Karvalyposzáta | Magyarország legritkább fészkelő poszátája

karvaly poszáta Magyarország madarai poszáták éneksmemadarak Brehm Cenweb

Karvalyposzáta | Magyarország legritkább fészkelő poszátája

köszönet az elődöknek

Alfred Brehm (1787–1864)

Alfred Brehm Az állatok világa (1863-69) című munkája nemzedékek tudását és életét határozta meg. Minden idők egyik legnagyobb szabású zoológiai összefoglaló munkája volt. E mű fejezeteivel a méltatlanul “elfeledett” szerzők munkája előtt tisztelgünk.

Időnként a hajdani szöveget kommentárral is ellátjuk, és ajánljuk a fajjal vagy témával kapcsolatos egyéb cikkeinket.

Néha azt hihetnénk, hogy ezekben a forrásokban már alig találni aktualitást, de ha nagyobbra nyitjuk érdeklődésünk látószögét, rögtön érzékeljük: ezek a munkák ma is ontják az érdekes megfigyeléseket, és minden nappal egyre tanulságosabbak azok a kontrasztok is, melyek a hajdani és mai szemléletek között feszülnek.


Alfred Brehm: A karvaly-poszáta (Sylvia nisoria Bechst.)


1863-69 | magyarul 1901-1907

A poszáta nemzetségnek a legnagyobb képviselője Európában. Tollazata fölül olajbarnásszürke; fejeteteje valamivel sötétebb; farcsíktollainak s felső farkfedőinek hegye kívül igen keskeny, fehér, belül feketés szegéllyel; homlok- és szemöldökívtollai rendkívül keskeny, fehéres hegyben végződnek, kantárja szürke; alsó teste fehér és a barnásszürke hullámvonalak folytán, melyek csak az altest közepén hiányzanak; olyannak látszik, mintha pikkelyes volna; ez a rajzolat a karvalyéra emlékeztet s innen kapta ez a poszáta a nevét; alsó szárnyfedőin és alsó farkfedőin sötét, ékalakú foltok vannak; evező- és kormánytollai sötétbarnák, kívül keskenyen fakófehérrel, belül szélesebben fehérrel szegélyezve; a másodrendű evezők végei és ezek fedőtollai, valamint a legnagyobb felsőszárnyfedőtollak fehérrel szegettek; a legkülső 3 farktoll belső zászlójának hegyén széles fehér folt van.

Szeme citromsárga;

csőre felül szarubarna, alul szarusárga; lába világos szürkésbarna.

A karvalyposzáta

Svédország déli részétől kezdve, Nagy-Britannia kivételével, Közép- és Dél-Európát lakja vagy látogatja, hasonlókép Dél-Oroszországot és Turkesztánt, télen pedig Afrika belsejéig költözik. Éneke összetétele a kerti és mezei poszáta dalának, hely és egyén szerint különböző, általában azonban jól hangzó és tartalmas, de azért a hegyvidéki barátposzáta dalával alig hasonlítható össze; mögötte áll a kerti poszáta énekének is, dala bármennyire is hasonlít ezéhez. A sárgarigó füttyét, a pinty csattogását, a barátposzáta végszavát és egyéb körülötte élő énekes madaraktól ellesett hangokat gyakran beleszövögeti énekébe. Sajátságos kerregése vagy pergő dobolása, mely énekét megelőzni szokta, kissé kellemetlenül hangzik a fülnek. Mint legtöbb rokona, úgy a karvalyposzáta is igen szorgalmas énekes. Jellemző, hogy némely hangja megdöbbentően emlékeztet a tövisszúró gébicsére.


Kellő gondozás mellett a karvalyposzáta a kalitkát éppoly jól és gyorsan szokja meg, mint rokonai. Nem is nagyobb igényű, mint azok, rövid idő múlva már szorgalmasan énekel, és végül nagyon szelíddé válik. (Szerk.: Ma már a karvalyposzátát természetesen nem lehet fogságban tartani. Védett faj.)

A karvalyposzáta

– kerti fülemile, habosposzáta, sávosposzáta –

Magyarországon nem ritka, habár mindig több és több területet veszít a folytonosan növekvő bokorirtás miatt. Ameddig az Alföldön még széles lycium élősövények szegték az ország- és dűlőutakat, addig azokban igen szívesen megtelepedett, jelenleg azonban a lycium-mal együtt a karvalyposzáta is eltűnt, úgyhogy rendesen előforduló poszátáink közül feltétlenül ez a legritkább. Előfordul úgy az Alföldön, mint a Dunántúlon, valamint Erdély és a Felvidék alacsonyabb fekvésű vidékein.

A magasabb hegyvidékre már nem jut el. A Magyar Nemzeti Múzeumban 20-nál több fészekalját őrzik; ezek főleg a Csepel-szigetről valók. A legészakibb hely Diósjenő, de fészkel még Zólyom vidékein is. Vonuló madár, amely csak április legvégén, május első felében érkezik, s már augusztusban, szeptemberben távozik. Fészkelési ideje június hava.

A törvény védelme alatt álló hasznos rovarirtó madár. Ősszel bogyókkal is táplálkozik, de kárt nem tesz.


karvaly poszáta Magyarország madarai poszáták éneksmemadarak Brehm Cenweb
Fotó: Wikipédia

Vidd a kurzort a képekre, és meglátod, miről szólnak a további fejezetek!


No items were found matching your selection.

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több madár

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük