Mesterséges intelligencia segítheti a depresszió felismerését
Beszédelemzésen alapuló szoftvert fejlesztenek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei. Az alkalmazás már elkészült, de élesítéséhez további tesztekre van szükség.
Egyes előrejelzések szerint 2030-ra a depresszió róhatja a legnagyobb terhet a világ egészségügyi és gazdasági rendszereire. A tünetek sokszínűsége, a mentális problémák körüli stigma és az egészségügyet világszinten érintő humánerőforrás-gondok miatt azonban a betegséget nehéz és időigényes diagnosztizálni.
A depressziós betegek beszéde általában megváltozik: monotonabb és halkabb lesz, többször tartanak szünetet. Ezeket a jellegzetességeket tanítják meg a szoftvernek.
Az alkalmazást 2012-ben kezdték fejleszteni, miután a BME bekapcsolódott az Európai Űrügynökség egyik kutatásába, melyben a déli-sarki Concordia Űrkutató Állomáson dolgozók pszichés állapotát mérték fel. Mivel az ottani szakemberek sokszor bezárva, nehezen megközelíthető helyen dolgoznak, miközben télen a nappalok is nagyon rövidek, az általuk rendszeresen felolvasott rövid szövegek alapján a beszédükből próbálták meg kiszűrni pszichés állapotuk változásait. Ebből a projektből nőtte ki magát a Semmelweis Egyetem és a BME együttműködése.
A betegség felismerésére jelenleg leggyakrabban olyan teszteket használnak, melyek nem teljesen objektívek.
A kutatáshoz a Magyar Depressziós Beszéd Adatbázis depressziós és egészséges emberektől származó hangmintáit használták fel, az összesített eredményekből pedig kiderült, hogy az alkalmazás 76-84 százalékos pontossággal szűrte ki a depressziós betegeket. Úgy tűnik, hogy a beszéd segítségével a depresszió hamarabb felismerhető, és az automatizált szoftver széles körben is használható lenne, mint kiegészítő diagnosztikai eszköz. Nemcsak az általános orvosi praxisban, hanem akár mobil- vagy webes applikációk formájában is.
A depresszió korai felismerésével lerövidíthető és felgyorsítható lenne a betegút. Az érintettek hamarabb juthatnának el pszichiáterhez, ha már a háziorvosnál felmerülne, hogy esetleg depressziósak, és emiatt lehetnek fizikai tüneteik, például has- vagy hátfájdalmuk.
A mesterséges intelligencia bevonása ezért közvetve az életminőség javulására is hatással lehet, illetve a kórházban töltött időt és az ellátásra fordított költségeket is csökkenthetné, ezzel tehermentesítve az egészségügyi rendszert.
A beszámoló szerint az applikáció a betegek állapotának utánkövetesére és a különböző terápiák hatásosságának mérésére is alkalmas.
A BME-n már tesztelik az alkalmazást más nyelveken is, és szeretnének egy teljesen nyelvfüggetlen applikációt létrehozni. A szoftver nemcsak depresszió, hanem Parkinson-kór és diszfónia (száj- és gégedaganat vagy egyéb funkcionális rendellenesség) szűrésére is alkalmas.
Forrás: MTI, képek: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.
még több MI
még több cenweb
OMG…Van ilyenre igény? Ez borzasztó. Ha bárki is így akarna diagnosztizálni depressziót, nos én onnan futva menekülnék. Hova lett az empatikus ember, aki értő figyelemmel hallgatja meg a másikat. „Tudd a másik embert”- vagyis ismerd meg ki ő, akkor vele tudsz haladni a gyógyulásban nem csupán szemlélője leszel s főleg nem fogod lepasszolni egy algoritmusnak, ami alapján majd valaki hangszín és a beszéd sebessége alapján dilibogyót javasol.
Én nem vagyok ilyen pesszimista ezzel kapcsolatban. Szerintem nem kellene rögtön kivenni az embert a képletből, gondolom, lenne, aki felülvizsgálja a diagnózist és dönt a kezelésről is. Én tényleg abban látom a hiánypótlást, amit írtak, hogy pl. a háziorvosok is tudatosabbak lehetnek a mentális és pszichoszomatikus betegségek kapcsán, mert ez most eléggé eliskkad. Emellett szerintem az nem baj, ha vannak az embernek teljesen objektíven mérhető kritériumai egy olyan szubjektív területen, mint a pszichológia.
Próbálkoznak a képalkotás terén is a mesterséges intelligenciával- azt is ellenőrizni kell- szóval nekem csak az a bajom ezzel, hogy ez nem könnyít, hanem dupla munkát ad. Nem túl jó a régi dolgokra hivatkozni- azonban a háziorvosok régebben azok voltak akik a legjobban ismerték a hozzájuk tartozókat, akár több generáción keresztül is. A jelenlegi torzult”kérj időpontot, telefonon keress, felhőben a recept”stb. világban valóban a legfontosabb veszett el a személyes élő kapcsolat. Sajnálok mindenkit akit egy robot fog megszakérteni. Én a képzésben látom a megoldást, meg abban , hogy kiderüljön , alkalmas e valaki a sgítő-gyógyító munkára. Bárcsak lehetne mérni a személyiség jegyeket:, meg a hangulatot a hangszínből-)))kérdés hova relatálunk, ki/vagy mi a mérce? Amúgy teljesen OK amit mondasz, vannak nagyon jó pszichológiai tesztek a mentális problémák besorolására.
Igen, ezzel egyetértek. A klasszikus és jól működő háziorvosi rendszer lenne az igazi. Én mégis hajlamos vagyok hinni abban, hogy a MI hozzáadhat a gyógyítói munkához, és nem elvesz belőle – illetve, hogy lehet úgy használni, hogy egy plusz segítő eszköz legyen.