India olimpiát rendezne
India is pályázik a 2036-os nyári olimpia rendezési jogára, ami az ország időjárási viszonyait, az ilyenkor szokásos monszunt és sok helyen 50 fok felé közelítő hőmérsékletet tekintve elsőre merész tervnek tűnhet. Persze, minden attól függ, hogy pontosan hol rendeznék meg a játékokat, mert a szubkontinens több éghajlatot is magába foglal.
Az ország középső részén jórészt trópusi szavanna, a délnyugati partvidéken trópusi monszun éghajlat alakult ki, az északnyugati, Pakisztánnal határos területeken trópusi sivatagi, míg északon Kasmír területére és a Himalája déli lejtőinek 2000 méter feletti részeire magashegységi éghajlat jellemző – vagy legalábbis volt a klímaváltozás előtt.
A globális felmelegedés azonban ott is egyre szélsőségesebbé teszi az időjárást, aminek következtében a nyári hőhullámok egyre intenzívebbek és gyakoribbak, különösen az északi síkságokon és a belső régiókban. Ezzel párhuzamosan a monszun időszak is egyre kiszámíthatatlanabbá válik. Egyes területeken gyakoribbak az extrém csapadékesemények, áradások, míg máshol az aszály dúl. De India valószínűleg mindezekre tekintettel választja ki az olimpiai helyszíneit.
Mint bejelentették,
több városban bonyolítanák le az eseményt, a központ pedig az ország északnyugati részén, Mumbaitól északra található, brutalista építészetéről híres Ahmedábád lenne. Gudzsarát állam legnagyobb városa 7,6 milliós lakosságával az egyik legnagyobb városi agglomeráció Indiában. A település sportlétesítményeit az olimpiától függetlenül is fejlesztik. Ugyanakkor Mumbai adna otthont az ország legnépszerűbb sportjának, a krikettnek, a tőle nem messze található Púnéban pedig a kajak-kenut rendeznék, az evezést viszont már az ország belsejében található Bhopálba vinnék. Aki pedig a gyeplabdára kíváncsi, annak az északkeleti oldalon található Bhubanésvarba kellene utaznia.
Ahmedábád többek között az atlétika, a kosárlabda, a röplabda, a lövészet, a tenisz, valamint a vizes sportok és a városi sportok helyszíne lenne. De addig még India, az olimpiai felkészülés részeként számos sportág világeseményeinek rendezési jogát szeretné elnyerni. Korábban már több nagy sporteseményt is rendeztek itt. Az 1951-es és 1982-es Ázsiai Játékokat Újdelhiben tartották, akárcsak a 2010-es Nemzetközösségi Játékokat. India több alkalommal is házigazdája volt a Krikett Világbajnokságnak, például 1987-ben, 1996-ban és 2011-ben. A 2017-es FIFA U-17 Labdarúgó Világbajnokságot szintén Indiában rendezték meg.
Ugyanakkor nem India lenne az első,
időjárási szempontból extrém olimpiai helyszín: az 1968-as mexikóvárosi nyári olimpiát 2240 méteres tengerszint feletti magasságon rendezték, ami a ritkább levegő miatt jelentett komoly kihívást a sportolóknak. Ugyanakkor épp ez a körülmény a kisebb légellenállás miatt előnyt jelentett a sprintereknek és magasugróknak, így néhány rekord is született.
A ’94-es lillehammeri olimpiára sokan úgy emlékeznek, mint a legfestőibbre, azonban ez volt a leghidegebb is. Bár egy téli olimpiára kézenfekvő választásnak tűnik egy fagyos kisváros, Lillehammer túllőtt a célon: éjszakánként nem ritkán mínusz 25 fok alá süllyedt a hőmérséklet, a sífutóknak jeges szélben kellett navigálniuk, míg a biatlonistáknak további kihívást jelentett, hogy a csípős hidegben is stabilan tartsák a kezüket a lövészetnél. A nézők több réteg ruhába burkolózva, a faggyal dacolva szurkoltak. Ezzel szöges ellentétben, 20 évvel később a téli olimpiát szubtrópusi éghajlaton, Szocsiban rendezték. A síelők rövidnadrágra és pólóra vetkőztek, és persze nem kevés mesterséges hóra és infrastruktúrára volt szükség, akárcsak a 2022-es pekingi téli olimpián. A kínai fővárosban 2008-ban nyári olimpia is volt, aminek élményéből a légszennyezés vont le jó néhány pontot.
Tokióban a 2020-as,
vagyis 2021-es nyári olimpián szintén a szélsőséges hőség és páratartalom tette próbára a résztvevőket, több sporteseményt korábban kellett kezdeni, vagy más helyszínekre helyeztek át és többen rosszul lettek. A 2004-es athénivel versenyezve ez lehetett az eddigi egyik legforróbb olimpia.
A 2036-os nyári olimpia helyszínéről várhatóan 2027 és 2029 között dönt a NOB. A tavalyi párizsi ötkarikás játékok után 2028-ban Los Angeles, 2032-ben pedig az ausztráliai Brisbane lesz a vendéglátó.
A tizenegy év múlva esedékes rendezés iránt India mellett többek között Dél-Korea, a Dél-afrikai Köztársaság, Chile, továbbá Varsó, Isztambul, Doha, Barcelona és Madrid is érdeklődik, és pályázik Nusantara, Indonézia új, őserdőben épült fővárosa is. A pályázók sorában található Budapest egészen eseménytelenül szokványos, szinte már unalmas jelöltnek tűnik, bár addig még sok víz lefolyhat a Dunán.
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több sport
Ez szerintem is merész terv, bátor vállalkozás lenne.
Bár a pályázók többnyire mernek nagyot álmodni. Itt a felelősség azoké, akik a pályázatokat elbírálják, és végül döntenek.
Tíz év nagyon sok, ennyi idő alatt a klímaváltozás még számtalan meglepetéssel szolgálhat. Én most először a következő, a 2028-as los-angelesi olimpiára leszek kíváncsi…
Ó, hajrá India!