Mocsári béka | Magyarország legszebb békája a legújabb fajunk!
Tényleg épp csak azt nem tudom elképzelni, hogy mondjuk felvegyen a vadkamera nálunk egy kardfogú tigrist, de erre a fajra egy pillanatra sem gondoltam. Na jó, rendben, talán egy pillanatra, amint pár másodpercig bármi képtelenségre gondolhat az ember. A mocsári béka Magyarország legszebb békája, és csaknem olyan kevés helyen él, mint a ritka gyepi béka. Persze, mindig elmondjuk, ha „legszebbről” van szó – amint mondjuk a vörösnyakú lúddal kapcsolatosan –, hogy legszebbeket hirdetni erősen ízlés dolga, de azért a békáknál kicsit egyértelműbb a helyzet. Mert míg mondjuk a madaraknál sok színes madár van, addig a békák között viszonylag szerény a felhozatal, legalábbis Magyarországon, és a mocsári béka nemcsak ritkaságával, hanem a színével is messze kimagaslik a mezőnyből.
A mocsári béka hímek
ugyanis nászidőszakban rövid időre valószínűtlenül széppé, égszínkékké változnak, s hogy fokozzuk a fokozhatatlant, ahol élnek, ott rendszerint népes rajba gyűlnek össze, ahol egymást érik az égszínkék békák. Hozzá kell tenni azt is, hogy ez a kék nemcsak abszolút értelemben a legélénkebb, legmeghökkentőbb és legvonzóbb szín a hazai kétéltűfaunában, hanem abból a szempontból is egyedülálló, hogy más békák nagyjából ugyanolyanok a nász idején, mint bármely más napon. Kivétel a gyepi béka, aki szintén kékes elszíneződést mutathat – ahogyan azt volt hatalmas szerencsénk látni a napokban a birtokon is! –, de nem olyan egyöntetű, és világos kék színt, amilyet a mocsári béka mutat.
Történt, hogy 2025.03.21-én, a Cselle Projekt részeként
kihelyezett varsákat ellenőriztük. Elsőként a Kisberek határán a Nagypatakba rakott varsát halásztuk ki a sekély vízből. Legnagyobb örömünkre rögtön kivehettünk belőle két pettyes gőtét is (ez igazolja, hogy stabil állomány él nálunk), meg egy békát, ami leginkább erdei békának tűnt, de nemigen jutott idő az alapos vizsgálatra, és itt be kell vallanom, hogy a nehezen határozható békák terén (ilyen a „barna békák” csoportja is, ahová a mocsári béka is tartozik) vannak hiányosságaim.
A békát felvittem a körülbelül 10 méterre található Pelso-tóba, mert most az a metódusunk, hogy a Nagypatak sekély, nem duzzasztott alsó szakaszaiban fogott békákat átmentjük a kétéltűeknek készített tavakba, konkrétan a Pelso-tóba, mert a patakmeder nem alkalmas a szaporodásukra, a kis tavak viszont igen. Ezért az említett békát is felvittem, de mielőtt elengedtem volna, készítettem róla pár fotót, mert azért gyanús lett a számomra. Annyira, hogy a hasát is megfotóztam, mert tudtam, hogy a hason, illetve a hasoldalon fontos fajbélyegek vannak, ami barna békák esetén segíthet a határozásban. De a mocsári békára ekkor sem gondoltam.
Hanem aztán pár órával később a Facebookon a gyepi békával kapcsolatosan, s egy másik fotó ügyében kértem szakértői segítséget, végül eszembe jutott ez a béka is, a foltos hasával és testoldalával, és megmutattam ezt is szakértőknek, amire legnagyobb meglepetésemre az a válasz jött, hogy egészen biztosan mocsári béka (Rana arvalis). Utólag belátom már: én is tudhattam volna.
Így tehát új békafajunk van!
Ráadásul megint egy viszonylag ritka faj, és Magyarország legpompásabb békafaja. Érdekes utólag látni, hogy 2024-ben, amikor a Rana Projektet, a kétéltűek kutatását és aktív védelmét indítottuk, az első cikk borítóképének is mocsári békákat mutató fotót választottam. De akkor csak annyit akartam azzal a borítóképpel sugallni, hogy ez a program annyira szép, és olyan sok gyönyörűséggel kecsegtet, akár egy mocsári békákkal teli lápfolt. Azt nem hittem, hogy egyszer a mocsári békát ténylegesen is felvehetjük a fajlistánkra.
Méginkább sajátos bukéja lehet ennek az adatnak abból a szempontból, hogy a két ritka békafaj, a gyepi béka és a mocsári béka csak kivételes esetekben él ugyanazon az élőhelyen, mivel a gyepi béka alapvetően hegyvidéki, a mocsári béka viszont síkvidéki faj. Pár napja azonban tudjuk, hogy ezek szerint a birtok azon kevés helyek egyike, ahol mindkét fajjal találkozhatunk!
És mit tudunk még?
Azt például, hogy amennyiben a vizes élőhelyeink révén pár éven belül sikerül megerősíteni a békaállományokat, akkor talán a birtok lesz az egyik olyan hely, ahol garantáltan lehet együtt látni gyepi és mocsári békákat viszonylag nagy tömegben. Erre most már minden esélyünk megvan.
A kék mocsári békák násza rendkívül feltűnő jelenség, de a birtok területén eddig csak kis számban fordulhattak elő, és valószínűleg nem (itt) szaporodtak. Ez most megváltozott. Remek szaporodóhelyekkel várjuk őket, s mostantól még inkább erősen fejlesztjük a békaszaporodóhelyeket, így arra is van esély, hogy pár éven belül mi is mutathatunk itt, helyben készült fotókat, opálkék békák pompás gyülekezéséről.
És ez nem semmi, valljuk be! Íme Csodaország újra. Megint a bioszféra olyan kulisszájában járunk, amelyről mit sem sejtettünk eddig.
Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
Nahát, Cen’, úgy tűnik, Noé bárkájànak lakói nálad találtak menedèket 😊
Reliktumnak elèg reliktum😊
Csodaszép a mocsári béka nász idején és nem mindennapi felvétel a hasáról! Szuper!
Nagyon várom a kék brekuszokat:-))
Láttam a …….csoportban a képet, a kérdésed, és a választ is, és már nagyon vártam, hogy ide mikor hozod ezt a szuperjó hírt! 🙂
A mocsári béka kék színe tényleg rendkívüli!
Lehet, hogy ez a példány hallotta hírét, hogy a birtokon mocsár van készülőben, és jött körülnézni, mi a helyzet? 🙂
A levelibéka mindig zöld színű?