A mezei aszat virágzása hozza el a Kánaánt
Bár a mezei aszatot többnyire gyomnövénynek tartják (hogy mennyire, arról kicsit lejjebb), nálunk, a birtokon csak 2023-ban jelent meg, ráadásul épp a legintenzívebben „művelt” területrészeken, az Angolkert nyugati kerítése mentén, és a Nagykarám néhány bagolyboglyájának tövében. Persze, épp ezek azok a részek, amit elkerülhet a kaszálás, hisz a traktor kikerülő a kerítést és a boglyákat is, a szegélyek pedig lábon maradnak.
De nem is bánom, hogy megjelent a mezei aszat.
És nemcsak azért, mert országos gyakorisága, sok helyen tömegessége ellenére is nálunk új volt tavaly, hanem mint kiderült, rendkívül jó mézelő, egy igazi „lepkecsapda”.
2023-ban számos alkalommal láthattatok szép fotókat pókhálós lepkékről, akik egy csodaszép lila virágon pompáznak. Ezek a fotók kivétel nélkül a mezei aszaton készültek.
A mezei aszat
annyira lenyűgöző faunisztikai és fotózási lehetőségeket nyújtott, hogy aztán már védtem is (ettől kapna egy mezőgazda hetes erősségű agyvérzést), és a kaszálással egészen addig vártam, míg teljesen le nem száradt. És mennyire jól tettem. A mezei aszat előnye az is, hogy sokáig tart a virágzása, így sokáig látja el a környék nappali lepkéit, és a rovarok is élnek-halnak érte.
2023-ban is kaptunk a mezei aszattól új rovarfajokat, és már az idén is (hamarosan hozom róla a fotót is), holott tegnap (2024.06.28.) fotóztuk először az aszatokat, minthogy a napokban kezdtek virágozni, én meg a rossz időjárást kihasználva napokig a blogok és a fajlistával kapcsolatos elmaradások behozásán dolgoztam, ahogyan arról írtam is ITT.
Amint azt írtam, hogy néha elmarad bizonyos fajok felvezetése. Az imént megnéztem, végül is felvittem-e 2023-ban a növényeink listájára a mezei aszatot, és lássunk csodát: a mezei aszat ma sem szerepel a fajaink között. Így ma ő lesz 146. lágyszárú növényfajunk (a 145. az ebszőlő csucsor volt pár hete), és az összesített lista 987. faja.
Való igaz, hogy elgyomosodott területekről lehet leginkább ismerős ez a faj, és ezért nem feltétlenül néz ki jól, ha elszaporodik egy parcellában, de amíg a fűfélék dominálnak, meg sem látszik, később pedig miért is ne virágozhatna ezerrel?
Könnyen terjeszkedik,
mivel évelő faj, vagyis a tavalyi tövek is hajtanak. Magról és tőről is képes terjeszkedni. Mivel rögtön a megjelenését követően kímélni kezdtem, és termést is bőven hozhatott, jelentősen növelte az állományát 2024-re. 2023-ban körülbelül 15-20 tő virágzott, ez most legalább 60-80 tő. Több mint háromszorosa a tavalyinak, és ha ennek megfelelően a lepke- és rovarforgalom is háromszoros lesz, akkor 2-3, esetleg négy hétig is az Angolkert és a Nagykarám közötti vezető út maga lesz a Kánaán.
Talán megérne egy külön videót is. Jelenleg sehol nem lehet olyan jó felvételeket készíteni a birtok rovarvilágáról, mint épp az aszatokon. Van egy mézelő zónánk a Hospodán is, de az nem annyira látványos, s hamarosan elvirágzik.
Ha kicsit utánajárunk a mezei aszatnak, nemcsak azt látjuk, hogy az egész északi féltekén elterjedt növény, hanem hamar találunk olyan cikkeket is, melyekből kiderül: sokan a mezőgazdaság legádázabb ellenségének tekintik. Állítólag elszívja a nedvességet a haszonnövények elől, és ahol betelepszik mondjuk a kukoricába, a kukorica nem képes csövet hozni, de a gabonaféléket is kiszoríthatja. Irgalmatlan tömegben képes ellepni területeket.
Ez biztos igaz,
mert én is tudok innen körülbelül 5 kilométerre olyan területet, amit bő egy hektáron szinte csak mezei aszat borít. De ezek mind feltört területek. Nálam sosem volt. Általánosságban is elmondható az aszatfélékről, hogy csak mutatóba akadnak itt. De az is igaz, hogy kerülöm a terület bármiféle megbolygatását és feltörését. Még egy mézelő zóna kedvéért sem megyek bele szántásba.
Pedig sok helyen a mezei aszat ellen épp a mélyszántást tanácsolják a gazdáknak. Állítólag még a vegyszerezés sem elegendő, a mezei aszta szinte kiirthatatlan. Nem először szembesülök azzal, hogy az általánosan elfogadott nézetek nem tűnnek egészen igaznak nálam. Itt például parlagfű is csak elvétve akad. De ha megbolygatunk egy területet, azonnal megjelenik benne.
Kötve hiszem, hogy bolygatás nélkül jelentősen ellephetné a birtokot az egyébként őshonos mezei aszat. Egyelőre semmi gondot nem okoz, és szerintem nem is fog. Időnként megjelennek „gyomnövényfajok” a birtokon (ezek jelentős hányadban őshonos, virágos fajok), de amióta intenzív visszavadítás, kaszálás és területkezelés van (talajbolygatás nélkül) egyetlen gyomfaj sem tudott dominánssá válni. Évenként is rendkívül változó, hogy mely fajok törnek előre és szorulnak vissza.
Röviden:
Legyen a mezei aszat híre bármilyen rossz a gazdák körében, nálunk szívesen látott vendég, és számos lehetőséget kínál a számunkra. Minthogy most már nem csak mutatóban látjuk, azt remélem, hogy a következő egy hónapban kaphatunk tőle néhány új nappali lepkefajt.
Új nappali lepkébe botlani a kutatások előrehaladtával egyre bajosabb. De nem lehetetlen, amint legutóbb a hatfoltos csüngőlepke esetében is láttuk. Azt remélem, a mezei aszat sokat segít abban, hogy esetleg további látványos nappali lepkékkel gyarapodjon a fajlistánk és a fotóalbumunk is.
Hamarosan ki is megyek az Angolkert végébe, és megnézem, mi a helyzet ma délelőtt. Talán vérmes reményeimet meg is osztom az aszattal. Elmondom, mik az elvárások. Mondjuk július végéig két új nappali lepkefaj.
Hallod aszat?
Mi nem csak megtűrünk, örülünk is neked. Nekünk nem probléma, ha itt virágzol, kedves, mezei aszat. De cserébe hozd azokat a lepkéket!
Kedves aszat, legyen eszed!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Szeretem ezt az aszatot:-))