Klímaváltozás Európában | Világelsők vagyunk a felmelegedésben

klímaváltozás Európában

Klímaváltozás Európában

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete és az Európai Unió klímaügynöksége, a Kopernikusz Légkörfigyelő Szolgálat közös, 2023-ra vonatkozó európai klímajelentése nem túl fényes képet fest a kontinens időjárását jellemző tendenciákról. Mint írják, Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense: a hőmérséklet a globális átlag majdnem kétszeresével emelkedik.

Az utóbbi öt év átlaga szerint a hőmérséklet Európában jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, míg globálisan ez 1,3 fok.

Szélsőséges időjárási események

Mindez nemcsak az egyre intenzívebbé váló hőhullámokkal, az erdőtüzek számának növekedésével és a gleccserek gyorsuló olvadásával illetve hóhiánnyal jár, hanem azzal is, hogy a szélsőséges időjárási események miatt Európa-szerte nő a halálesetek száma.

A jelentés szerint tavaly több mint 150 ember vesztette életét viharokkal, árvizekkel és erdőtüzekkel összefüggésben.

Ugyanakkor akad néhány kivétel is: a hőmérséklet Skandináviában és Izlandon tavaly az átlag alatt maradt.


A legjelentősebb éghajlati események

A jelentés főbb megállapításai az európai hőmérséklettel kapcsolatban:

  • 2023 volt a legmelegebb vagy a második legmelegebb év a mérések kezdete óta (az adatsortól függően).
  • Az év 11 hónapjában volt átlag feletti a hőmérséklet, a szeptember pedig az eddigi legmelegebb volt.
  • 2023-ban rekordszámú napot jellemzett „extrém hőstressz”, és Európa-szerte növekvő tendenciát mutat a fokozott hőstresszel járó napok száma.

A hőség okozta halálozások száma körülbelül harminc százalékkal nőtt az elmúlt húsz évben, és a megfigyelt európai régiók 94 százalékában emelkedett.

Éves felszíni levegő hőmérsékleti anomáliák a különböző adatsorokkal

Hőhullámok és erdőtüzek

Így alakult az óceánok hőmérséklete

  • Az év egészét tekintve az óceánok átlagos tengerfelszíni hőmérséklete Európa-szerte a rekordmagas volt.
  • Júniusban az Atlanti-óceánt Írországtól nyugatra és az Egyesült Királyság környékén tengeri hőhullám sújtotta, amelyet hol „szélsőségesnek”, egyes területeken pedig „extrémen túlmutatónak” minősítettek. A tenger felszínének hőmérséklete akár öt fokkal is az átlag felett volt.

A tengerfelszín hőmérsékletének alakulása a rekordmelegtől az átlagosnál hűvösebbig (a szürke szín jelöli a szárazföldet)

A folyók vízhozama

2023-ban Európa egészében az átlagosnál körülbelül hét százalékkal több csapadék hullott.

  • Decemberben a folyók vízhozama rekordmagas, a folyóhálózat csaknem egynegyedénél „kiugróan magas” volt.
  • 2023-ban a vízhozam a folyóhálózat egyharmadán haladta meg a „magas” árvízi küszöböt, 16 százalékán pedig a „súlyosat”.

Megújuló energiaforrások:

  • Az év során rekordmennyiségű áramot termeltünk megújuló forrásokból, melynek részaránya 43 százalék lett.
  • Az októbertől decemberig átlagon felüli viharaktivitás átlagon felüli szélenergia-termelési potenciált eredményezett.
  • A folyóvízi vízenergia-termelés potenciálja az év egészében átlag feletti volt Európa nagy részén, ami az átlagon felüli csapadékmennyiséghez és a folyók vízhozamához kapcsolódik.
  • A napelemek energiatermelése Északnyugat- és Közép-Európában elmaradt az átlagtól, míg Délnyugat- és Dél-Európában, valamint Skandináviában felülmúlta azt.
A megújuló energiaforrások aránya

Így alakult a hó- és gleccserhelyzet

  • Európa nagy részén az átlagosnál kevesebb havas nap, különösen Közép-Európában és az Alpokban, télen és tavasszal.
  • Az Alpokban 2023-ban rekordmennyiségű gleccserjég tűnt el, ami az átlag alatti havazásnak és a nyári hőhullámoknak köszönhető
  • 2022-ben és 2023-ban az Alpok gleccserei mintegy tíz százalékot veszítettek a méretükből.

Így fogynak a gleccserek

Az Északi-sarkvidéken

  • A sarkvidék egészét nézve ez volt a hatodik legmelegebb év, a sarkvidéki földterületet tekintve az ötödik legmelegebb, szorosan követve 2022-t. Az öt legmelegebb évet az Északi-sarkvidéken mind 2016 óta dokumentálták.
  • A Jeges-tenger jegének kiterjedése 2023 nagy részében az átlag alatt maradt. A márciusi éves maximumon a havi kiterjedés négy százalékkal maradt az átlag alatt, és az ötödik legalacsonyabb volt. A szeptemberi éves minimum 18 százalékkal maradt az átlag alatt, így a hatodik legalacsonyabb volt.
  • A szubarktikus és az északi-sarkvidéki erdőtüzekből származó összes szén-dioxid-kibocsátás a második legmagasabb volt. A legtöbb magas szélességi fokon lévő erdőtűz Kanadában történt május és szeptember között.

Forrás: Meteorológiai Világszervezet, képek: Pixabay, MV, Copernicus

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több cenweb

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

2 hozzászólás

  1. Hű, ez alapos! Azt hiszem épp erről írt valamit Szabó Edit a napokban valamelyik cikkünk alatt. Talán a kínai ítéletidő kapcsán.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük