Erősen indít 2026: rekord számú ölyv az etetőn | videók!
2026 első napja rögtön odatette magát, holott egy fagyos januári nappal szemben csak szerény elvárásaink lehetnek. Viszonylag csöndesen ünnepeltük a szilvesztert, éjfél után egy órakor már aludtam, hajnali négykor pedig már a Cenweb újévi reformján dolgoztam; 2026-ban ugyanis ismét felülvizsgáljuk minden működésünket; átrendezzük, felfejlesztjük a Cenwebet (a rezervátummal kapcsolatos híreket például erőteljesebben különítjük el más tartalmainktól, mint eddig).
Magamtól ébredtem fel, de úgy voltam vele: jó jel, ha már az új év első óráiban, kora hajnalban alakul a Cenweb. Azt hiszem, kicsit babonás lettem. Bár régen, évtizedekkel ezelőtt is gyakran csináltam olyat, hogy a szilveszteri buli kellős közepén, rögtön éjfél után elvonultam írni, mondván: ha szilveszter éjszakáján írok, akkor egész évben sokat írok majd.
De vissza a valóságba!
Úgy terveztem, hogy az év első napja a Cenwebről szól majd.
Temérdek írnivaló maradt 2025 végéről, de nem számoltam azzal, hogy a fél napomat a hollóetető köti majd le. A hajnali munkát követően, reggel természetesen elálmosodtam (végtére három óra alvás után ugrottam neki a munkának), be kellett venni a gyógyszereket is, melyek mindig „lenyomnak” egy időre (mintha altatókat szednék – bár soha az életben nem vettem be altatót, szóval nem igazán tudom, milyen az). Nagy volt a kísértés, hogy rögtön visszafeküdjek, csakhogy a hollóetetőn nem volt egy falat se, ezért végül összeszedtem magamat, és köpenyben gumicsizmában, félig felöltözve leszaladtam a völgybe egy adag hússal.
Azért sem akartam volna üresen hagyni délelőttre az etetőt, mert előző nap, 31-én ritka ragadozómadarat láttam a hollóetető felett (hamarosan írom, mutatom ezt is), ezért fokozottan kellett figyelni arra, hogy az ellátás folyamatos maradjon – mert a folyamatos etetés és az ölyvek szüntelen mozgása hozhat le nekünk olyan ragadozómadarakat is, akikről csak legszebb álmainkban fantáziáltunk.
Miután kiosztottam az ételt,
visszatértem a bázisra (öregecske házikónkra talán ez a legmegfelelőbb szó), hamar elaludtam. Dél körül arra ébredtem, hogy a telefonom tele van értesítésekkel, amikor pedig összekapcsolódtam a vadkamerával, rögtön láttam, hogy nagy élet megy a hollóetetőn. Ettől fogva sötétedésig gyakorlatilag folyamatosan ölyvek voltak ott, sőt: most először, az év első napján hollók is – s nem is egy. Egyszer még pótolnom is kellet az ellátmányt; legalább másfél kiló nyesedéket vittem le 13.30. körül, de ebből is alig maradt valami estére. Jellemző az is, hogy már nem zavarja az ölyveket a mozgás. Miután kiosztom az eleséget, sokszor tíz perc múlva már megy a falatozás. A legbátrabb persze midig a Vitéz névre keresztelt tarka, „kendermagos” ölyv.
Rengeteg felvétel készült tegnap.
Nemcsak én nem győztem fotózni és felvételeket indítani a telefonnal, de a két vadkamera is folyamatosan dolgozott („Fantombika” és „Jégmadár”). Abszolút rekord január elseje. Soha korábban ekkora ragadozómozgást nem tapasztaltunk. Akkor sem, amikor rengeteg zsigerrel etettünk vagy komplett őztetemet helyeztünk ki. A hollók száma még mindig elenyésző (5-6 példány) ahhoz mérten, hogy a rekordunk 150-200 holló, de egerészölyvből korábban kettőnél többet sosem láttunk. Ezt a mennyiséget nem tegnap haladtuk meg, mert korábban is láttunk egyszerre 4-5 ölyvet az etetőn, de tegnap legalább 8-10 egerészölyv fordult meg, köztük eddig nem látott, de jól azonosítható példányok is.
A napokban egyébként is láttunk egy feltűnően sötét példányt, tegnap felbukkant egy rendkívül érdekes, nagytermetű északkeleti-típusú „szürke” ölyv (ez a legdrabálisabb, legerősebb ölyv, akit itt valaha itt láttunk); érkezett hozzánk tegnap és nagyon sokat evett nálunk egy szélsőségesen világos és karcsú, eszméletlenül világos szemű ölyv is, aki leginkább egy fiatal héjára hasonlít. Őt egyelőre nem tudjuk hová tenni. Természetesen itt járt Vitéz is, ő reggel elsőként. És hollók is több körben.
Aligha emlékeztek rá,
de valamelyik a hollóetető beüzemeléséről szóló posztban írtam, hogy az ölyvek rendkívül sokfélék lehetnek, és ebből a sokféleségből, ha alkalmunk nyílik a módszeres és rendszeres megfigyelésre, sok érdekes következtetést vonhatunk le; sok tudományos szempontból is fontos infót nyerhetünk. A célunk az is volt, hogy a hollók lenyűgözően összetett kommunikációját tanulmányozhassuk közvetlen közelről. Ez utóbbi eddig nem jött össze, bár mivel az év első napján végre láttuk őket enni a hollóetetőn, erre is van még remény. Ami viszont az ölyveket illeti, a vártnál is hamarabb kaptunk érdekes „ölyvállományt”.
Érdemes tudni, hogy a mi régiónkban (a rezervátum környékén) toronymagasan februárban a legélénkebb az ölyvek mozgása, a tél végén akad a legtöbb érdekes színváltozat is. Vagyis elvileg a legígéretesebb időszak még előttünk áll – de panaszra már most sincs ok. A tegnapi nap olyan volt, akár egy álom. Meglátjuk, mi jön a folytatásban. A korábbi évekhez mérten szigorú a tél, ez pedig egyre több és több ragadozót ígér.
A különböző ölyvekről és ölyvtípusokról külön posztban írok,
egyrészt mert a téma megér ennyit, másrészt viszonylag sok munka kiválogatni a legjobb felvételeket a különböző ölyvekről.
Kedves olvasó, érdemes visszatérni ide, erre a posztra, mert több videóval is frissítem a nap során. Az első videón érdemes megfigyelni, hogy a jobb oldali ölyv mennyivel nagyobb a bal oldalinál; a tollazata mennyivel hidegebb tónusú (a bal oldalihoz és egy átlagos egerészölyvhöz mérten egy árnyalattal hidegebb, szürkés, ugyanakkor a faroktollai meg erősen vörhenyesek); a gatyája és az egész tollazata jóval dúsabb (ez is arra utal, hogy magasészaki területről jött, ahol „jól felöltöznek”); ő az északkeleti típus, az „uráli ölyv”. Róla is írunk még. Brutálisan szép darab és viselkedésében is eltér a többi ölyvtől.
Folyt. köv.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Sas, ölyv, karvaly, sólyom, keselyű- ha 100 évig élek sem fogom tudni megkülönböztetni őket. Na jó a Dzsungel könyvéből készült rajzfilmben a kopasz nyakú dögkeselyűket azért nem felejtettem el:-)))).
Milyen klassz, hogy nincs kiemelve melyik nap van, vagy lesz, itt valami szuper folytonosság van, ahol minden a szükségletek szerint megy- vadetetés, alvás, dolgozás-írás-jó hír, hogy azért néha Neked is belefér az alvás is.
Hátha 120 évig élsz majd! 🙂 🙂 🙂
Engem ez a szürke ölyv totál levett a lábamról, méltóság van a tartásában, na meg ahogy szemlélődött, figyelte a kamerát, és a szépséges faroktollak a fehér bugyival……….. Hiába én vagyok Vitéz „keresztanyja”, mától ez az északi madár lett a kedvencem. 🙂
A hollók vajon hol találnak élelmet, hogy csak most kezdenek barátkozni ezzel az etetővel?
Úgy látom az ölyvek nem akarják már elvinni a húst, hiába nincs drót alatt, gondolom biztonságban érzik ott magukat.
Jó meglátások egytől egyig – le sem tagadhatnád, hogy van már egy előtörténeted a madarakkal. A „szürke ölyv tartása” valóban más. Meredekebb. Azt hiszem ennyire erőteljes, masszív, robosztus egerészölyvet még nem is láttam itt. Nem csodálom, hogy a kedvenced lett. Nekem is. Szerintem szokatlanul szép és különleges a finoman szürkébe hajló tollazat, és a kontrasztja a vörös farokkal. Ennek a madárnak alaposan utánajárunk – és persze reméljük, hogy törzsölyv lesz, mint Vitéz (aki ma is járt nálunk!)
Látom, kiszúrtad a drótháló hiányát is. Pontosan ez a helyzet. Az ölyvek biztonságban érzik magukat, ezért nem hordják el a kaját; így kényelmesebb is, akkor is, ha többen vannak.
Ami a hollókat illeti, az egyelőre nekünk is nagy talány, hogy mi történik a házuk táján.
A videóban 2 és 3 perc között milyen madár hangja hallatszik? Holló? (Nagyon mellé nyúltam? 🤔)
Holló bizony! Gratula 🙂 ráadásul egy olyan hang is van, amit korábban nem ismertünk a hollótól. Ha lesz elég felvételünk, akkor összegyűjtjük a hollójeleket, szavakat, hangokat, és megpróbáljuk kideríteni, melyik mit jelent.
🙂🙂
Abból az irányból hallatszott, ahol a fészket mondtad (ha jól emlékszem). Lehet, hogy több igénylő is akadt a fészekre? Én olyan méltatlankodó és fenyegető hangnak hallottam.
A fészekről van hírünk, de sajnos nem a legjobb:
https://centauriweb.hu/hollofeszek/
Igen, már olvastam. Sajnálom! ☹
Jaj de nagyon szerettem a lekottázott madárcsicsergős cikket:-)))