Természetvédelmi kertművelés: Befejeztük az Angolkert felújítását!
Már 2025-ben is jeleztük, hogy hozzálátunk az Angolkert megújításának, mert a nagy karantén, vagyis 2019. óta gyakorlatilag nem kaszáltuk a tisztásokat, és tág teret adtunk a vadonnak arra, hogy a maga kedve szerint vigye a kis parkunkat a neki leginkább megfelelő irányba. A pandémia első éveiben keletkeztek is ragyogó, virágos mézelő zónák, melyekre időnként rá is segítettünk felülvetéssel, de 2024-re már világos lett: ez az út – kaszálás nélkül – nem fenntartható hosszú távon, mert a virágos fajok szép lassan kivesznek az Angolkertből.
2025-ben tehát nekiláttunk az Angolkert újbóli kaszálásának, megtisztításának, s egyúttal némiképp az átalakításának is, csak épp azért nem számoltunk be róla, mert tavaly az Angolkert felújításánál jóval nagyobb léptékű munkákat is elvégeztünk: vizes élőhellyé alakultunk és 1.7 hektáron kereken 20 új vizes élőhelyet hoztunk létre. Sőt, a lehető leghatékonyabb vízmegtartás érdekében, egészen karácsonyig dolgoztunk terepen, és hol géppel, hol kézi erővel és homokzsákokkal próbáltuk maradásra bírni a vizet és ideális feltételeket biztosítania vízhez kötött fajoknak.
Az Angolkert felújításának alapvetően három célja van:
- Újra tiszta, kaszált és virágos területté tenni a ligetek közötti gyepeket.
- Eltávolítani a kiszáradt bokrokat és fákat.
- A rendbe rakott kertben, ahol lehet és szükséges újra fásítani.
Utoljára 2023. tavaszán ültettem el fákat az Angolkertben,
körülbelül 15-20 darab őshonos fajhoz tartozó csemetét, gyertyánokat, bükköt, tölgyet (közvetlenül az infarktusom előtt egy nappal). Különös, új, és kissé szomorú tapasztalat, hogy míg a 2000 és 2016 között elültetett fák jó ütemben növekedtek, és ma már vannak 15-18 méter magas fáink is, addig a 2023-as csemeték három év alatt pár centit nőttek csak, de sokuk annyit sem. Igaz tehát, amit sokan mondanak: ma már komoly gond a kieső fák pótlása. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy a kivágott fa helyére idővel új fa növekedjék. A csemeték kíméletlenül lassú növekedése is azt vetíti előre, hogy a mediterrán területekre jellemző törpenövés válik jellemzővé errefelé is, illetve erdők helyett bokrosok, bozótosok veszik át az erdők és ligetek helyét.
Ami a kaszálást illeti, 2025-ben új metódust dolgoztunk ki,
ami sokak számára lehet tanulságos, és ami sok szempontból korszerűbbnek is mondható, mint a korábban, 2000 és 2019 között alkalmazott, hagyományos kertművelés. 2019 előtt ugyanis általában minden évben kétszer háromszor az egész kert területét egyben lekaszáltam, máskor lenyírtam. Ezzel abból a szempontból nem is volt semmi gond, hogy nálunk ez nem jelenti a gyep barbár, szuper röviden tartását, hiszen a területünk egésze 11 hektár, amiből az Angolkert csupán 4750 négyzetméter. A rövid füves területek épp oly fontosak ökológiai szempontból, mint a lábon hagyott magas füves kaszálók (például a rigóknak és seregélyeknek). S különösen jók a szegélyterületek, ahol különböző élőhelytípusok találkoznak. Nálunk összességében az év legnagyobb részében még így is a magas füves területek domináltak régen is. A rezervátum füves területeinek körülbelül 20-30 százaléka így sincs kaszálva.
Szóval egyáltalán nem gond, ha vannak rövidre vágott gyepek (ezek ökológiai szempontból a legelőkre emlékeztetnek). 2019-ig az Angolkertben voltak is. 2019 és 2025 között sokszor csak ösvényeken lehetett közlekedni és még tisztások sem igen voltak. 2025-ben a két állapot – a teljes borítás és a teljes kaszálás közötti átmenetet céloztuk meg, mégpedig azért, mert míg az Angolkert belső területeinek tisztásai elszegényedtek (sokfelé a megnövekvő fák árnyékolása miatt), addig az Angolkert nyugati, alsó szélében (ez egyúttal a naposabb rész is) sokfelé kialakultak természetközeli társulások.
Különösen a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) megjelenése volt fontos. Ezt a látványos és szép fajt használtuk indikátornak annak eldöntéséhez, hogy hol hagyjunk a kaszálás során zöld szigeteket, főként azzal a céllal, hogy az ecsetpázsit beérlelhesse és eldobhassa a magjait.
Érdemes tudni, hogy az ecsetpázsitos, természetes füves rétek helyreállítására az Unió euro milliárdokat költ. Így tehát nagy öröm és fontos eredmény, hogy a rezervátumban az utóbbi 5 évben az ecsetpázsitos társulás kiterjedése a többszörösére nőtt, és ebben az ütemben várhatóan 2030-ra szinte a rezervátum valamennyi füves területén – invazív fajokat már egyáltalán nem tartalmazó – ecsetpázsitos társulások dominálnak majd.
Sokan ismerhetik a „hagyásfa” kifejezést.
Hagyásfának mondják, amikor egy tarvágásra ítélt erdő helyén meghagynak egy-egy magányos fát, sokszor azzal a célzattal, hogy a magjaival később segítse az erdő felújulását. Ennek mintájára 2025-ben bevezettük a „hagyásfű” fogalmát. Ahol az első kaszálás idején (május) még éretlen ecsetpázsit lengedezett, nem kaszáltunk. Így kimagaslóan szép, zöld szigeteket kaptunk, főként a kis fenyőkör körzetében.
Ezt az elvet 2026-ban is alkalmaztuk, ám az idén már nem az ecsetpázsitra koncentráltunk kizárólag. A kis fenyőkör keleti oldalán egy furcsa, eddig fajra nézvést ismeretlen sásfaj alkotott az évek során zárt, körülbelül 20-30 centiméter magas állományt. Ezt kihagytuk a kaszálásból (barna varangyok búvóhelye többek között). A Nagyágyúdomb nyugati oldalán pedig egy szép, természetes, sztyeppi társulás jött létre számos fűféléből, ecsetpázsitból, perjékből, csenkeszekből, és vadvirágokból (ezt korábban mézelő zónaként kezeltük). Ezt is meghagytuk, és lábon is hagyjuk, amíg csak lehet, amíg mondjuk el nem fekteti és a földbe nem döngöli egy vihar vagy jégeső.
Néhány bokrunk és fánk magától száradt ki,
másokat a bejáró gímszarvasok (Cervus elaphus) tettek tönkre. Levágtunk több száz, a szarvasok gallyazása miatt elszáradt ágat. Glóbuszokat és óriás tujákat vettünk ki a tujakörből, a Kiságyúdombnál, a legtöbbet pedig a Nagyágyúdomb lábánál. A Kakasülőnél (ez egy beton pincelejáró, amit rég nem használunk) ki kellett venni a kert és a rezervátum egyetlen borókáját mert az teljesen elszáradt. Így a Nagyágyúdomb és a ház közötti tisztás jelentősen megnövekedett. Pár helyen – a kedvezőtlen éghajlati változások ellenére is – új fák telepítésével fogunk próbálkozni.
A levágott ágakat és kivágott bokrokat és fákat nem tüzeltük el, hanem rönkösöket és gallyrakásokat hoztunk létre belőlük. Keletkezett egy minden korábbinál nagyobb és kedvezőbb helyen található, körülbelül két és fél méter magas, sűrű és nagy gallyas a nagy diófa közelében. Ez ideális búvóhely lehet a verebeknek, télen számos más madárfajnak is. Könnyen lehet, hogy ősztől ez a gallyrakás a madárélet egyik legfrekventáltabb pontja lesz. Az idén, a hőség és a szélsőséges aszály ellenére, az Angolkert füves területeit továbbra is röviden tartjuk. Cseppet sem baj, ha a gyomfajok kiszorulnak belőle. Ősszel a tiszta, „kopár” terület új esélyt kap, új telepítést és segítséget, hogy ismét olyan vadvirágos élőhely lehessen, mint amilyen 2019 előtt volt.
Annak ellenére, hogy rendkívül nehéz, kedvezőtlen és sok harccal terhelt tavaszunk volt, az Angolkert megújításába is beleraktunk körülbelül 150 órányi fizikai munkát – de most elégedetten azt mondhatjuk végre: megérte.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Borítókép: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több „Kert és vadon”
A drónnal készített felvételeken nagyszerűen látszik a fenyőkör. 🥰
Említed a beton pincelejárót. Ez az a lejáró, ami valamikor egy csodás borospincébe vezetett? Mi van most a pincével?
Örültem volna, ha van a cikkben egy közeli kép a réti ecsetpázsitról. (Megkerestem a neten, természetesen. 🙂)
Én sem tudom hogy néz ki a réti ecsetpázsit. Nem guglizom, biztosan tesz ki Cen egy közeli fotót. Nagyon szép a terület s ki gondolná, hogy egy egy otthagyott füves rész direkt van s nem azért mondjuk mert kifogyott a damil a fűkaszából:-)) Azt esetleg eláruljátok mi lesz telepítve a fű helyére? Régebben szó volt a levendulásról. Hamarosan indulnak a szedd magad levendulavirág akciók, pont ma futottam bele egy gazda hirdetésébe.
„Zöld szigetek az angolkertben” kèt csodás felvételen.