Valódi alien a világ legnagyobb virága
Amilyen nagy, sok szempontból éppolyan kellemetlen a legnagyobb virág a világon, amely felülír szinte minden idilli érzést, amelyet a virágokhoz társítunk. Szagában és küllemében is leginkább rothadó húsra hasonlít, ezzel csábítja a beporzó rovarokat és más állatokat, például egereket és a vaddisznókat, akiket felvillanyoznak az ilyesfajta csemegék.
A hullaliliom vagy óriás bűzvirág
Nem véletlenül hívják a Délkelet-Ázsia trópusi dzsungeleiben honos Rafflesia (raflézia) nemzetséget, amelyhez tartozik, angolul hullaliliomnak vagy hullavirágnak, magyarul pedig óriás bűzvirágnak a Rafflesia arnoldiit, amelyet sokáig a legnagyobb fajként tartottak számon. (A nemzetséget ugyanakkor az egykori brit gyarmat, Szingapúr alapítójáról Sir Stamford Rafflestről nevezték el, akit elkísért Délkelet-Ázsiába a botanikus Joseph Arnoldi is, akinek nevét az említett faj őrzi.)
A Rafflesia arnoldii helyét azonban úgy tűnik, átvette egy másik faj az élen. Néhány éve ugyanis Indonéziában, a nyugat-szumátrai Agam régió egyik védett erdejében, Maninjauban rátaláltak egy példányra, amely a Rafflesia tuan-mudae fajhoz tartozik és 111 centis az átmérője. A korábbi rekorder, amelynek átmérője négy centiméterrel volt kisebb, pontosan ugyanott virágzott, ami arra utal, hogy mindkettő ugyanabból a növényből fejlődhetett.
Egy titokzatos élősködő a dzsungel mélyén
A Rafflesiák többnyire trópusi vadszőlőn élősködnek, az említett faj például a Tetrastigma nevűn. A növény magjai valamely állat által jutnak a gazdanövénybe, behatolnak a gyökérszövetbe, és a rügyek kifejlődése előtt meghatározatlan ideig a gazdaszövetben növekednek. A rafléziának nincsenek levelei, szára, sem gyökere, és egészen addig a gazdanövény belsejében rejtőzik, amíg készen nem áll a szaporodásra. Ekkor körülbelül húsz centis bimbó jelenik meg a gazdanövényen, amely lassan bomlik ki. Akár egy évbe is beletelik, mire megjelennek vastag, foltos vörös szirmai. Ezután viszont felgyorsulnak a folyamatok, a virág egy hét múlva elpusztul, a növény pedig ismét eltűnik a gazdatestben.
A részletesnek látszó leírás ellenére ezen növények életciklusáról meglehetősen keveset tudnak a kutatók, termeszteni pedig szinte lehetetlen. Ez utóbbi viszont fontos lenne, mert a Rafflesia-fajok, melyek többségét az utóbbi évtizedekben fedezték fel, legtöbbje a kihalás szélére került. Sok helyen akkor irtják ki őket, amikor mezőgazdasági területet létesítenek.
Hogyan lehetne megvédeni?
A legjobb megoldás az élőhelyek védelme lenne, ha lehetne tudni, hogy hol találhatók Rafflesiák. De gyakran nem tudni. Az élőhelyen belüli védelmen kívül szóba jöhetnének a magbankok vagy botanikus kertek, a Rafflesia azonban nehezen kezelhető. Az egyetlen botanikus kert, ahol sikeresen termesztették, az indonéziai Bogorban található, ahol Rafflesiával fertőzött szőlővel oltják be a nem fertőzött tőkéket. Kutatók ezt a módszert próbálják most alkalmazni a Fülöp-szigetek egyik védett erdejében is.
Forrás: New Scientist, New Scientist, Wikipedia, kép: Unsplash
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több leg
Ezúttal nem bánom, hogy nincsenek szagos videók. 😉🙂
😂😂