Le a kalappal a magyar csillagászok előtt!
Az Európai Űrügynökség (ESA) tagországai közül a magyar csillagászok igen hatékonyan járulnak hozzá a tudományos programokhoz. Az ESA több mint 68 ezer, az elmúlt közel ötven évben született szakcikket elemzett azzal a céllal, hogy ezeken keresztül mutassa be, mennyire eredményesek az egyes űrtávcsövek és űrszondák.
A kutatás kitért az egyes tagországok eredményességére is. Az időbeli változások mellett felmérték a szakcikkek szerzőinek földrajzi eloszlását az űrügynökség tagországai között, majd ezeket az adatokat összevetették azzal, hogy mennyivel járulnak hozzá az egyes országok az ESA tudományos programjának finanszírozásához.
Az eredmények szerint minél nagyobb egy ország anyagi hozzájárulása, annál több szakcikket publikálnak a csillagászai. Néhány ország kutatói viszont feltűnően nagyobb hatékonysággal publikáltak új felfedezéseket az ESA-küldetések adatai alapján, mint amennyire azt a befizetéseik indokolták volna.
Miben tűnnek ki a magyar csillagászok?
Hollandia, Finnország és Magyarország a befizetései arányát jelentősen meghaladó mértékben járult hozzá kutatásokkal és publikációkkal az egyes programokhoz.
Magyarország a vizsgált időszakban több mint kétszáz elsőszerzős cikket jegyez, ami negyvenöt százalékkal több, mint amennyit a magyar költségvetési hozzájárulás alapján jósol a huszonkét tagországra vetített összefüggés (a holland eredményességi többlet negyvenkét százalék, a finn pedig negyven százalék). A magyar eredmények jelentős része a Gaia asztrometriai űrobszervatórium (ötvenhat cikk) és a Herschel infravörös űrtávcső (harmincegy cikk) adatain alapult.
Európában tehát a magyar csillagászközösség konvertálja a leghatékonyabban tudományos felfedezésekké az ESA-küldetések adatait.
“Szívós munkával sikerült elérnünk azt, hogy mára közel tucatnyi magyar csillagász folytat világszínvonalú kutatásokat a Tejútrendszer háromdimenziós térképét elkészítő forradalmi űrobszervatórium, a Gaia mérései alapján” – mondta ennek kapcsán Szabados László, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet professor emeritusa, aki a Gaia programban elsődlegesen a pulzáló változócsillagok kutatásaival foglalkozik.
“Az, hogy a magyar űrcsillagász szakma az ESA összes exobolygós űrteleszkópos küldetésében részt vesz, annak elismerése, hogy tudásunk és tapasztalataink a nemzetközi élvonalba tartoznak” – tette hozzá Szabó Róbert, az intézmény igazgatója, aki az ESA Plato és Ariel űrtávcső-programjaiban mvezet unkacsoportokat.
Magyarország 2015-ben lépett be az ESA teljes jogú tagországai közé. Az űrügynökség 2023-ban a Juice Jupiterszonda és a Euclid űrteleszkóp elindításával bővítette a tudományos programjait.
Forrás: MTI, kép: Pixabay
Légy oly kedves, oszd meg másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több kozmosz
még több kutatás
Légy oly kedves, oszd meg ezt a cikket!
Köszönjük!
