Így reagálnak a kutyák a farkasvonyításra
Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói érdekes kérdést tettek fel: vajon hogyan reagálnak a kutyák a farkasvonyításra? És mitől függ az, hogy hogyan reagálnak?
A vonyítás a farkasok legjellegzetesebb hangadása, azonban nem csak ők vonyítanak, hanem több kutyafajta is. A használata azonban merőben eltérő. Míg a farkasok azért vonyítanak, hogy nagy távolságokon keresztül kommunikáljanak, kijelöljék a territóriumuk határait vagy megosszák egymással a helyzetüket, háziasított rokonaiknál, a kutyáknál, sokkal komplikáltabbnak tűnik a helyzet.
Bizonyos fajták, mint a farkashoz nagyon hasonlító szánhúzók, gyakran vonyítanak például sziréna, harang vagy zene hangjaira válaszul is, addig más kutyák egyszer sem mutatják ezt a viselkedést az életük során.
Hajlamosabbak-e bizonyos fajták a vonyításra, mint mások? Ezt a kérdést vizsgálták a kutatók, méghozzá úgy, hogy megfigyelték: hogyan reagálnak családi kutyák a farkasvonyításra. Mintegy 68 kutyát teszteltek le, amelyek a fajtájuk alapján különböző genetikai távolságra állnak a farkastól.
Az eredmények szerint azok a fajták, amik genetikailag közelebbi rokonságban állnak a farkassal (úgynevezett ősi fajták), gyakrabban válaszolnak vonyítással a farkasoknak, míg a genetikailag távolabb álló (modern) fajták inkább ugatással reagálnak.
“Vagyis úgy tűnik, hogy bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint, aminek az lehet az oka, hogy kialakulásuk során már eltérőbb volt a kutyák szociális környezete, mint az ősi fajtáknál, és már nem volt szükség a nagy-távolságú kommunikációt szolgáló hangtípusra” – írta közleményben Lehoczki Fanni, az ELTE, Etológia Tanszék Neuroetológiai kutatócsoportjának kutatója, a kutatás főszerzője.
Az eredmények azt is sugallják, hogy azok a fajták, amik többet vonyítottak, több stresszjelzést is mutattak a vizsgálat során.
“Azt feltételezzük, hogy az ősi fajták jobban ‘értik’ a farkasok vonyítását, mint a modern fajták.
A teszthelyzetben az ősi fajták egy idegen falka territóriumán érezhették magukat, ami stresszt váltott ki belőlük, és így, a farkasokhoz hasonlóan, vonyítással jelezték jelenlétüket a vonyító falkának, hogy így elkerülhető legyen egy esetleges találkozás, ami igen veszélyes lehetne a kutyának” – foglalta össze a Faragó Tamás, az Etológia Tanszék szenior kutatója, a kutatás szerzője.
Mint hozzáfűzte, “érdekes módon a fajták közti különbség a vonyításban csak idősebb kutyáknál figyelhető meg, ami mögött valamiféle korral együtt járó személyiségbeli változás, vagy esetleg tapasztalat hatása állhat. Feltételezésünk szerint a vonyítás, ami stresszjelzésekkel is társult a tesztünk során, félelem jele lehet, és így az idősebb kutyák félősebbek voltak a jelen helyzetben, amit korábban különböző tanulmányok már leírtak. Azonban ennek megerősítése további vizsgálatokat igényel.”
A kutatók a fajta és a kor mellett egyéb faktorok hatását is megvizsgálták, mint a nem és az ivari státusz. Az eredmények alapján
a hím nemi hormonok is érintettek a vonyításban,
ugyanis míg az ivaros és ivartalanított nőstények közt nem találtak különbséget, a hímeknél igen: az ivartalanított kanok, akiknél tesztoszteron már nem termelődik, hosszabban vonyítottak, mint az ivaros kanok. Mivel az irodalom alapján az ivartalan kanok félősebbek, ez az eredmény egybevághat a feltételezéssel, miszerint a vonyítás a félelem jele lehet, vagyis a kutyák válasza a farkasvonyításra: “Félek, kérlek, ne gyere közelebb!”
Ez volt az első kutatás, amelyben az etológusok célzottan a kutyák vonyító viselkedését vizsgálták.
Az eredmények alátámasztják a feltételezést, miszerint a háziasítás megváltoztatta a kutyák hangrepertoárját, és a különböző funkciókra való szelekció hatással volt arra, hogy a fajták hogyan dolgozzák fel és használják ezt az ősi kommunikációs formát.
Forrás: MTI, kép forrása: Unsplash
vadon még
Az én kis korcsom a jégkrémes autó hangjára válaszol vonyítással. Én még nem hallom az autót, de tudom, hogy jön, mert Pindur már úgy vonyít, mint ha az őseit hívná.
Na ezt fejtsék meg a kutatók! 😉😀
😀 😀
Édesem! <3