Magyar fejlesztésű eszközzel lassítják az ázsiai lódarázs terjedését

Magyar fejlesztésű eszközzel lassítják az ázsiai lódarázs terjedését

Idén nyáron első ízben figyelték meg Magyarországon az Európa felől érkező, egyébként Délkelet-Ázsiában őshonos invazív darázsfajt (Vespa velutina nigrithorax), amely az Európai Bizottság invazív fajokat tartalmazó listáján 2016 óta szerepel.

Első magyarországi egyedeit augusztusban találták meg Kimlén, egy Mosonmagyaróvárhoz közeli településen,

a fajjal kapcsolatos vizsgálatokat a MATE Genetikai és Biotechnológiai Intézetéhez tartozó Festetics Bioinnovációs Csoport méhészeti kutatásokkal foglalkozó munkatársai kezdték meg Kolics Balázs tudományos főmunkatárs vezetésével.

Felfalja a mézelő méheket

Hat példány szekvenálása alapján, molekuláris genetikai vizsgálatokkal megerősítették a sejtést, hogy a faj Európa felől érkezett hazánkba, egyben megkezdték egy génbank létrehozását is. Hosszabb távon, ha a darázsfaj elterjed, számos értékes genetikai információ ennek segítségével visszakövethető lesz.

Az ázsiai lódarázs mezőgazdasági kártevő. Táplálékának kétharmada a mézelő méhek (Apis mellifera) közül kerül ki, és egy-egy fészek létrejöttéhez nagyjából 12 kg rovar elfogyasztása szükséges. Ez azt jelenti, hogy az érintett rovarfaunában jelentős egyedszám- és diverzitáscsökkenés várható.

Szükséges a fészek eltávolítása

A tudományos konszenzus a fészek eltávolításának szükségességét emeli ki, ennek egyik leghatékonyabb módja az először 2018-ban alkalmazott rádiótelemetria.

Ezzel a módszerrel találták meg az első magyarországi fészket az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által megbízott holland és belga darázsbefogásra szakosodott vállalkozók.

A MATE szakértői a holland-belga cég rendszerétől teljesen függetlenül, mintegy másfél órával később megtalálták a fészket egy YUPITERU MVT-7100 rádiószkennerrel, saját készítésű antennával, és a darázsra szerelt Dessau 260 mg-os adóval, azaz a magyar szakembereknek sikerült a hazai rádiótelemetriás rendszert a nulláról egy hónap alatt felépíteni. Az elmúlt időszakban pedig Wohlfart Richárddal, a Budapesti Műszaki Egyetem munkatársával együttműködésben kifejlesztettek egy adót is.

Jelenleg a fészek felkutatásának és eltávolításának nincs alternatívája,

tehát a cél az, hogy a rádiótelemetriás technológiát minél olcsóbban rendelkezésre bocsáthassák. Ennek elsődleges célterülete a méhészet, másodlagos pedig a szőlészet és gyümölcstermesztés, mivel az ázsiai lódarázs észlelésének ők a kulcsfontosságú szereplői.

Az európai Vespa velutina lódarázs populáció olyan méretűvé nőtt egyedszámában és kiterjedtségben, hogy távolabbi közép- és kelet-európai pontokon bármikor újra előfordulhat, tartós megtelepedésének veszélyével pedig számolni kell.

A kutatásban a MATE Georgikon Campus részéről Petrovicsné Mátyás Kinga Klára és Kolics-Horváth Éva, a MATE Kaposvári Campus részéről Sipos Tamás működött közre. Külföldi szakemberként Josef Mayr (AGES, Ausztria) és Sophie Kratschmer (BOKU, Ausztria) vett részt a kutatásban, a terepi munkákat 18 önkéntes méhész segítette Magyarországról, Szlovákiából és Ausztriából. A rádiótechnológia területén Hosszú József és Wohlfart Richárd szakemberekkel dolgoztak, és dolgoznak jelenleg is együtt a kutatók.

Forrás: MTI, kép: Charles J. Sharp/Sharp Photography/Wikimedia

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

Kérj tőlünk hírlevelet!