Mikor kezdődik a szarvasbőgés? Mit kell tudni róla?
Magyarországon az egyik legjelentősebb, legszebb, és legepikusabb természeti jelenség a gímszarvasok bőgése.
Azért hangsúlyozzuk, hogy a gímszarvasoké, mert egy második körben a dámszarvasok is „bőgnek”, szinte pontosan egy hónappal később (októberben), azt azonban barcogásnak mondjuk.
A gímszarvas számára a Kárpát-medence, azon belül Magyarország, még közelebbről főként a Dunántúl, amolyan magterület, „őshaza”.
Magyarország a világ legerősebb gímszarvasállományainak otthona.
És a világ legszebb bikáinak is. Erre sokáig méltán volt büszke bárki Magyarországon, természetesen főként a vadásztársadalom. Bár a hazai gímszarvasállomány minősége romlott az utóbbi évtizedekben, de még ma is kimagaslóan erős és szép bikákat ad a világnak.
A magyar szarvas, főként a világhírű zalai / somogyi és gemenci szarvasállomány annyira a világ élbolyába tartozik, hogy amikor Új-Zélandon erős gímszarvasállományt szerettek volna létrehozni, főként magyar, azon belül is zalai szarvasokat importáltak.
Ezeknek a zalai szarvasoknak a leszármazottjai az elképesztő, mitikus méretű új-zélandi szarvasok.
Más kérdés, hogy ezeknek a szarvasoknak jelentős része nem az Új-Zélandi vadonban fejlődött ilyen hatalmassá, hanem tenyésztőtelepeken, s nem ritkaság az sem, hogy hormonkezelést is kapnak. De ha nem hordoznának eleve kimagasló képességeket a génjeikben, nem lehetne ennyire feltuningolni őket se takarmánnyal, de talán még hormonokkal sem. Ráadásul idehaza természetes úton is nagyon hasonló, hatalmas agancsú bikát ad a zalai, a somogyi és gemenci erdő.
A gímszarvas bőgésének kezdetét némiképp az időjárás is befolyásolja, de általában augusztus végén megszólalnak az első bikák.
Különösen, ha nem marad el a korábban menetrendszerűen augusztus 20. körül érkező első hidegfront és lehűlés, amit egy évtizede még rendszerint a klasszikus ősz követett. Vagyis augusztus 20. után már nem tértek vissza a nagy hőségek. Indián nyár volt még, de hőség nem. Ez ma már a globális felmelegedés miatt egészen másként van, s ha meg is érkezik a hidegfront, szeptemberben is lehetnek még nyári melegek, mint például 2023 őszén, amikor a nyár gyakorlatilag novemberig tartott, és egészen addig a lombhullás sem kezdődött meg. Erről képeket is hoztuk ITT.
Az elsőként bőgő bikák
azonban nem feltétlenül jelzik a bőgés kezdetét. Az elsők után sokáig még heteket kell várni a tényleges bőgés felpörgésére. Jelentősek az eltérések az ország különböző területein is. Elsőként az ország délnyugati területein indul a szarvasok násza, Vasban, Zalában és Somogyban, s onnan északkeleti irányba haladva egyre később. Utolsónak általában a Zemplén erdeiben bődülnek el a bikák. A bőgés általában október elejére véget ér, de a Zemplénben néha még novemberben is tarthat.
A bőgés időtartama szinte minden területen durván egy hónap, viszont időnként kialakulhat úgynevezett utóbőgés is. Ilyenkor némi szünet után néhány bika ismét bőgni kezd, novemberben vagy akár decemberben is. Az utóbbi években megszaporodtak az olyan megfigyelések is, amikor olyan időpontokban zajlik utóbőgés, ami korábban elképzelhetetlen volt: februárban vagy márciusban. Ennek hátterében valószínűleg a megváltozott időjárás, a globális felmelegedés állhat.
A fő szezon szeptember közepére esik.
A bőgés csöndes, párás, ködös, szélmentes, holdfénymentes éjszakákon a legintenzívebb. A legerősebb bőgést is derékba törhetik időjárási események. Nem kedvez, amikor beáll a tartós eső, de a hirtelen felmelegedés is visszavetheti. Az időjárás szeszélyesebbé válásával az őszi időjárás is egyre kiszámíthatatlanabba, ami próbára teszi a szarvasokat.
Általában szeptember 25. október 1. között ér véget a szarvasbőgés,
gyakran viszonylag hirtelen. A mi birtokunkon nem ritkaság, hogy egyszerre 10-15 bikát is hallunk éjszakánként, s amikor a bőgés megszakad egyik napról a másikra leesik a bőgő bikák száma egy-kettőre, de az sem példátlan, hogy egyik éjjel még szól a kórus, másnap éjjel pedig már síri csöndbe burkolódzik az erdő.
A szavasbőgés ideje a gímszarvas szaporodási időszaka. Ebben a durván egy hónapos időszakban termékenyítik meg a bikák a legtöbb tehenet, hogy azok következő év májusában-júniusában világra hozhassák borjaikat.
Az általános vélekedéssel szemben a bőgés idején sem a szarvasbikák a „nagyurak’. A szarvasok világa valójában matriarchális társadalom, bár a bikák látványos alkata, habitusa és drámai küzdelmeik miatt egészen más a szarvasbőgés optikája. A csordákat sem a bikák irányítják, hanem az úgynevezett vezértehenek, és még a legnagyobb, legerősebb bikák is többnyire csak kísérgetik ezeket a tehenekből, ünőkből és borjakból álló csoportokat.
Ráadásul a bikák számára roppant megterhelést jelent ez az egy hónap. Előtte hatalmas agancsokat kell fejleszteniük, az agancs elkészültével pedig – közvetlenül a bőgés előtt – sok tartalékot kell magukra szedniük (erről is részletesen beszélünk a szarvasokról szóló kisfilmünkben).
Ilyenkor a bikák kitelnek, kifényesednek és izmosodnak is. Ezeket a hatalmasra hízott és izmosodott bikákat hívja a vadásznyelv döhérnek. Az ilyen bikák rendkívül látványosak, magabiztosak, súlyosak és erősek. De nem a bőgés végén! Mivel a bőgés idején gyakorlatilag nem esznek, némelyek leadhatnak akár 30-40 kilót is a hónap végére.
Magyarország több világrekorder bikával is büszkélkedhet.
A gímbikák agancsát szigorú standardok alapján bírálják el és pontozzák nemzetközi zsűrik, s a kapott pontszámok alapján érnek el minősítéseket, lesznek mondjuk arany- vagy ezüstérmesek, esetleg érnek el világrekordokat. Erről a folyamatról, a trófeabírálat történetéről és buktatóiról már korábban részletes cikket írtunk ITT.
Közlekedési szempontból is fontos tudni,
hogy mikor kezdődik a szarvasok násza, mert ilyenkor jelentősen megélénkül a szarvasok mozgása. Több okból is. Sok bika – főként a nagy öregek – jelentős távolságokat is megtesznek, mivel akár száz kilométeres távolságokra lehetnek egymástól a nyári szállásaik és a bőgőhelyeik. Magyarán: a bikák egy része vándorol. A mi bortokunkra például jellemzően déli irányból érkeznek bikák. Bizonyos bikák éveken át is megszokott időben érkeznek, s mindig ugyanabból az irányból, mint például az egyik legszebb bikánk, Edward is.
Másrészt gyakoriak a csetepatékat követő kergetőzések. Végül pedig azt sem hallgathatjuk el, hogy a vadászatok is megbolygatják a szarvasokat.
Azt is hozzá kell tenni rögtön, hogy a szarvasok vadászata egyelőre szükségszerű, mivel ezen a tájon egyelőre csak a vadászat szabályozza a szarvasok létszámát, ami a vadászat ellenére is évtizedek óta töretlenül emelkedik.
Ha erdős tájakon utazunk szeptemberben, fokozottan figyeljünk éjjel az útmentén fel-felvillanó szempárokra. Érdemes az ilyen tájakon – főként, ahol tábla is szarvasveszélyre figyelmeztet – visszavenni a tempóból. Én gyakran használok a legkritikusabb útszakaszokon ködlámpát is. A ködlámpa oldalra vetülő fényénél hamarabb tűnik fel a vad, mint a reflektor koncentráltabb fénysugarában.
Végül még egy jó tanács szarvasbőgés idejére, és talán ez a legfontosabb.
Ha azt akarjuk, hogy a lehető legjobb minőségű, legszebb, és legboldogabb életet éljük, ne hagyjuk veszni a vadon adta lehetőségeket! Főként azoknak mondom, akik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy Magyarországon, azon belül a világ legszebb szarvasainak vidékén élhetnek. Szeptember folyamán gyakorlatilag akkor gyönyörködhetnek a világ egyik legpompásabb természeti jelenségében, amikor csak akarnak.
Nekik mondom: ne hagyják veszni ezt a lehetőséget. Szánjanak rá időt, hogy elguruljanak egy közeli erdőig, ahol legtöbbször túrázni se kell (nem is jó ilyenkor), elég megállni bárhol, leállítani a motort, lehúzni az ablakot, s belehallgatni a mélysötét erdőkből felhangzó bőgésre. Megfigyelni, mennyire más és más karaktereket hallunk. A szarvasbőgés is milyen sokféle.
Ha rendszeresen megyünk ki ugyanarra a helyre évről évre, egy idő után bizonyos bikákat akár hangról is felismerhetünk. Nekem is vannak jól ismert, nagy kedvenceim, és szép emlékeim is rendkívül erős, hatalmas bikákról, és arról is, miféle koncerteket adtak.
Igaz, nekem könnyű,
mivel a szarvasbőgés közvetlenül az ablakom alatt zajlik, és sokszor akkor is a bőgő bikákat hallgatom, ha már aludni akarnék inkább.
Ilyeténképp a gímszarvasok nemcsak gazdasági szereplők, nemcsak a hazai vadon „koronás királyai”, hanem mentális egészségünk és boldogságunk karbantartói is – évről évre, míg csak gímszarvas él ezen a vidéken.
Addig is, míg nem kezdődik el a bőgés, és nem mentek ki hallgatózni, jó szívvel ajánlom a szarvasainkról szól kisfilmet! Ha pedgi érdemesnek találjátok rá, kérünk, osszátok meg másokkal is a cikkünket.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több szarvas
