Ez a videó meggyőz róla, hogy a madarak és a tűzijáték viszonya tragikus
Új állatvédelmi rovatunkban szilveszter előtt is írtunk röviden arról, hogy a tűzijáték mennyire kedvezőtlenül hat a madarakra. A nagyobb madárgyülekezőhelyek közelében tartott lövöldözés akár százezres nagyságrendben is felverheti a madarakat. Magyarországon közismert a tatai vadludak esete, ahol szerencsére találtak megoldást: nem lehet tűzijátékot tartani. Mielőtt azt hinné bárki, hogy Tata speciális eset, hiszen igen kevés várost találunk, amely egyben jelentős madárgyülekezőhely, gondoljunk a kevésbé látványos énekesmadarakra is!
A városok madárvilága sem elhanyagolható!
Két okból sem. Egyrészt sok városi faj ma már komoly gondban van. Számos esetben írtam a verebek szorongatott helyzetéről, és mi magunk is mindent megteszünk a természetvédelmi területünkön azért, hogy a verebek fogyatkozását lassítsuk. Így tehát – ha a humánus eljárás és együttélés önmagában nem volna igény (sajnos sok helyen nem az) – szigorúan természetvédelmi, fajvédelmi szempontok alapján is egyre kevésbé védhető a városi madarak bármiféle zavarása. Igaz, épp a verebek viszonylag védettek az éjszakai behatások ellen, hiszen zárt helyeken, üregekben, tetőszerkezetekben, odúkban éjszakáznak. Ugyanez igaz a cinegékre is. Bár, amint látni fogjuk hamarosan, ez sem ennyire egyértelmű.
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy sok nagyváros ad otthont telelő énekesmadaraknak, nem ritkán akár tömegesen is. Magyarországon például a rigófélék, elsősorban a fenyőrigó akár ezres-tízezres nagyságrendben is telelhet a nagyobb városok parkjaiban. Amikor szerencsénk van, a messzi északról jöhetnek hozzánk szintén ezres nagyságrendben csonttollúak is, akik az úgynevezett inváziós években szinte kizárólag a nagyvárosokban mozognak és éjszakáznak.
Ennél is látványosabb a seregélyek gyülekezése sok európai városban,
többek között Londonban, Róma pedig lassan épp annyira híres a télen a városban éjszakázó milliós (!!!) nagyságrendben éjszakázó seregélyeiről, mint a Colosseumról vagy a Vatikánról. Számos dokumentációt találunk arról, hogy ezek a városokban telelő, éjszakázó fajok ezrével pusztulnak el szilveszter éjszakáján. A megriadt és tömegével rajzó madarak nekiütköznek az épületeknek, ablakoknak.
Korábban írtunk arról is, hogy a városi épületek, a magas irodaházak, a hatalmas üvegfelületek egyébként is felfoghatatlan pusztítást visznek végbe a madárvilágban. Az USA-ban az évente a városokban elpusztuló énekesmadarak száma százmilliós nagyságrendű! Ez egészen rémisztő. Nem csoda, ha sok énekesmadárfaj populációja már alig-alig bírja a terhelést. Sose felejtsük el, hogy egy-egy kockázati tényező (mint amilyen a szilveszteri pánik), nem egyszerűen önmagában jelent veszélyt. Sok egymástól független kockázati tényező, stressz és veszteség, összességében vezethet el egy-egy faj drasztikus megritkulásához, szélsőséges esetben – és sajnos egyre gyakrabban – elvesztéséhez is. (Legutóbb a hajdanán Magyarországon területén is rendszeres vékonycsőrű póling kipusztult fajjá nyilvánításáról írtunk ITT.).
Könnyű elképzelni, hogy az éjszaka közepén váratlanul kipattanó „háború” fény- és zajhatásai mekkora riadalmat keltenek a madarak körében. A seregély esetében például ezeken a telelő- éjszakázó helyeken milliós nagyságrendben is szárnyra kaphatnak madárcsapatok. Hollandiában több kutatás szerint is a nagytermetű vadludak kelnek útra az éj közepén több száz kilométeres „random vándorlásra” szilveszter éjjelén. Aki járt már Hollandiában a téli időszakban, tudhatja, hogy Hollandia a telelő vízimadarak miatt ebben az időszakban gyakorlatilag olyan, akár egy madárszafari. Bármerre járunk az országban, egymást érik a madárcsapatok. Nem csoda hát, hogy a tűzijáték is vadludak százezreire van hatással. Valószínűleg ugyanez igaz a vadludaknál is nagyobb tömegben telelő, és a vadludaknál is érzékenyebb partimadár-tömegekre.
Itt felvetődik egy érdekes kérdés és lehetőség is.
Télen a Magyarországon és Hollandiában telelő nagy lilikek hajlamosak arra, hogy a két ország élőhelyei között ingázzanak. Ugyanaz a nagy lilik képes egy szezonban többször is területet váltani a két ország között. Többen kérdezték, amikor erről posztoltunk, hogy mi ennek az oka. Választ azonban nem tudtunk adni rá. Ha viszont arra gondolunk, hogy Hollandiában rendszeresen kapnak szárnyra vadludak százezres tömegei a szilveszteri tűzijátékok miatt, akár összefüggés is lehet a szilveszteri tűzijátékok és az „inagázás” között. Így talán nem is ingázásról van szó, hanem szétszóródásról, kényszerű területváltásról. Ennek tisztázása azonban a jelölési adatok részletes elemzésére volna szükség.
A vadludak egyébként is kényesek a zavarásra. Nem véletlenül alakulnak ki az éjszakázóhelyek olyan területeken, amelyek nyugalmasabbak az átlagosnál.
De mi a helyzet a többiekkel?
Térjünk vissza a városba, és a városban telelő, esetleg a városban élő fajokhoz! Az idén sokan láthattunk egy felvételt, ami 2024/2025 szilveszterén készült egy vándorsólyomról, aki viszonylag védett helyen éjszakázott, egy mesterséges költőládában. A felvételen azt látjuk, hogy jóval védettebb, mint mondjuk egy fasoron éjszakázó seregély, csonttollú vagy fekete rigó, mégsem képes biztonságban kihúzni a tűzijáték végét. Először a láda belseje felé menekül, de az ismétlődő fény- és hanghatás miatt ott sem érzi magát biztonságban. A madár szemlátomást nem tud mit kezdeni a helyzettel és pánikol. Otthon van, megszokott környezetben, mégis veri magát odabent. Végül kirepül a vaksötét éjszakába.
Az olyan fajok esetén, amelyek nem éjjeli madarak, az ilyen pánikszerű kirepülés nem sok jóval kecsegtet. Épp az ilyen madarak repülnek aztán neki pár száz méterrel arrébb egy toronynak, épp az ilyen madarak szállnak aztán megállás nélkül egész éjszaka, mígnem hajnalban ismeretlen területen találják magukat, néha már a tenger vagy az óceán fölött.
Ha valakinek lett volna kétsége eddig, hogy mennyire rémisztő a madarak számára a tűzijáték, annak a szóban forgó felvétel megtekintése után nem lehet kétséges. A világ leggyorsabb élőlénye, a vagány és kemény vándorsólyom is úgy pánikol szilveszterkor, mint a kiscsirke.
Nem vagyok híve a szélsőséges, radikális természet- és környezetvédelmi intézkedéseknek, mert azok sokszor csak elmérgesítik a helyzetet a természetvédők (zöldek) és a civilek között, de a tűzijáték betiltását megfontolnám. Ahogyan azt Tatán tették, és teszik egyre több városban. Ezek a helyi példák azt mutatják, hogy megoldható ez, még ha nem is nyeri el mindenki tetszését. Ha pedig nem teljes körű tiltásban gondolkozunk, akkor pénzt kellene adni arra, hogy részletes tanulmányokat készítsenek szakemberek arról, melyek azok a települések, ahol helyi tiltás indokolt lehet, akár énekesmadarak miatt is.
Egyébként pedig honnan vesszük, hogy a tűzijáték az ünnep egyetlen adekvát formája?
Még ha én személy szerint nem is vagyok nagy szilveszteri partiarc, megértem azokat, akiknek a szilveszter fontos. Én nem tartozom az ünnepeket fikázók körébe, épp ellenkezőleg. Ha őszinte akarok lenni, megvetem azokat, akik lesajnálnak és kigúnyolnak minden ünnepet. Nekem a szilveszter nem igazán fontos, de megértem, ha valakinek az. Sőt: szeretném, hogy nekem is fontosabb legyen, és én is egyre több okot találjak az életemben arra, hogy a szilvesztert is ünnepeljem. (Magyarán: ha nekem nem fontos, az én gondom.)
Csak épp azt mondom: rakjunk inkább hatalmas máglyákat a főtéren, mint a barbárok, végtére is a szilveszter egy hamisítatlan pogány ünnep, és táncoljunk pucéran körötte, ez legalább valódi közösségi élmény volna, nem úgy, mint a magányos-kiscsoportos random lövöldözés. Táncoljunk, riszáljunk, fetrengjünk egy nagy tűz körül, legyen ez, vagy bármi más, csak ne a tűzijáték.
Az illusztrációkat és a borítóképet Leonardo mesterséges intelligenciával generáltuk
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madárvédelem
