Késik a Korond-patak elterelése
Legalább tíz napot késnek a parajdi sóbánya fölött folyó Korond-patak elterelési munkálatai, miután a kivitelező cég nem halad elég gyorsan a patak elvezetésére szolgáló csövek összehegesztésével – közölte Nicolae Sebastian Soltuz, az Országos Sóipari Társaság (Salrom) beruházási igazgatója. A hegesztés elhúzódása miatt legalább tíznapos, de akár kéthetes késésre kell számítani. Az eredeti ütemterv szerint a munkával július elsejéig kellett volna elkészülni.
A késést az okozta, hogy a Romániában monopolhelyzetben lévő gyártó késve küldte el a speciális csöveket. Így későn kezdődött el a hegesztési folyamat, melyet a garancia biztosítása miatt csak a cég alkalmazottai végezhetnek. Két csapat dolgozik a helyszínen, és kérték a gyártót, hogy egy harmadikat is küldjön. Az igazgató szerint a hegesztéssel a nehéz terep miatt az előzetes becsléseknél jóval lassabban haladnak.
A sóbányát csak hatalmas költségek árán lehetne megmenteni. Korábban a német szakemberek azt javasolták, hogy nyissanak két új tárnát a turisztikai tevékenység, illetve a kitermelés részére. A német szakértők két-három hét múlva küldik az erre vonatkozó végleges jelentést.
Sorin Vlad, a Maros Vízügyi Igazgatóság vezetője közölte, hogy az utóbbi időszakban csökkent a Korond-patak, a Kis-Küküllő és a Maros vízének sótartalma. Petres Sándor Hargita megyei prefektus szerint nincs újabb veszély, de az óvintézkedések és a veszélyeztetett területen élők kilakoltatása érvényben marad.
Nicolae Sebastian Soltuz cáfolta Radu Miruta gazdasági miniszter kijelentését, hogy a katasztrófahelyzet rossz döntések eredménye lenne. De hozzátette, hogy az esetleges mulasztások felfedése az ellenőrző szervek feladata. A gazdasági miniszter vasárnap tartott helyszíni szemlét az elárasztott sóbányánál, és közösségi oldalán azt írta, a román állam a helyzet ismeretében hibázott, amikor nem kezelte a rendszeres vízbeszivárgást Parajdon. Azt is írta, hogy a hibás döntéseket meghozóknak felelniük kell tetteik következményeiért.
A politikus a késést is bírálta, szakmaiatlansággal vádolva a kivitelezőt, amiért nem tudta felmérni a munkálatok hosszát. Eső esetén jelentősen nő a sószennyezés veszélye Parajdon, ezért kell mihamarabb befejezni a patakelterelési munkálatokat.
Forrás: MTI | Borítókép / illusztrációk: Pixabay
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több Parajd
” hibás döntéseket meghozóknak felelniük kell tetteik következményeiért”- ettől nem megy gyorsabban semmi. Ott olyan milliárdos károkról van szó amit semmilyen büntetés nem tud ellentételezni. Nagyon sajnálom az ott élőket. Ott nem szeretnének esőt a munkálatok végéig, itt meg nagyon várja mindenki. Bárcsak kívánság szerint lenne.
Lehet, hogy én vagyok egyre „gonoszabb”, de napról napra az a kép erősödik bennem, hogy folyamatos bénázás zajlik ott. Mi is hírt adtunk arról, hogy hol beton nincs (ez hogyan fordulhat elő?), hol ad hoc bontást csinálnak, legutóbb szintén írtunk arról, hogy a Korond patak folyamatosan viszi a sót magával… Azóta uis. És valahogy nem születik gyors és radikális megoldás és kármentesítés. Azért egy kicsit a „románozás”, a Bukarestre mutogatás is egyre kevésbé hiteles, hiszen a bánya vezetésében is helyi lakosok voltak túlnyomórészt. Nem értem az egészet. Most meddig hagyják még, hogy a Korond patak FOLYAMATOSAN vigye a sót… Jártam ott többször is, egy hetet laktam is Parajdon, és azt hiszem, már akkor is megsértettem a vendéglátóimat, amikor szóvá tettem, hogyan néz ki az a patak. Nem lehetett róla egyetlen képet sem lőni, mert nem találtam egy négyzetmétert a patakmederben, ahol ne lett volna flakon meg zacskó. Nem értettem – és tényleg nem! -, hogyan hagyhatják egy ennyire frekventált helyen (a helyiek) ilyen állapotban azt a patakot. Ezen nagyon megsértődtek. Korábban írtam egy hasonló veszekedésemről a Nagyhagymáson. Kicsit sok a gőg, úgy érzékeltem, míg például a patak meg belefúl a szennybe. Tudom, nem függ össze a két dolog, de mégis: talán nem egészen véletlen, hogy ott szakad be a bányába a patak, ahol egyébként tettek rá magasról mindig is. Sorrendi problémákat érzékelek. Először legyen a patak olyan ragyogó, hogy az ember ott ülhessen álló nap bűvöletében, s aztán jöhet a büszkeség, felőlem a gőg is. Én még azt is „adom”. Először a patak, aztán a pálinka. Először a patak, aztán a korondi bazár. Először legyen rendben, amit el akarunk adni, aztán eladhatjuk. Akár a duplájáért is, de először legyen tiszta, legyen biztonságos, legyen fenntartható, s minden más csak azután jöhet.
Igaz- fájdalmas látni a hanyagságot és a közönyt. Az ott élők ezek szerint csak kivettek a dologból- nem vigyáztak a kincseikre. Óriási intés ez a természettől. Parajdon csak átutazóban voltam- akkor nem volt időnk megnézni- úgy tűnik már nem is lesz mit.