Miért nem borítják be napelemekkel a Szaharát?
Ha a Szaharát napelemekkel fednék le, évente két és félmillió terrawattórányi energiát lehetne termelni, ami 96 Föld áramellátására elég lenne. Azonban egy ilyen lépésnek nagyon súlyos következményei lennének a klímára nézve, ugyanis megváltoztatná az éghajlati ciklusokat.
A Szahara lehűlne és csapadékosabbá válna, mely utóbbi miatt hatalmas óceáni ciklonok alakulnának ki, az amazonasi esőerdőből viszont sivatag lenne.
Azt az elsőre talán furcsának hangzó összefüggést már korábban megfigyelték, hogy ha a szaharában esik, az Amazonas vidékén nő a szárazság, viszont minél nagyobb a szárazság a Szaharában, az esőerdő annál gyorsabban nő.
Úgy tűnhet, hogy ezt a két régiót egy világ választja el egymástól, a NASA Calypso műholdja azonban meglepő kapcsolatot fedett fel köztük.
Évente mintegy 182 millió tonna homokot fúj el a szél a Szaharából, amely 4300 kilométert utazva keresztülszeli az Atlanti-óceánt, hogy azután az amazonasi esőerdőben landoljon. Ez a homok pedig tele van foszforral, ami kulcsfontosságú az erdő fáinak fejlődéséhez.
Nem túlzás tehát azt állítani, hogy az Amazonas azért létezik, mert létezik a Szahara, ahogyan erről már mi is írtunk. Mindez azonban arra is rámutat, hogy a klímaváltozásra nem feltétlenül megoldás a minél több napelem vagy szélturbina telepítése, mert ezek ugyanúgy negatív változásokat generálhatnak az éghajlatban.
Kép forrása: Carlos Leret/Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több éghajlat
még több 5G
Hiszen Afrika és Dél-Amerika sok millió évvel ezelőtt ugyanannak az őskontinensnek a része volt, mondhatni: testvérek. Nem csoda hát, hogy hatással vannak egymásra. 🙂