Rákkezelés: Debrecenben már robot kezelheti a betegeket
Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában vezették be az automatizált citosztatikus keverékinfúzió-összeállító robotot. Az innovatív technológia alkalmazásával az eddiginél is biztonságosabb lehet a daganatos betegek gyógyszerellátása. A robot működéséről a Klinikai Központ vezetősége szerdán helyszíni bejáráson tájékozódott.
A robotot a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Egyetemi Gyógyszertárának 2017 óta működő citosztatikus keverékinfúzió-készítő laboratóriumában néhány hete alkalmazzák. Az automatizált citosztatikus keverékinfúzió-összeállító eszközt Magyarországon elsőként, Európában pedig negyedikként vezették be a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában.
– A robot használata jelentős előrelépés
a gyógyszer- és betegbiztonság, valamint a dolgozók védelme szempontjából is. A Klinikai Központ kiemelt figyelmet fordít dolgozói egészségének és biztonságának védelmére, különösen azokban a munkafolyamatokban, amelyek fokozott kockázatot jelentenek – mint például a citosztatikumok előállítása és keverése. Ezek az eljárások speciális munkakörnyezetet igényelnek, ahol a maximális védelem elengedhetetlen. Mindezen túl a robot által előállított keverékinfúziók magas minősége a betegek biztonságát is nagyban erősíti. Éppen ezért nagy örömünkre szolgál, hogy sikerült beszereznünk ezt a korszerű eszközt, amely nemcsak a legmagasabb biztonsági követelményeknek felel meg, de országos viszonylatban is egyedülállónak számít – emelte ki Szabó Zoltán professzor, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ elnöke.
A működéshez emberi közreműködés továbbra is szükséges például: a terápia (címkén lévő data matrix kód) beolvasása, az infúziókészítés hozzávalóinak (gyógyszer, vivőanyag, zárt gyógyszerátviteli eszköz) betöltése, a kész infúzió kivétele, de a robot jelentősen növeli az infúziókészítés hatékonyságát, biztonságosságát, használata egyszerű, egyértelmű.
– A készülék zárt gyógyszerátviteli eszközök használatával, AI-technológiával és – a három nagy felbontású kamerájának köszönhetően – többlépcsős, képalapú hitelesítéssel az egyik legbiztonságosabban működő rendszer, ami minimálisra csökkenti a gyógyszerkészítési hibák lehetőségét. Pontosan azonosítja a betegnek elrendelt terápiát, a felhasznált készítményeket, a gyógyszeres ampulláktól az infúziós palackokig, így biztosítva a teljes körű dokumentációt és visszakövethetőséget. A dolgozók védelme garantált, hiszen a folyamat teljesen automatizált, így nem kerülhetnek közvetlen kapcsolatba a citosztatikumokkal – ismertette Buchholcz Gyula, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Egyetemi Gyógyszertár intézetvezető főgyógyszerésze.
A robot a tesztüzemben
napi 40-50, a daganatos betegek kezelésében alkalmazott infúziót képes előállítani, de a kapacitását a jövőben a többszörösére is növelhetik. A robot teljes mértékben integrálható a meglévő kórházi informatikai rendszerbe, valamint kompatibilis az onkológiai terápiatervezést, és citosztatikum-készítést támogató CATO-szoftverrel.
A Klinikai Központ vezetősége szerdán látogatást tett a laboratóriumban, ahol megtekintette a citosztatikus keverékinfúzió összeállító robotot, és átfogó tájékoztatást kapott a technológia működéséről és a robotizált rendszer előnyeiről.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: Debreceni Egyetem, továbbította a Helló Sajtó! | Illusztrációk: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több egészség
40 évvel ezelőtt még csak egyféle cytostatikum volt(kemoterápiás szer így ismertebb), most meg olyan sokféle van, a legkülönfélébb biológiai szerekkel kombinálva, hogy követhetetlen. Nagyszerű dolog, hogy gondolnak a személyzet egészségére is, akik ezekkel az anyagokkal dolgoznak – itt pl. a robot technikának óriási jelentősége van. A sebészetben számomra nem annyira, sőt azt hiszem sosem feküdnék egy robot kése alá, de pl. a PET/CT képalkotáshoz használt izotópok gyártása és a farmakonnal való összehozása szintézis modulokon, majd a kész termék teljesen zárt rendszerről való ampullázott formában való kinyerése már régóta(legalább 30 éve) ilyen automatizált zárt rendszereken történik. Mindig lenyűgözött, ha a személyzet egészsége is pont olyan kardinális szempont, mint a páciensek gyógyítása egy folyamatban. Szeretem a debreceni kollégákat, nagyon barátságosak és nagyon előremutató mindig amit csinálnak.
Én meg szeretem a gyakran félelmetes szintű tájékozottságodat 🙂 🙂 🙂
Nahát, nem csak én olvasgatok itt hajnalban:-))
Kedves Cen- az az igazság az én szakmám olyan, ha nem edzem az agyam folyton, akkor akár abba is hagyhatom. Sosem szerettem a szakbarbár embereket, nem árt ha az embernek széles a horizontja. Azért köszönöm az elismerő szavakat.
Szerencsés ember vagy, mert ez nemcsak azért jó, mert szakmailag képben maradsz, hanem az ilyen működési mód akadályozhatja meg – szerintem -, hogy az ember idős korára agyalágyult legyen. Mindig csodáltam, hogy a folytonos változtatásban, tanulásban, agyalásban, kísérletezésben és kíváncsiságban élő tudós fők mennyire fittek szellemileg akár nyolcvan év fölött is!
A minap meghallgattam a Krasznahorkai-Friderikusz 2023-s beszélgetést és eléggé mellbevágóan igaz volt amit az orvosokról mondott a Nobel díjas író, valahogy így szólt ” régen az orvosok nagyon műveltek voltak, művészetek, irodalom és zene terén is”- igaza van múlt idő, nekem csak egy orvos barátnőm van, egészen az egyetemtől, ő igazi művész bútort javít fest, ékszert kszít és ő is rengeteget olvas, mellé van 3 szakvizsgája és megnyerte Kaposvár szegregált körzetét háziorvosként, mellette pedig ott van a sürgin sokat a khban, szóval , az összes többi ember aki baráti körömbe tartozik mind civil:-))) ne kérdezd, hogy miért.
Igen igaz, a bestrukturált idő és a szellemi tevékenység sok sok szabadidővel a természetben a legjobb demencia elleni szer. Remélem nem ér utol az Alzheimer -bár azt magamon nem is nagyon fogom észre venni:-)))
Zilahi Lívia! – én is újra megnéztem pár napja az említett interjút Friderikusszal, többek között az is meglepett, hogy Krasznahorkai nem az oly divatos ellenszenvvel és lenézéssel beszélt Muskról, mint inkább rajongással… Ugyanakkor azért ő volt az is (Esterházyval karöltve – és ezt sajnos nehezen bocsátom meg nekik, már ha dolgom egyáltalán megbocsátani), aki a természetimádatot lenézte, a természettel való foglalatosságot valami silányságnak hitte. Szó szerint idézem (amint idéztem már korábban is): „Sokáig hülyének tartottam a természetimádókat” – de aztán ebből az álláspontból revídiált. Ami az orvosokat illeti, első kézből tudom, hogy például a Semmelweisen rendkívüli erőfeszítéseket tesznek a humán műveltség átadására is. Ingyen viszik a hallgatókat koncertekre, Operába, nemrégiben az egyik hallgatójuk regényét is kiadták és effélék… Tényleg nagyon igyekeznek, már csak az a kérdés, hogy a 21. század doktoranduszai mennyire vevők az úgynevezett általános műveltségre.
Igen, sajnos tesznek néha értelmetlen és bàntò kijelentéseket is, akik ùgy gondoljàk felette àllnak mindennek. Itt az én mhelyemen is van rendszeresen kedvezményes jegy a szînhàz szeretőknek pl. Nekem személyesen nincsenek tùl jò tapasztalataim a fiatalok pl a rezidensek olvasàsi szokàsait illetően, lehet bàrmilyen nem szàndék pl az egyetemek részéről, valòjàban többnyire az működik amit otthonròl hozott valaki, tovàbbà milyen csoporthoz kapcsolòdik. Érdekes téma, bàr mondjuk egy karizmatikus egyetemi tanàr òriási vàltozàst tud elérni csoport szinten. Nekem mindig voltak példaképeim és mindig attòl féltem, lemaradok valami fontosròl, ha nem tudok ròla.