Így védekeznek a növények a kórokozók ellen
A növényi védekezés új elemét fedezték föl a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biológusai Czékus Zalán, a Növénybiológiai Tanszék tudományos munkatársa és Poór Péter egyetemi docens vezetésével.
2010-ben született a felfedezés, hogy egy kórokozó – például egy baktérium – támadására a növény azonnal bezárja a gázcserenyílásait, hogy a patogén ne juthasson be. Most kiderült, hogy ezzel a manőverrel a védekezést biztosító zárósejtek nemcsak a növényt, hanem saját magukat is védik.
Amikor a növény észleli a kórokózó felszínén lévő fehérjét, etilént, egy gázhalmazállapotú stresszhormont termel. Ezután különböző jelátviteli folyamatok indulnak el, amelyek hatására már egy órán belül bezáródnak a növények pórusai. (Ezek egyébként más hatásra, például vízhiányra, sötétre is gyorsan záródással válaszolnak.)
A defenzin, a védekező fehérje
Mivel napszakfüggő is, hogyan reagál a növény hormonálisan egy-egy ilyen behatásra, az SZTE kutatói délután is megvizsgálták a növényi reakciót. Ekkor vették észre, hogy hat órával a kezelés után egy másik hormon, a jázmonsav jelátvitele is bekapcsol. Emellett megfigyelhető egy antimikrobiális hatású fehérje, a defenzin jelenléte is.
Egyes kutatók már korábban leírták a jázmonsav és a defenzin jelenlétét. De azt most vizsgálták először, hogy pontosan milyen funkcióval bírnak a növényen belül. A biológusok arra voltak kíváncsiak, hogy hat órával a kezelés után miért termelődik olyan sok ebből a két anyagból.
Elektronmikroszkóp segítségével megfigyelték, hogy a defenzin a növény epidermiszében – a bőrszövet sejtfalában – és a zárósejtekben halmozódott fel. Éppen azokon a helyeken, ahol a növénybe bejut a baktérium. Így a kórokozót már a bejutásnál támadás éri.
Azt is kiderítették, hogy nemcsak a fotoszintézisért felelős alapszövet, a mezofillum sejtjei termelnek a defenzineket, de maguk a zárósejtek is. (Egy korábbi kutatásában Czékus Zalán azt is bizonyította, hogy a növény nemcsak helyben, hanem szisztemikusan is védekezik, vagyis a felsőbb levélemeletek is reagálnak.)
Az egyetemen most azt tesztelik, hogy a paradicsomdefenzin hogyan teljesít több növényi kórokozó ellen, később pedig ez alapján mesterségesen előállított anyagokkal permeteznék a növényeket.
Forrás: MTI | Borítókép: Unsplash
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több növény
