Kis színjátszólepke a 61. nappali lepkefaj a rezervátumban | Videók!
Nagy ajándék, remek és fontos találat ez több szempontból is. Nemcsak egy kivételesen szép fajjal rugaszkodunk el a „hatvanas szinttől” (reményeink szerint a vizes élőhelyeink és a mézelő zónáink jóvoltából felmehetünk hetvenig is 2025-ben), hanem fontos fajjal is. A kis színjátszólepke (Apatura ilia) megjelenése – bár nem számítottunk rá – már egyértelmű pozitív visszajelzés az élőhely-átalakításunkról, hiszen jellemzően vízfolyásoknál találjuk a leggyakrabban (a legtöbbet a Mura árterében láttam). Nem véletlenül nem találkoztunk vele eddig, és nem véletlenül bukkant fel az idén.
A kis színjátszólepke a rezervátum területén észlelt 1026. faj!
A kis színjátszólepke védett, eszmei értéke 10 000 forint.
Arról, hogy mégis mennyire ritka ez a faj, úgy alkothatunk képet, ha összevetjük más fajok gyakoriságával. Az izeltlabuak.hu oldalon a mai napig (2025.06.06.) 804 észlelés adatait láthatjuk. A birtokon szintén előforduló – méghozzá rendszeresen előforduló – nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutilus) (ő is védett, 50 000 forint eszmei értékű faj) 830 adattal büszkélkedhet, vagyis körülbelül ugyanolyan gyakoriságú faj, mint a kis színjátszólepke. A birtokon is gyakori pókhálós lepke (Araschnia levana) észleléseinek száma 1225, míg az egyik leggyakoribb és legfeltűnőbb hazai lepkefajunkat, az Atalantalepkét (Vanessa atalanta) 1684 alkalommal töltötték fel a lepketérképre.
Magyarországon három színjátszólepke-faj él.
- Kis színjátszólepke (Apatura ilia)
- Nagy színjátszólepke (Apatura iris)
- Magyar színjátszólepke (Apatura metis)
A legritkább a magyar színjátszólepke (Apatura metis), amelyről a lepketérképen mindössze 32 adatot találunk, és amelynek elterjedése egészen kicsi területre korlátozódik: szinte valamennyi adata a Duna alsó-középső szakaszáról származik (más források szerint előfordul a Tisza alsó szakaszán és a Duna és a Mura árterében is). A magyar színjátszólepke is védett, Vörös Könyvben szereplő faj, eszmei értéke 100 000 forint.
A nagy színjátszólepke (Apatura iris) se sokkal gyakoribb,
összesen 96 észlelést találunk róla. Védett, eszmei értéke 50 000 forint. Szerepel a Vörös Könyvben és Natura 2000 faj. Az utóbbi kategória kissé leegyszerűsítve annyit tesz, hogy ritkasága miatt hivatkozási alap lehet, mondjuk egy terület védetté nyilvánításakor. Régebben – mint oly sok mára megritkult faj – elterjedtebb volt a hegy- és dombvidéki tájakon, napjainkra viszont gyakorlatilag két helyre szorult vissza: az Északi-középhegységbe (azon belül leginkább a Bükkben találunk összefüggő állományt) és az Őrségbe. Kevésbé kötődik vizes élőhelyekhez, de kedveli a hűvös, erdei patakpartokat.
Fontos a trend is: a nagy színjátszólepke állományai zsugorodnak, tehát úgy tűnik veszélyben van (ezét szerepel a Vörös Könyvben). Megritkulásának okairól egyelőre nem találtunk forrásokat. Mivel a tápnövényét a különböző fűzfajok adják, a tápnövények ritkulása nem állhat a háttérben.
Mint tipikus hegyvidéki lepkefaj, tökéletesen illene „a profilunkba”. Számos olyan faj él a birtokon (kétéltű, madár, éjjeli lepkefaj), amelynek élőhelyigénye megegyezik a nagy színjátszólepke igényeivel. Miután a kis színjátszólepke megkerült, talán abban is reménykedhetünk, hogy előbb-utóbb megkerül a nagy színjátszólepke is.
Összefoglalva néhány lepkefaj gyakoriságát (2025.06.06-ig)
- Atalantalepke (Vanessa atalanta): 1684 észlelés
- Pókhálós lepke (Araschnia levana): 1225 észlelés
- Nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutilus): 830 észlelése
- Kis színjátszólepke (Apatura ilia): 804 észlelés
- Nagy színjátszólepke (Apatura iris) 96
- Magyar színjátszólepke (Apatura metis) 32
Magyarországon színjátszólepke-fajai közül 2025.06.06-ig egyet sem sikerült bizonyítanunk a birtokon, így tehát nemcsak egy fajt, hanem egy egész csoportot köszönhetünk a fajlistánkon.
A kis színjátszólepke a vizes élőhellyé válásunk miatt jelent meg!
2025.06.06-án reggel a Sakál-gázlónál azért álltam hosszasan, mert nem sokkal korábban a Nagyberek-csatornánál egy hím kisasszony szitakötőt (Calopteryx virgo) láttam repülni észak, vagyis a Sakál-gázló felé. Mivel azt reméljük, hogy a vizes élőhelyrehabilitációnk miatt a kisasszony szitakötő rendszeressé válhat, s főként az olyan pontokon, mint amilyen a sóderes és árnyékos Sakál-gázló, a tervezettnél többet várakoztam ott. Másfelől jelenleg épp a Sakál-gázlónál van a legtöbb mézontófű (Phacelia tanacetifolia) (Az idén, először a birtok történetében mézontófű is akad a mézelő zónáinkban.) Ezért több időt szántam a rovarvilág megfigyelésére.
Először egy kis színjátszólepke tűnt fel a kavicságyon,
de csak rövid időre, ám aztán lehetőség nyílt az alapos és hosszas megfigyelésre. Olyannyira, hogy nem is a színjátszólepkék álltak odább végül, hanem én. A megfigyelésük ideje alatt (körülbelül 30-40 perc) gyakorlatilag a viselkedésük és életmódjuk minden fontos jellegzetességét megfigyelhettem. Az első példány például, amint megzavartam, nem elrepült, hanem felszállt viszonylag magasra a patakparti éger lombjába. Ez más lepkefajokhoz mérten furcsa volt. Később sokáig szívogatott a sóderágyon – csatlakozott hozzá két Atalanta-lepke (Vanessa atalanta) és a két C-betűs lepke (Polygonia c-album) is.
A többi fajjal békésen megfért.
Valamivel később pár méterrel odébb, a Sakál-tókánál kötött ki, ahol újabb példány csatlakozott hozzá. Itt a sáncon és a növényzeten sütkéreztek, egyikük pedig a sáncon talált nyest (Martes foina) ürülékén táplálkozott (az ürülékfogyasztás az irodalom szerint inkább a nagy színjátszólepkére jellemző). Az először félénk lepke itt már kezes volt, közelről fotózhattam és videózhattam. Félszemmel figyeltem a mézontófüveket is, de arra nem ment rá egyik színjátszólepke sem. Ugyanakkor mégsem zárnám ki teljesen, hogy a mézelő zónánknak is szerepe van az új faj megjelenésében. Bár például a Wikipédia szerint nem nektáron él, hanem fűz- és nyárfajok nedveit szívogatja.
Füzeket találhat szerencsére nálunk bőven, nyárfajokat a völgyben egyelőre nemigen, de épp az idén kezdtünk hozzá a fűzállomány megerősítésének kecskefűzzel (Salix caprea), és a fehér nyár (Populus alba) betelepítésének is. És épp a Sakál-gázlónál van lerakva a vízbe most is néhány fehér nyár csemeténk. Talán ezeket a csemetéket érzékelve kerültek oda a színjátszólepkék?
Talán „csak” a szerencsés kombináció hozta nekünk ezt a pompás fajt:
- Tekintélyes lomberdő közelsége
- + fűz- és nyárfajok (csemeték) jelenléte
- + stabil vízellátás
- + ásványi anyagokban gazdag kavicsos gázló (folyókra is emlékeztethet)
- + intenzív nektárforrás
- + napozóhelyek bősége
- + és állati ürülék jelenléte.
Bár sok időt töltöttem a fotózásukkal,
olyan képet nem sikerült lőni, ami tökéletesen hozná ki a kis színjátszólepke varázslatos ibolyakék színét. Ez a szín csak bizonyos szögből látszik. Hirtelen tűnik elő, ha a fény úgy esik a lepkére, majd egy szemvillanás alatt eltűnik, s a lepke ismét barna lesz. Erre utal az elnevezése is, funkcióját tekintve pedig ez a színváltás a ragadozók összezavarását szolgálja. Nem tudom, pontosan mennyire hatékony ez ragadozók ellen, de hogy a fotóst rendesen összekavarja, az biztos. Nem tudtam rájönni, pontosan milyen szögből lehet a legelőnyösebben, vagyis a legkékebben fotózni ezt a fajt.
Ellentétben a fecskefarkú lepkével (Papilio machaon) vagy a méterre ugyanitt 2024-ben észlelt kis Apolló-lepkével (Parnassius mnemosyne), rendkívül biztató, hogy nem gyorsan átrepülő példányokról van szó, akiket aztán többé nem látunk viszont. Már az is meglepett, hogy ketten voltak. Hosszasan időztek a Sakál-gázlónál, és olyan helyen, ami a szakirodalom szerint is ideális lehet a számukra. Láttunk már olyat birtok történetében az utóbbi évek során, hogy egy korábban hiányzó faj megjelent nálunk, majd rendszeres lett.
Most abban reménykedünk,
hogy esetleg megtörténhet ez a kis színjátszólepkével is. Ha igen, akkor megint csak egy fontos természeti értékkel gazdagodnánk. Ismét volna plusz egy faj, aki miatt 11 hektáros visszavadított udvarunkat joggal mondhatnánk rezervátumnak.
A kis színjátszólepke megjelenése nemcsak arra biztat minket, hogy folytassuk a vizes élőhely-rehabilitációt, hanem a füzek és nyárfák telepítését is fokozni kell. Már jóval korábban is felismertük a fűz- és nyárfajok fontosságát, arról is írtunk, hogy a lepkefaunára is kedvező hatással lehet, ha nagyságrendekkel több fűz- és nyárfaj található a birtokon, ám most, amikor megjelentek nálunk a színjátszólepkék (és már várjuk a nagy színjátszólepke felbukkanását is), még fontosabbá vált a fásítás a patakparton.
Indikátorfajaink között eddig nem szerepeltek a színjátszólepkék, mostantól viszont célunk, hogy a kis színjátszólepke rendszeressé váljon. Ennél is grandiózusabb álmunk mostantól, hogy pár év múlva a nagy színjátszólepke is megkerüljön.
Borítókép: Wikipédia
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több lepke
