A szennyvízkezelés elpusztítja a baktériumokat is?
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont a város szennyvíztisztítójában vizsgálta az antibiotikum-rezisztencia-gének (ARG-k) jelenlétét és működését. Ezek a gének ősi eredetűek, de az emberi tevékenység – például az antibiotikumok tömeges használata – elősegíti a terjedésüket. Ez pedig növekvő egészségügyi kockázatot jelent.
A városi szennyvíztisztítók aktivált (a szennyezéseket elbontó mikroorganizmusokat tartalmazó) iszap és anaerob (oxigénmentes) lebontás kombinációjával tisztítják a vizet. Az eljárás egyúttal csökkenti a kórokozók számát és fenntartható energiaforrásként használható biogázt is termel. De a hosszú lebontási folyamat közben a mikrobák között ARG-k is átadódhatnak.
Az összetett mikrobiomokban (közösségekben) élő mikrobák vizsgálata épp azért nehéz, mert a legtöbbjük csak a közösségben életképes. Ezért az ARG-hordozók azonosítása speciális módszereket igényel. Wirth Roland és munkatársai ezek segítségével rekonstruálták a mintákból a mikrobák genomjait, azonosították az általuk hordozott ARG-ket, és vizsgálták azok megjelenését a különböző szennyvízkezelési szakaszok során. Felmérték az ARG-k aktivitását és potenciális kockázatát is.
Az eredmények szerint
az emberi megbetegedést okozó mikrobákból a szennyvízkezelés során kevesebb lett, míg a környezeti mikrobák, vagyis a természetes módon a vízben, talajban élők száma nőtt. Ez arra utal, hogy a szennyvízkezelés során sajátos mikrobiom alakul ki. Ez akár génbankként is funkcionálhat.
A tanulmány rámutat, hogy a szennyvíztisztítás – különösen az anaerob kezelés – hatékonyan csökkenti az emberi eredetű, potenciálisan patogén mikrobapopulációkat és a legmagasabb kockázatú ARG-ket. Ugyanakkor egyes kulcsfontosságú rezisztencia gének – köztük egy széles spektrumú antibiotikum-csoporttal, a fluoroquinolonnal szemben rezisztenciát eredményező gének – továbbra is aktívak maradhatnak.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a közegészségügyi kockázatok felméréséhez nem elég csak a géneket vizsgálni. Figyelembe kell venni azok kifejeződését, a mobilis genetikai elemek szerepét, valamint a patogén mikrobák jelenlétét és eredetét a szennyvíztisztító rendszerben.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Unsplash
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a szennyvízről
Ki a Duna vizét issza, saját vizét issza vissza:-))) így szól a mondás, de van a Tiszára is ilyen. Érdekes dolog a baktériumok együttállása. Megint csak Tauro Higa könyve jutott eszembe, „Forradalom a Föld megmentéséért”. A könyvben ír aerobés anaerob baktériumok együttes társaságáról, hogy fermentálnak és állítják vissza a termőföld vegyhatását és áacányi anya tartalmát. A csodaelegy titkos azt mondják, van egy bank ahol őrzik. Itthon dr. Lánszki Imre ökológus professzortól hallottam erről előadást, ő pl. melaszba oltotta az elegyet és a fermentumot permetezésre, szennyvíz tisztításra, trágyadombok bűzének megszüntetésére is használták, igen jó eredménnyel. BioEmsan néven sokféle termék kapható
Az antibiotikum rezisztenciáért, vsz. jobban felelnek azok a szupermarketes húsfélék, amik nagyüzemi módszerrel tartott állatokból származnak. Szóval az ott keletkezett szennyvíz nemcsak a talajba kerül a magas antibiotikum tartalmával, hanem a növényekbe is, meg a legelőn tartott állatokba is, szóval egy igen kóros kör. Azért megnyugtató, hogy törekszenek a tiszta ivóvíz baktériumtartalmának pontos ismeretére. Milyen jó annak aki hegyi tiszta forrásvizet iszik, mint pl. Bécsben, ahol az emberek bárhol a városban csordogáló kútból nyugodtan ihatnak, az annyira tiszta forrásvíz. Ugyanezt tapasztaltam Zürichben amíg ott voltam.
Láttam egy filmet a mérgező spenótról-olyan E.coli törzs került a szomszédos állatfarm szennyvízéből a növénybe ami halált is okozott. Szóval sok múlik a gazdákon, meg az eüi szakhatóságokon mi kerül a vízbe. Messzire vezet ez a téma, nem is szeretnék jobban belebonyolódni. Ismerek olyan embert, aki úgy tartja az állatait, hogy olyan területen legeltet, ahol teljes talajcserét csinált előtte. Gyógyító ételei vannak ezért a nála vásárolt húsfélékből. S milyen az élet, meg az emberek, keményen megvívott ő is a területeiért….