Vízmegtartás | Előre gondolkodtunk, ezért itt még mindig van víz!

2000 Drón drónflvétel Nagyberek nádas rezervátum vízes élőhely vízmegtartás

Vízmegtartás | Előre gondolkodtunk, ezért itt még mindig van víz!


Centauri cen logo Cenweb

Úgy tűnik, hogy 2025. valóban a fordulatok éve nálunk. A napokban érkezett meg – a támogatásotoknak hála – a drónunk, vagyis mostantól a levegőből is nyomon követhetjük a rezervátum változásait. Nemcsak ti kaptok a korábbiaknál látványosabb betekintést a birtok életébe, hanem tudományos szempontból is temérdek fontos adatot szerezhetünk meg a levegőből. Pontosabb térképeket készíthetünk, a növényzet állapotát és változásait jóval aprólékosabban elemezhetjük.

Például az első felvételeink egyikén azt láthatjátok, milyen erőteljes, vad nádas fejlődött a friss vizes élőhelyeinken. Ezen a felvételen a Nagypatak partját (balra) és a Nagyberek nevű parcellánkat láthatjátok (jobbra). Amíg nem tört ki ez a drasztikus aszály, az egész területet víz alatt tudtuk tartani, és ez meg is látszik a nádason. De hiába mértünk a múlt héten 41 fokot, és hiába apadt el a patak vize június hatodikán, nálunk még mindig van víz bőven.


2000 Drón drónflvétel Nagyberek nádas rezervátum vízes élőhely vízmegtartás
Az Árasztó-gázló és környéke 2025. június 27-én (19:20). A gázlón látszik, hogy egy szakaszon homokzsákokkal is magasítottunk rajta. Felette a Felső-víz, ahol a víz ebben a pillanatban is szépen kitölti a medret, és ahol az apadás még mindig mérsékelt. A gázló alatti mederben is víz van, de ott nem létszik a nádastól. Szembeötlő, hogy mennyire virulens nádasok burjánzanak a Nagyberekben. Ezek a nádasok sokáig teljesen víz alatt voltak. Reméljük, hogy idővel visszatér a víz, és megint kiléphet a Nagyberekbe.

Figyeljétek meg a felvételen a kép bal oldalán a nádasban csillogó vizet. Ott még mindig körülbelül 100-140 centiméter mély víz van (6-7 méter szélességben és 400 méteres hosszúságban), amely alig apad. Még ha marad is az őrült aszály (a prognózisok szerint az idei nyár minden korábbinál nagyobb hőséget hozhat Európának), becsléseink szerint körülbelül még egy hónapot kibír a patakunk, a kis tavainkban meg éppenséggel egy centit sem ment le a víz (forrásvizek táplálják őket).


Nagy kísérlet ez.

Rögtön a legrosszabb forgatókönyvet élik át a vadonatúj vizeink: a szélsőséges szárazságot. És még így is tartják magukat! Így is lehetőséget adtak több mint félmillió ebihal felnövekedésének. Még így is költhet rajta a nádirigó és a vízityúk (melyek korábban, 25 év alatt egyszer sem költöttek)! Százával rajzanak az iszappadokon a lepkék, és hajnalban messze a leghangosabb a madárdaltól a mi berkünk az egész környéken.

Továbbra is azt mondjuk: szükség van a nagy állami beruházásokra is, de nem kell várni senkire. Helyben tartsa meg mindenki a vizet a saját udvarában, a saját telkén, a saját árkában, a saját falujában, városában vagy lakónegyedében. Ha sokan hoznánk létre ezerével kis vizeket, az felfoghatatlan gazdagsághoz vezetne, és egy idő és lépték után a felmelegedés és szárazodás mérséklésére is jó volna. A vizes élőhelyeinkről, az új drónfelvételekről, és sok egyébről naponta számolunk be a Cenweben.

Facebookon itt szólhatsz hozzá.


Borítókép / illusztrációk: Centauri

Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


adomány menyhal hal halak vizek tó patak

Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   


még több „Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

2 hozzászólás

  1. A szúnyogok is kikeltek- vagy megérkeztek a vizes helyeken?Milyen klassz civil mozgalom lehetne – vigyázz a vízre . No persze ahol van forrás és onnan táplálkozik a terület, az egészen más mint a sík vidék ahova becsatornázni lehet. A melioráció itt a víz oda vitelét jelentené a föld alatt a termőterületekre.

    1. Author

      Jó kérdés, mi is számítottunk a sok szúnyogra, de egyelőre kevesebb van, mint más években. Az okát nem látjuk, mivel errefelé sosem volt permetezés. Lehet, hogy annyi ebihalunk van, hogy nem tud sok lárva kifejlődni?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük