Nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint eddig gondolták

Nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint eddig gondolták

---

Még annál is nagyobb az ember hatása a biodiverzitásra, mint ahogy azt eddig gondolták – derült ki egy nemzetköz vizsgálatból, amelynek során a kutatók mintegy ötvenezer, ember által érintett terület és ugyanennyi érintetlen régió élőlényközösségeit hasonlították össze.

A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken,

a Föld élővilága egyre gyorsabban változik. A fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak, és mindezt az emberi tevékenység hajtja – állapították meg a kutatók átfogó vizsgálatuk alapján, amelyben a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett.

A biodiverzitás csökkenéséről szóló vizsgálatok korábban gyakran csak egy adott helyszínre, időszakra vagy emberi hatásra összpontosítottak. Most azonban egy nemzetközi kutatócsoport, melynek Tapolczai Kálmán, a Kutatóintézet tudományos munkatársa is tagja, csaknem 73 ezer, a témában világszerte eddig született tanulmányt vizsgált meg. Ebből több mint 2100 olyan tanulmány adatait gyűjtötték össze, melyek alkalmasak voltak a további elemzésre.

A kutatásban szerepeltek szárazföldi, édesvízi és tengeri ökoszisztémák,

valamint mikroorganizmusok, gombák, növények, gerinctelenek, hüllők, kétéltűek, halak, madarak és emlősök is. A kutatóknak így lehetőségük volt globális skálán vizsgálni, hogyan változik az élőlényközösségek szerkezete az emberi hatások tükrében, különös tekintettel a fajszámcsökkenésre és a homogenizálódásra, mely során az érintett területeken a közösségek homogénebbé, kevésbé változatossá válnak.

A kutatók az emberi tevékenység öt legfontosabb negatív hatását vizsgálták:

• az élőhelyek átalakítását ( erdőirtás, városiasodás, mezőgazdasági területek terjeszkedése),
• a természeti erőforrások kizsákmányolását (halászat, vadászat, túlzott fakitermelés),
• a klímaváltozást,
• a szennyezést (vegyi anyagok, műanyag hulladék, víz- és levegőszennyezés) és
• az inváziós fajok terjedését.

A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy ezek a tényezők globálisan, minden élőlénycsoportra és ökoszisztémára károsak.

„Az eredmények riasztóak: az ember által érintett területeken a fajok száma átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint az érintetlen helyeken. Helyi szinten a legnagyobb veszteséget a gerincesek – például a kétéltűek, hüllők és emlősök – szenvedik el, mivel kisebb populációik miatt nagyobb a kihalás kockázata. De nemcsak a fajok száma csökken: az emberi hatások miatt az egyes élőhelyeken radikálisan megváltozik a fajok összetétele is. Például a klímaváltozás miatt a magashegységi növényeket az alacsonyabban élő fajok szoríthatják ki, miközben egyes élőlények teljesen eltűnhetnek egy-egy régióból” – figyelmeztetnek a kutatók.

Különösen nagyok a változások a mikroorganizmusok és a gombák esetében,

míg mérsékeltebbek az emlősök, halak, hüllők és kétéltűek közösségeinél.

Az eredmény alátámasztja azon elméleteket, mely szerint a kisebb méretű élőlények, melyek jellemzően fajgazdagabbak, rövidebb az életciklusuk és nagy a terjedőképességük, gyorsabban reagálnak a környezeti változásokra és erőteljesebb közösség-szintű változásokat mutatnak. Ha pedig egy ökoszisztéma kulcsfontosságú fajai eltűnnek, az az egész rendszer működésére végzetes hatással lehet.

A kutatás rámutat arra, hogy a biodiverzitás csökkenése a fajok eltűnésén túl az ökoszisztémák teljes átalakulásáról is szól. Ez negatívan befolyásolja ezen rendszerek működését vagy épp azokat az ökoszisztéma szolgáltatásokat, melyek nélkül a ma ismert emberi civilizáció sem működik. A tanulmány épp ezért felhívja a döntéshozók figyelmét is a biodiverzitást védő sürgős intézkedések szükségességére.

Forrás: MTI

Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️

---

---

még több ökoszisztéma