, kardiológus professzor a Semmelweis Egyetem most induló podcastjében.
Az egyetem rektora arról is beszél az adásban, hogy a sikeres orvosi beavatkozások önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy megnöveljék a betegek várható élettartamát. Állítása szerint a magas halálozási aránynak a szívinfarktus egy éves rehabilitációs időszakában például az az oka, hogy ebben az érzékeny időszakban sem tartják be a páciensek az orvosi utasításokat. Erről, a szívérrendszeri rizikófaktorok csökkentésének lehetőségéről, az egészségszakmai álhírekről, valamit egy a saját állapotunkat felmérő ún. lépcsőtesztről ITT beszél dr. Merkely Béla, akit Bombera Kriszta, a Semmelweis Podcast műsorvezetője kérdez.
A Semmelweis Podcast havonta jelentkezik új epizóddal az egyetem YouTube csatornáján, valamint a Spotify-on.
Minden adásban közérthetően foglalkoznak a népbetegségekkel, az egészségmegőrzéssel, a legújabb orvostudományi vívmányokkal és az életminőség javításának lehetőségével, a Semmelweis professzorainak és elismert szakembereinek segítségével.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Semmelweis Egyetem, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat. | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több egészség
„nem tartják be a páciensek az orvosi utasításokat”- ezt hívják áldozat hibáztatásnak. Az orvostársadalom egodiastoléban szenved. Mostanában a betegek belehalnak a gyógyításba……sok olyan kardiológust ismerek akinek szétpattan az inggomb a hasán- bocsi nem testszégyenítés, de hogyan lenne hiteles egy olyan orvos, aki túlsúlyos és dohányzik is, miközben arra kéri a páciensét, hogy fogyjon le és ne bagózzon. A társadalmi összképért is felelősek vagyunk, hiába tolják a közösségi oldalakon ezerrel a tuti diétákat, valahogy nem bír átmenni úgy, hogy az életvitel szerűvé is váljon. A fiataloknál talán igen- hosszú távon vsz. majd megmutatja magát a statisztikában. A kardiológiai rehabilitáció eléggé el van nyomva , kivétel kevés helyen van. A szuper helyekre mint pl. Bfüred, meg az egyszerű polgár nem igazán jut be. Szóval a statisztika hozza , hogy rendszer szintű eüi. problémák vannak (szinte az orvoslás inden területén) s ezért nem a páciens a felelős egyedül. Nem a személyes felelősséget értem alatta- anélkül nem megy a változás. Az emberek többsége külső kontrollos – vagyis jön a csodabogyó és neki személy szerint nem kell belerakni a gyógyulásba semmit. Amúgy meg a kardiológusok nagyon rákaptak az invazív ügyekre- mondhatnám köszönés helyett már ott vagy az intervenciós laborban és szívkatéterezést csinálnak boldog boldogtalannak. Itthon a pácins edukáció és a megelőzés nagyon hátul kullog- minden területen, Úgy értem a szakképzett oldalról és nem a tik-tok meg FB szakértők oldaláról.
Manapság szűrőbuszokkal járkálnak az országban , ahol pénzért egyszerre kap a páciens ultrahangot, vérvételt stb, jó esetben egy natív mellkas CT-t. A kötelező tüdőszűrés már régen megszűnt, a munkavállalóknak van csupán az alkalmassági vizsgálathoz. Jó sok TBC- van – jra- szóval lehet streamingelni magunkat meg a munkahelyünket, meg hogy milyen szuperek lettünk úgy hirtelen, a lakosság eüi állapota katasztrofális. Egyszer szívesen olvasnék a patikusoktól egy olyan statisztikát, hogy éves szinten az emberek mennyit költenek gyógyszerre és abból mi van az első helyen.