Ilyen szavakkal harcolhatunk a klímaváltozás ellen?
“Globális felmelegedés, üvegházhatás, klímakatasztrófa” – ezeket a szavakat használjuk a leggyakrabban, amikor a környezetünket érő fenyegetésekről beszélünk. Ezek a kifejezések azonban nem elég hatékonyak, ezért újakat kell helyettük találnunk – véli Forgács Bálint, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) kutatója, aki a Frontiers in Climate folyóiratban publikált tanulmányt a témában.
Mint az ELTE közleményében olvasható, a tudósok évtizedek óta figyelmeztetik a nyilvánosságot a klímaváltozás kockázataira, ám az áttörés még mindig várat magára. Habár számos előrelépés történt a szabályozás terén, a politikusok lassan és túl enyhén reagálnak. Kommunikációs szakadék alakult ki a klímatudósok, a közvélemény és a döntéshozók között. Ennek áthidalására tesz javaslatokat Forgács Bálint.
Káros metaforák
“Tudományos eredményeik közlésekor a kutatók gyakran használnak metaforikus kifejezéseket, hogy kollégáik és a laikusok számára egyaránt érthetőbbé tegyék felfedezéseiket. A kutató szerint azonban a metaforák nem mindig célravezetőek a tudománykommunikációban: félreértéseket szülhetnek, esetenként pedig – például a klímadiskurzusban – kifejezetten károsak is lehetnek”.
Pozitív töltetű szavak
A tanulmány szerint az egyik kulcsprobléma, hogy a leggyakoribb klímaváltozással kapcsolatos szavak közül több is pozitív érzelmi töltetű (“meleg”, “zöld”, “környezetbarát”), így “nem ösztönöznek hatékonyan egy életveszélyes működésmód és ügymenet átalakítására”. A pozitív töltetű “felmelegedés” helyett Forgács Bálint a “globális égés” vagy “túlforrósodás” szavakat javasolja.
Enyhítő körülményesség
Szintén nem segítenek a megoldásban azok a kifejezések, amelyek kicsinyítik a fenyegetés mértékét, ilyen például a “klímasemlegesség” vagy a “nettó zéró kibocsátás”. “Ezeket a lágyító kifejezéseket ráadásul gyakran olyan cégek használják előszeretettel, amelyek a káros kibocsátás jelentős hányadáért felelősek” – jegyezték meg, hozzátéve, hogy a “katasztrófa”, “krízis”, “összeomlás” szavak pedig mind passzív hangvételűek: tehetetlenséget sugallanak a természet erejével szemben.
Hasznos kifejezések
“Az aktív hangvételű kifejezések ezzel szemben képesek lennének visszaadni nekünk a felelősségvállalás mellett a cselekvés lehetőségét is: érdemes lenne áttérnünk a ‘klímaöngyilkosság’ vagy a ‘klímapusztítás’ használatára, mert a saját viselkedésünk fölött kontrollal rendelkezünk” – állapítja meg Forgács Bálint.
A kutató kitér arra is, hogy a klímadiskurzus egyik központi metaforája az “üvegház”, ami – hamisan – azt is sugallhatja, hogy a túlmelegedést olyan egyszerű visszafordítani, mint kinyitni egy üvegház ablakát. A tanulmány szerint egy olyan kifejezést, mint a “kemencehatás”, már nehezebb lenne – akár szándékosan, üzleti érdekektől vezérelve – ártalmatlanítani.
Orvosi nyelv
A klímaszorongás gyakoriságának növekedésével ráadásul a klímaváltozás legrosszabb eshetőségeinek megvitatása sokszor vészmadárkodásként, félelemkeltésként hat. Forgács Bálint ennek kiküszöbölésére az orvosi nyelv alkalmazását javasolja: egy ilyen keretben a vészhelyzetek említése nem riogatásnak, hanem életmentő intervenciónak számítana. Orvosi döntések meghozatalakor jellemzően nagyobb a személyes bevonódás, és képesek vagyunk hosszú távon, megfontoltan gondolkodni.
Erőteljes, negatív töltetű és aktív hangvételű kifejezések
“A cél tehát nem az, hogy elhagyjuk a tudományos eredményeket sűrítő metaforák használatát, hanem az, hogy kifejezéseink tükrözzék az egzisztenciális fenyegetés súlyát. Az ugyanis, ahogyan beszélünk a klímaváltozásról, befolyásolja, hogyan gondolkodunk róla”.
A tudomány művelőinek és az újságíróknak éppen ezért az eufemisztikus kifejezések helyett új, erőteljes, egyértelmű, negatív érzelmi töltetű és aktív hangvételű kifejezéseket kellene használniuk – írta a kutató, aki szerint a közbeszéd ilyen átalakulása nem csak őszinte társadalmi vitát, de azon keresztül életmentő politikai döntéseket és várva várt jogi szabályozást is magával hozhat.
Forrás: MTI, kép: Pixabay
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még többet a klímaváltozásról
Nem gondolnám, hogy a szavakon múlik!
Használhatunk bármilyen szavakat vagy kifejezéseket, ha a szándék hiányzik. ☹
Szerintem is. Plusz nem tudom elképzelni, hogy ilyesmiket átvegyen a sajtó, minthogy klímaöngyilkosság és kemencehatás. Egyébként szerintem a már a klímaválság és klímakatasztrófa is olyan módosítás volt, ami hatékonyabb akart lenni, látjuk, mit ért el.
A sajtó oldalát te jobban meg tudod ítélni, Mara.
Esetleg, ha még a folyamat legelején tartanánk, és nem érezhetné már mindenki a saját bőrén, hogy mit jelent évről évre a klímaváltozás; ha még meg kellene győzni az embereket, hogy elhiggyék, hogy amiről szó van, az bekövetkezhet, akkor azt mondom, lehet, hogy másként kell fogalmaznunk, de ezen már rég túl vagyunk, sajnos. Aki nem akar látni, az úgysem fog, bármilyen szavakkal is próbálunk rá hatni. Már volt rá elég idő, hogy ez bebizonyosodjon. ☹
Ezt nagyon pontosan összefoglaltad.
Bocs’, de már a cím is baromság. Nem szavakkal kell “harcolni”, hanem be kéne tartani azt, amit elméletben minden szakértő megfogalmaz, de a döntéshozók tesznek rá.
Kik is a döntéshozók? Gondoljátok végig, azt hiszem, leírnom sem kell.
Amíg a profitéhség előbbrevaló, mint a klímavédelem, addig semmi sem fog történni.
Klímaegyezmény: Trump felmondta elnöksége alatt, Biden visszacsinàlta.
Pregnàns példa a covid-járvány.
Csodával határos javulást mutatott minden èrték, – még az alatt a rövid idő alatt is-, mi történt a járvány utàn?
Rosszabb a helyzet, mint valaha!
Európa közepén is háború dúl.
Szerintetek milyen hatással van a klímahelyzetre, azon túl, hogy szàzezrek esnek áldozatul, milliók válnak földönfutóvá,
Folytathatnám, de már így is túl hosszúra nyúltam.
Akkor már ne a szavakon lovagoljunk…
🙁 🙁
Patricia Evans “Szavakkal verve” kitűnő könyv a szavak pusztìtò rombolò erejéről. Ugyanakkor a szavakkal gyògyìtani isl lehet.
Érdekes megközelítés- sajnos a hiányra fókuszál és nem a megoldásra. Bár ez minden területen így van, jön egy agytröszt, aki megmondja, hogy az miért nem jó, de amit ajánl az meg nem néha nem a megoldás – riogatás, félelem keltés valahogy nekem nem ok. Inkább nagyobb teret lehet adni annak ami már van és működik és támogatni azokat akik konkrét dolgokat tesznek- mint pl. Cen birtoka, meg az a kutatás aminek az eredményeit itt közzé teszi. Nem tudom léteznek e olyan motíváló pályázatok amik ezt a munkát támogathatják. Rendszer szinten is. Mondjuk jó példa volt az ültessünk fát stb. Az meg kifejezetten káros amit pl. a tüntetéseken tesznek a “zöldek” bár valljuk be néha csak a durva figyelem felkeltés használ- mint aki nem ért a szép szóból, az talán majd ért a csúnyából.
Szerintem is a jó példákon kellene lennie a hangsúlynak. Azzal megyünk a legtöbbre.