Tízből csak három magyar ismer fel egy online csalási kísérletet
Tíz magyarból mindössze három képes éles helyzetben felismerni egy online csalási kísérletet, a felhasználók felkészületlensége így a teljes pénzügyi ökoszisztéma biztonságát veszélyezteti – derül ki a Cyber Islands kiberbiztonsági közösségnek a Mastercard szakmai támogatásával készített friss kutatásából.
A kiberbűnözés mára igen jó üzletté vált,
ezért az ellenállóképesség immár kritikus fontosságú. 2025-ben az igazolt veszteség világszinten 21 milliárd dollárra tehető, ami 26 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az incidensek jelentős részét azonban be sem jelentik a károsultak – mondta el a Mastercard Magyarország kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója a felmérést ismertető pénteki budapesti sajtótájékoztatón.
Wittinghoff Dániel hangsúlyozta, a kiberbűnözés ma már szervezett tevékenység, sokszor cégszerűen működik, miközben a támadási kapacitás szinte végtelenné vált a mesterséges intelligencia és az automatizáció elterjedésével. Minimális tárgyi tudással bárki hozzájuthat a kiberbűnözésehez szükséges eszközökhöz.
A digitális tér minden szereplőjének felelőssége,
hogy védje saját magát és hogy keresse a kibervédelmet hatékonyabbá tevő együttműködéseket. A hazai kis- és középvállalkozások többsége nem foglalkozik kibervédelemmel, amíg komolyabb kár nem éri őket. Noha a felmérések szerint a legnagyobb pénzügyi veszteséget okozó adathalászat (phising) a magyar cégek működése során is mindennapos jelenség, a legtöbb helyen mégsincs ellene rendszerszintű védelem.
A Cyber Islands a 18-65 év között magyar lakosság körében, 1000 fős bevonásával végzett kiberbiztonsági kutatást. Felmérésükből az derült ki, hogy a magyarok 82 százaléka felkészültnek érzi magát a digitális csalásokkal szemben, ám az elméleti teszt alapján valójában 40 százalékuk „digitálisan éretlen„. A tudás és a cselekvés közötti jelentős a szakadék: még azok is hibáznak a csalások felismerésénél, akik elméletben felkészültek. A kitöltők harmada képtelen volt felismerni csaló üzeneteket a gyakorlatban a leggyakoribb csalási szcenáriókban – összegzett Wittinghoff Dániel.
Csertán Ákos, a Cyber Islands társalapítója elmondta,
kutatásuk egy önbevallásos kérdőívből és egy elméleti tesztből állt, és az alapvető digitális képességekkel már rendelkező, internetet használó lakosságra reprezentatív. A digitálisan éretlenek (akik egyszerű kérdésekre sem tudtak helyes választ adni) aránya 40 százalék volt, közepes ismeretekkel rendelkezett a válaszadók 32 százaléka, míg a digitálisan érettek csoportja 29 százalékot tett ki. A legveszélyeztetettebb csoport nem a tudatlanság miatt sérülékeny, hanem a túlzott magabiztosság miatt, az ismeretlen fenyegetési technikák ellen ugyanis a meglévő tudásbázis nem nyújt védelmet.
A viszonylag jobban – bár még mindig nem eléggé – ismert csalási formák közé sorolta a hamis szolgáltatói értesítéseket, munkaajánlatokat, privát üzeneteket, csomagküldést, online piactéri csalásokat, rámutatva: a kitöltők negyede még a legszokványosabb csalási technikáknak is bedőlt. Kevésbé ismert csalási formáknak bizonyultak a hamis weboldalak és a mesterséges intelligencia által generált hírek, a legutóbbi típusnál csak a kitöltők negyede ismerte fel a hamis tartalmakat. A legtipikusabb magabiztos-alacsony tudású felhasználók a 18-29 év közötti, falvakban élő, alacsony végzettségű nők.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Forrás: MTI | Borítókép: Pixabay
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több kiberbűnözés
Az ilyen témájú cikkektől szorongás rohamom lesz- elgondolom, hogy borul minden internet alapú dolog ha egy furmányos fiatal kitalál valamit és ki is próbálja. Lásd a történetet Gundalffal. Ezért nekem pl. sosem lesz olyan applikációm amivel fizetni lehet telefonról. Meg nem utalok telefonról semmit, sőt mindig utánvétes vásárlást csinálok. Biztosan maradinak látszom- nekem riasztó az is, hogy pl. a páciensek dokumentációja ott van a felhőben s ha nem működik az EESZT pl, akkor egy eszméletlen betegről semmit nem tud meg az ember, vagy csak szóbeli bemondásból áttételesen.. Olvasás nélkül törlöm az összes furcsa üzenetet, valamint sosem veszem fel a telefont ismeretlán szám esetén.